A festményt nem sokkal később a londoni világkiállításra szállították. Mire azonban 1909-ben hazahozták, az üvegkupolás épület telkét a Szépművészeti Múzeum építése miatt kisajátították, így a városligeti mutatványosbódék tőszomszédságában, egy fából készült ideiglenes épületben helyezték el.
A második világháborúban, Budapest ostroma alatt a körkép súlyosan megsérült.
A megmentésére alakult egyesület tagjai a festő lányának irányításával nyolcméteres csíkokra szabdalták, fahengerekre göngyölték és különböző raktárakban tárolták, a sérült vászon állapota így tovább romlott. A mintegy 750 négyzetméternyi maradványokat 1964-ben a Magyar Nemzeti Galériának ajándékozták, s 1974-ben Szegedre kerültek, ahol állagvédő restaurálást végeztek rajtuk.
A Feszty-körkép útja Ópusztaszerre
Erdei Ferenc író, tudós, politikus 1970-ben kezdeményezte, hogy a honfoglaló magyarok első „országgyűlésének”, szerének helyszínén, Ópusztaszeren alakítsanak ki nemzeti emlékhelyet, és László Gyula régészprofesszor javasolta, hogy itt állítsák ki a Feszty-körképet. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark építése 1990-ben jutott olyan szakaszba, hogy gondolni lehetett a körkép teljes helyreállítására. A munkát az Ars Antiqua lengyel restaurátorcsoport nyerte el, amely négy év alatt készült el a hatalmas feladattal.
Az újjászületett Feszty-körképet 1995. július 14-én avatták fel, a nagyközönség előtt az év augusztusának első napján nyitották meg a festménynek helyet adó ópusztaszeri épületet, a rotundát.
A látogatóknak hozzávetőleg fél óra áll rendelkezésükre, hogy megtekintsék a hatalmas panorámaképet, melynek népszerűsége mind a mai napig töretlen. A rotundában több kiállítás is megtekinthető, többek között arról, hogyan készült a körkép.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!