Sokan ismerhetik a Resident Evil alapján készült Kaptárt, amely egész nagy franchise-zá nőtte ki magát. Paul W. S. Anderson rendezésében, Milla Jovovich főszereplésével azonban egyre inkább hígult az alapmű aránya az új produktumban. Anderson azonban nem adta fel, Simon McQuoid segítségével 2021-ben nekirugaszkodott az 1995-ös Mortal Kombat újragondolásának. A Tomb Raider is videójáték-sorozat volt először, és csak ezután készültek el az Angelina Jolie-, majd az Alicia Vikander-féle filmek. Mindhárom esetben azt mondhatjuk, a gazdag alapot, cselekményt nem követték hűen az alkotók, így pedig felszínes akciófilmeket kaptunk. A sort még hosszan lehetne folytatni, fontos megemlíteni a Sonic, a sündisznót, a Warcraft: A kezdetek című mozit és az Unchartedet. Ezek a próbálkozások azt bizonyították, hogy a film talán nem a legmegfelelőbb médium. Kevés az idő arra, hogy az egyes játékokban rejlő óriási alaptörténetet, azaz lore-t igényesen fel lehessen dolgozni.
Cikkünkben választ keresünk arra:
- Milyen előzményei vannak a videójátékokból készült filmeknek és sorozatoknak?
- Mi hozhatta el a módszer és az adaptációk fellendülését?
- Mit tudhatunk a Fallout játékszériáról?
- Hogyan lehet egyszerűen elmesélni egy olyan posztapokaliptikus játék világát, aminek többszáz éves "történelme" van?
- Miért népszerű a Fallout az Amazon Prime-on?
Egyre népszerűbb a PC-játékok filmes adaptációja?
2022-ben érezhettük a váltást, amikor a Halo első évadát bemutatták, ezt követte 2023-ban a The Last of Us. Ez utóbbi videójáték-adaptáció nem csak az alapmű sztoriját követte: az egyes kameramozgások, beállítások hűen visszatükrözték a zombis, posztapokaliptikus világú játék képkockáit. Azon túl pedig, hogy a szörnyű fertőzést átvészelő emberiség problémáiba is betekintést nyerhettünk, főhősként egy olyan karaktert ismerhettünk meg Joelben, aki a túlélésért küzd. Nem kimondottan jó vagy rossz – árnyalt személyiségének, vívódásainak köszönhetően sokkal inkább kapcsolódhattunk hozzá, mint a hollywoodi sikerfilmek egydimenziós szereplőihez. Részben ezt a módszert követi a Fallout-sorozat is, ahol három főszereplő nézőpontjának ütközésével tárhatjuk fel a sugárfertőzött világ dilemmáit.
A Fallout játékszéria 1997 óta bilincseli le a gamereket. Négy teljes rész, öt spinoff és két mobilos applikáció készült el, ezek jellemzően szerepjátékok, egy főhős bőrébe bújva kalandozhatunk. Itt is egy disztópiában találjuk magunkat, ahol atomtámadás miatt rendeződik át a világ.
A Fallout játékszária világa
A cselekmény 2077–2287 között játszódik, minden kiadásban új időszakot és új helyszíneket ismerhetünk meg. Az emberek egy része atombunkerekben él vagy élt, egy része a felszínen vészelte át az eseményeket. Van, aki megúszta részleges sugárfertőzéssel, s különböző sugárzás elleni készítményekkel kezeli magát. Van, aki a sugárfertőzés miatt lassan zombiszerű lénnyé változó ghoulként tengeti napjait. Ők rendszerint akár kétszáz évesek is lehetnek, ám előbb-utóbb eszüket vesztett gyilkosokká válnak. A harmadik lény a mutáns vagy szupermutáns: ők gyakorlatilag félresikerült emberkísérlet következményei, jól bírják a sugárzást, ám erőszakosak, emberhúsra vadásznak. Ez utóbbi egyébként a sorozatból kimaradt, csak egy pillanatra utalt rá a rendező, Jonathan Nolan. A szintetikusokról, azaz az intelligens, érző robotokról pedig ne is beszéljünk. A sorozatban egyelőre nem találkoztunk velük, csak a kiszolgáló személyzetként használt csápos Mr. Handy-robotokkal.
