Ahogy korábban a Daily Mail közlése alapján megírtuk, egy világhírű magyar festő alkotását szabdalták szét Cambridge-ben. A művész, Lombosi László Fülöp Elek, születési nevén Laub Fülöp angliai honosítása után vette fel a Philip Alexius de László nevet. Azt próbáltuk kideríteni, helyreállítható-e a festmény a rongálás után. Cikkünk második felében pedig bemutatjuk a világhírű festőt, akinek a neve talán nem mindenki számára cseng ismerősen.
Mit mond a szakértő - menthető a festmény?
Felényi Péter képzőművészt kérdeztük, véleménye szerint restaurálható-e ez a szétszabdalt festmény.
– Szerencsére a videó alapján úgy tűnik, nincs hiány – mondta a képzőművész.
Úgy vagdosta fel a támadó egy éles eszközzel, hogy nem esett ki belőle egyetlen darab sem. Mögé kell feszíteni egy másik vásznat és viasz segítségével rögzíteni az eredeti hátához. Aztán a szétszabdalt darabokat kell szálanként összeilleszteni, utána lehet majd az illesztéseket kipótolni festékkel. A pótlás előtt azonban el kell távolítani a ráfújt piros festéket. Úgy látom, az egy akril festék, ennek más az oldószere, mint amivel eredetileg festették a képet. Valószínűleg finoman le lehet szedni róla, bár nem könnyű, nagyon aprólékos munka lesz
– tette hozzá.
A világhírű magyar festő pályakezdése
Philip Alexius de László szerény körülmények között született Pesten 1869-ben. Tanulmányait az Iparrajziskolában, majd a Mintarajziskolában végezte a főként történelmi képeket festő Székely Bertalan és a főként freskóképeiről ismert Lotz Károly növendékeként. Ezt követően Münchenben a Képzőművészeti Akadémián tanult, egy évet pedig Párizsban, a Julian Akadémián töltött el. Portréiról ismert, de a magyar vidéki életről, utazásai helyszínéről is festett zsáner-, illetve tájképeket. 1894-ben kapta első állami megrendelését Szilágyi Dezső igazságügy-miniszter arcképének elkészítésére.
Valószínűleg nem kapott volna olyan hamar nagyobb megrendeléseket, ha a Kosmos-részvénytársaság nem kéri fel egy nagyobb munkára. Ferdinánd bolgár fejedelem képmásának megfestésére Philip de Lászlót választották. Ez olyan remekül sikerült, hogy a fejedelem felkarolta a fiatal művészt, s beajánlotta a rokonaihoz, egyes fejedelmi udvarokba.
A fordulópont után
- 1899-ben Ferenc József császár ült neki modellt, majd egy évvel később
- XIII. Leó pápa Vatikánban készült arcképével a párizsi Nemzetközi Kiállítás nagy aranyérmét nyerte.
- 1900-ban Viktória királynő kérte fel kedvenc tábornoka, Sir George White portréjának megfestésére.
- Ebben az évben készített alkotást a német császári család tagjairól is.
1907-ben Londonban telepedett le, ahol még ugyanebben az évben kiállítás nyílt műveiből a Művészeti Társaságnál, és röviddel ezután felkérést kapott a brit királyi család tagjainak megfestésére. Olyan hírességek fordultak meg nála, mint
- VII. Eduárd angol király,
- Görgei Artúr tábornok,
- Horthy Miklós,
- Jerome K. Jerome angol író,
- XIII. Leó pápa, valamint
- Theodore Roosevelt amerikai elnök.
Művészi hitvallása:
Az arckép festésénél mindenekelőtt a festendő egyénnek általános megjelenése, lelki és szellemi világa által hagyom magam befolyásolni. Természetesen a művész jellemétől, lelki kultúrájától függ, mennyire és minő irányban befolyásolható. Valamint az életben, úgy a természet előtt is a festendő személlyel szemben mindenkor szeretettel, őszintén és nyíltan kell szemben állanunk, csak így alkotható komoly és egyéni művészet.
Rendszeresen kiállított a Műcsarnok, a párizsi Szalon, a Velencei Biennálé, a müncheni Glaspalast, valamint a bécsi Künstlerhaus tárlatain. Kiállításai voltak Berlinben, Budapesten, Londonban, New Yorkban és Párizsban. A Magyar Nemzeti Galéria több művét őrzi, külföldön többek között Párizsban, Rómában, Oxfordban, Firenzében találhatók meg munkái.
