Bölöni Lászlóról film készül, a székely legenda könyvet ír az életéről

Az 1986-ban BEK-győztes, dicsőszentmártoni születésű Bölöni László volt pénteken a tusnádfürdői Buzánszky Jenő Sportterasz vendége. A székelyföldi legenda a magyar futballfejlesztések kapcsán megjegyezte: a magyar futball óriásit változott az infrastruktúrában. – Nem akarok neveket mondani, de bízom benne, hogy az emberek tudják, kinek kell ezt megköszönni. Az út, amelyre most a magyar labdarúgás lépett, magasra vezethet, adja a Jóisten, hogy így legyen – fogalmazott a 108-szoros román válogatott korábbi középpályás, a francia Metz jelenlegi vezetőedzője.

Budapest 20210615 Labdarúgás Euro 2020 EB szurkolói zóna pódiumbeszélgetés Foto Nemzeti Sport - Tumbász Hédi A képen: Bölöni László

A bukaresti Steaua játékosaként 1986-ban BEK-győztes, 108-szoros román válogatott futballista, jelenleg a francia Metz vezetőedzőjeként dolgozó, dicsőszentmártoni születésű Bölöni László volt a tusnádfürdői Buzánszky Jenő Sportterasz vendége pénteken – számolt be az eseményről a Nemzeti Sport . A Szerencsejáték Zrt. és a Nemzeti Sport közös sátrában Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője beszélgetett a Cristiano Ronaldo felfedezőjeként is ismert szakemberrel, akiről nemrégiben az hírlett, hogy újra román szövetségi kapitány. „Kell még nekem ez a stressz? Csak belebukni lehet...” – mondta mosolyogva Bölöni László, aki az elmúlt hetekben végül azt a feladatot vállalta, hogy megpróbálja feljuttatni a másodosztályú Metzet a francia élvonalba.

– Nehéz lesz... – fogalmazott Bölöni. – Franciaországban még a másodosztály is nagyon erős. A kiesés egy francia klubnak tizenöt-húsz millió euró veszteséget termel rögtön. Ilyenkor vagy a játékosokat kell eladni, vagy az adósságot kell tovább görgetni, egyik sem szerencsés. Igyekszem a legtöbbet kihozni a helyzetből.

A beszélgetésben részt vett Kollarik Tamás filmproducer is, aki épp filmet forgat Bölöni Lászlóról.

– A Nemzeti Filmintézet és a Bethlen Alapítvány segítsége révén stabil anyagi háttérrel készül a film, amely magyar–székely koprodukció lesz, moziba szánjuk, és abban bízom, hogy világszerte sikere lesz – mondta Kollarik Tamás.  – Honvéd-szurkolóként, a nyolcvanas években gyerekként tanúja voltam, ahogy az a nagy Steaua Bölönivel kiveri a Honvédot, utána mindig arról beszéltünk a barátaimmal, milyen jó lenne, ha egyszer összeállíthatnánk egy olyan magyar válogatottat, amelyben minden határon túli magyar játszhat. Az nem adatott meg, de ez a film most valamelyest kárpótol érte.

– Amikor megkerestek engem ezzel a filmtervvel, simogatta a büszkeségemet az ötlet, hiszen én is esendő ember vagyok – így Bölöni László. – De meg is kérdeztem rögtön: mit akar ez a film üzenni? Mi indokolja az elkészítését, mi olyan egyedi bennem? Talán valami olyasmiben sikerült részt vennem a sportágamban, ami nem adatik meg mindenkinek. Mindezt kisebbségiként, ami talán még érdekesebbé teszi egy filmesnek a történetemet. Amikor megnyertük a BEK-et, azt mondták: »Bölöni az egyetlen magyar, akit az összes román elfogad.« Akkor éreztem, talán adtam valamit a románoknak, ami tiszteletet ébresztett bennük irántam, egy magyar iránt is. Igaz, amikor győztes gólt szereztem Olaszország ellen, és az egyik román lap azt írta, »a dákok leverték a rómaiakat«, egy erdélyi hozzátette: »De azért Attila hunjai is besegítettek...«”

A 69 esztendős tréner elárulta, hogy nemcsak film készül róla, maga is ír egy könyvet önmagáról, a gyerekkoráról és a játékos-pályafutásáról, azt reméli, idén be tudja fejezni. „Elsősorban magamnak írom, de ha esetleg valakit még érdekel is, az csak pluszöröm nekem” – mondta szerényen.

Míg a nyolcvanas-kilencvenes években mi irigyeltük a román futball sikereit, most talán a fordítottja igaz.

– El kell ismerni, a magyar futball óriásit változott az infrastruktúrában – mondta erről Bölöni László. – Nem akarok neveket mondani, de bízom benne, hogy az emberek tudják, kinek kell ezt megköszönni. Az út, amelyre most a magyar labdarúgás lépett, magasra vezethet, adja a Jóisten, hogy így legyen. De azért van egy nagy különbség: mi akkor BEK-et nyertünk…

Bölöni mindig büszke volt a magyar identitására, mindig küzdött azért külföldön is, hogy a nevében soha ne hagyják le az ékezeteket, a 2004-es népszavazás után pedig egy ideig a magyar újságíróknak csak románul válaszolt. Ám erről leszokott, mert már úgy látja, az anyaországiak immár összehasonlíthatatlanul jobban bánnak a határon túli magyarokkal. – Mi, székelyek vagy székelyfélék büszkeségből ezt csak egy fejbólintással köszönjük meg, de belül nagyon is pontosan tudjuk, kinek és mivel tartozunk ezért – mondta sejtelmesen.

Borítókép: Bölöni László a magyar futballválogatott és a sportágban bekövetkezett infrastrukturális változás láttán bizakodó (Fotó: Nemzeti Sport)