A Hír TV filmes háttérmagazinjának készítői S. Tóth Jánossal járják körbe a sportfilmek fogalmát. A sportújságíró alapvetően három élesen elkülöníthető típusra osztja a sport tematikájú alkotásokat, azonban szerinte egyvalami mindegyik sportfilmben közös: az emberi dráma.
Magyar sportfilmek
A sportfilmekben értelemszerűen fontos szerephez jut valamilyen sport, S. Tóth János példának okáért az Ötvös Csöpi-filmeket hozza fel példaként, amelyekben kiemelt szerep jut a balatoni vitorlázásnak. A közelmúltból hasonlót láthattunk a Brazilokban és a Veszettek című filmekben, előbbiben a foci, míg utóbbiban a középtávfutás jutott kisebb-nagyobb, de dramaturgiai szempontból mindenképpen fontos szerephez.
S. Tóth János szerint van az a filmes kategória, ami a sportot egyfajta díszletként használja fel, és nem feltétlenül a sportrajongó közönségnek szól. Ilyen például a 1956-os vízilabda-válogatott olimpiai győzelméről szóló Szabadság, szerelem, ami a sportolók drámáján keresztül mesél a forradalomról és a szerelemről, vagy Tímár Péter időutazós fantasy története, a 6:3 avagy játszd újra, Tutti!, ahol az angolok felett aratott diadal csupán a történet kiindulópontjaként szolgál Eperjes Károly időből való kiesésének.
Említhetnénk a 2000-s évek egyik legnépszerűbb sportfilmjét is, a torna világában játszódó Fehér tenyeret, ami kezdetben az amerikai felemelkedéstörténetek dramaturgiáját követi, ám a befejezése drámaian kelet-európai, így végső soron mégis sokkal inkább szól az emberi drámáról, mint magáról a sportról.
Ugyanakkor persze a sportfilmek sajátja, hogy általában emberi drámákról szólnak, így ez a határvonal nem is választható el olyan élesen egymástól.
A sportújságíró szerint a harmadik kategóriát azok a filmek képviselik, amelyek megkérdőjelezhetetlenül a sport körül tematizálódnak, mint amilyenek a Keleti Ágnesről (Aki legyőzte az időt), Hosszú Katinkáról (Katinka), Szilágyi Áronról (Egy mindenkiért), a 2016-os Európa-bajnokságra magát kiverekedő labdarúgó-válogatottról (Magyar csapat - „…még 50 perc…”) vagy az ultrafutás izgalmairól (Ultra) szóló alkotások. Ezek azonban kivétel nélkül dokumentumfilmek.
A klasszikus sportfilmek igazi hősöket állítanak a középpontba, megítélésem szerint hús-vér embereket, akiknek a teljesítményét ugyan látjuk, de sokszor nem tudjuk, hogy mi minden van emögött.
S. Tóth András szerint ebből a szempontból különösen érdekes Hosszú Katinka filmje, aki önmaga is elmondja, hogy az Iron Ladyvé válása tulajdonképpen egy más egyéniséget vet fel. A film bemutatja, hogy mi kell ahhoz, hogy ő háromszor is ott állhasson az olimpiai dobogón, hogy világbajnok lehessen; rengeteg lemondás, feszültség és konfliktus.
Ezek kiderülnek ezekből a filmekből, vagy hogy egy csapat – lásd a vízilabda-válogatottat – hogy működik, mi kell ahhoz, hogy ezek az emberek egy irányba húzzanak, miközben köztudott, hohy a sportág telis-tele van nagy egyéniségekkel, tele van olimpiai bajnokokkal.
Bölöni – egy legenda története
Kollarik Tamás, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem docense, számos filmes szakkönyv szerzője gyerekkora óta nagy rajongója a labdarúgásnak, már korábban is közreműködött olyan sportfilmek elkészítésében, mint az Anglia–Magyarország 3:6, és a Real Madrid–Eintracht Frankfurt.
Kollarik Tamás jelenleg Bölöni Lászlóról készít filmet, aki erdélyiként a román válogatottban játszott és ért el kiemelkedő nemzetközi sikereket.
A Bölönit már két éve forgatják, és eddig összesen 11 országban fordultak meg – olvasható a film.hu oldalán. Bölöni László neve azonban valószínűleg igencsak kikopott a hazai köztudatból, ezt a hiányosságot igyekszik betölteni a készülő film.
A Bölöni-film az történelmi ismereteket is ad, hiszen Bölöni László karrierjének egy jó része a ceausescui Romániához kapcsolódik. Talán ma már kevesebbet beszélünk azokról az időkről, de a filmből megtudhatjuk, hogy mit jelentett akkor magyarként Erdélyben élni, mit jelentett akkor magyarként a hatalom által kiválasztott csapatban játszani, hogy mit jelentett akkor meccset nyerni és az milyen kedvezményekkel járt. Mindez ma már nem nagyon van benne a köztudatban.
– elemzi a készülő film érdekességét S. Tóth András.
A Svenk legújabb adását szombatonként 22.50-kor láthatják a Hír TV műsorán, az ismétlés vasárnap reggel 7.30-kor lesz.
