Dunai Mónika országgyűlési képviselő, az Országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke, az Év emlékhelye díj bírálóbizottságának tagja kiemelte: az idei díjra összesen tizenegy – négy nemzeti és hét történelmi – emlékhely pályázott.
Mint mondta, a bizottságnak nem volt könnyű dolga, mert a jobbnál jobb pályázatok mögött valóban egytől egyig értékes, nemzeti örökségünket kiválóan szolgáló tevékenység áll.
Dunai Mónika hangsúlyozta: – Mindenki egyetért a Petőfi-szülőház és -emlékmúzeum történelmi emlékhely hitvallásával, amely szerint minden magyar embernek el kell jönnie Kiskőrösre, és a kultúrára való nevelést a gyermekeknél kell kezdeni – emelte ki a képviselő.
A bírálat során áttekintették valamennyi emlékhely egész éves programját, különös tekintettel az Emlékhelyek napjának megünneplésére. Mint mondta, a nyertes pályázónak, a kiskőrösi múzeumnak a Petőfi-emlékévben ötvennél több rendezvénye valósult meg, miközben több mint 41 ezer látogatót fogadott. Új állandó kiállításokat hoztak létre és számos innovatív fejlesztést valósítottak meg, kiadványokat készítettek, amelyek révén minden korosztály játékosan, illetve szórakozva tud művelődni, tanulni és örök érvényű élményeket szerezni – fogalmazott. Felidézte, hogy az elmúlt évben közel 600 látogatócsoportot, illetve több mint 500 diákcsoportot fogadtak és 153 múzeumpedagógiai foglalkozást tartottak, a látogatóközpontban pedig 13 ezernél is többen élhették át János vitéz történetét.
Dunai Mónika elmondta: az Év emlékhelye díjat ezúttal is, mint minden évben, az az emlékhely kapja, amely az utóbbi években az emlékhelyet és a hozzá fűződő nemzeti kulturális értékeket újszerű módon, akár mások számára is alkalmazhatóan mutatja be, illetve olyan programsorozatot szervez, amely az emlékhelyet a fiatalok körében is népszerűsíti, valamint másokkal összefogva, közös szervezésben valósítja meg azokat.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója felidézte, hogy az emlékhelyek napja rendezvénysorozatot kilenc éve szervezik meg, az Év emlékhelye díjat pedig öt éve alapították azzal a céllal, hogy a legaktívabb, az emlékhelystátusukat leginkább kiaknázó emlékhelyeket elismerje.
A kiskőrösi pályázat egyik legnagyobb erőssége az volt, hogy nemcsak egy egyszeri impulzusként használta fel a Petőfi-bicentenáriumot, és nemcsak a megépült új terek és infrastruktúra által került az ország homlokterébe, hanem ezt a folyamatot ugyanazzal a lendülettel folytatják tovább, és nemcsak helyben. Kapcsolódnak más emlékhelyekhez is, országszerte számos programon vesznek részt – fogalmazott.
Zsigmond Attila, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökhelyettese kiemelte: az ajánlásuk alapján a magyar kormány által adományozott, történelmi emlékhely címet mára hatvan, a nemzeti történelmünk kiemelkedő alakjai és meghatározó eseményei szempontjából kiemelkedő jelentőségű hazai helyszín viselheti büszkén. Felidézte: Kiskőrösön 2022 októberében avatták fel a Petőfi-szülőház és -emlékmúzeum történelmi emlékhellyé nyilvánítását jelző sztélét.
Az intézmény híven és eredményesen őrzi és ápolja a hagyománnyá magasztosult múltat, kutatja és gyűjti tárgyi emlékeit, irodalmi kincseit, mindent, ami a Petőfi-kultuszhoz szervesen kapcsolódhat - tette hozzá.
Domonyi László, a város polgármestere elmondta: az elődeik 1861-ben márványtáblával jelölték meg, majd később látogathatóvá tették Petőfi Sándor szülőházát. Magánadományokból felállították a legelső köztéri Petőfi-szobrot, és tartalmas rendezvényekkel adóztak a költőóriásnak.
– Most rajtunk van a sor – fogalmazott, hozzátéve: igazodva a modern időkhöz, az emlékkiállítás és a kultuszéltetés olyan új formáit keresik, amelyek mindenkihez eljuttatják Petőfi Sándor költeményeit, gondolatait és világlátását.
A díjátadót követően helytörténész vezetésével a látogatók felkereshették a Petrovics család kiskőrösi tartózkodásának helyszíneit.
