Nem tudom, mit érzett Dave a Metallica fekete lemezénél, amikor beütött a világhírnév a volt társaknál, de amikor jött egy kevéssé vállalható korszaka a bandának (sokak szerint ez azóta is tart), az biztos, hogy nem hagyta hidegen a 62 éves Megadeth-főnököt. Azt nem tudom, volt-e, van-e benne elégtétel, de annyi egészen bizonyos, hogy az ősrajongók folyamatos visszajelzése alapján a Megadeth viszi ma is azt az irányvonalat, amit a thrash műfajának igaz rajongói elvárnak. Ha már kettő közül lehet csak választani…
A thrashnek nemcsak hőskora, hanem virágkora is a 80-as évek, hiába vannak tehát kifejezetten jó mai bandák is, ha csak az Anthraxre, az Exodusra, az Overkillre, a Testamentre vagy a Slayerre gondolunk 35-40 évvel ezelőttről, akkor senkiben sem marad egyetlen kérdés sem. Ilyen módon nagyon is tiszteletre méltó, igen, a Metallicának is kijár ez, hogy a Megadeth ma is aktív, sőt, nemcsak lemezkészítésben, hanem turnézásban is.
2022-es lemezük, a The Sick, The Dying… and the Dead! visszahozott valamit a 80-as évek végéből, és a Mustaine-intézmény egyértelműen régi fényében csillogva vágott bele a világkörüli turnéba, melyen hazánkat is útba ejtik.
Két dokumentarista jellegű élményem van a Megadethről, mindkettő nagyon emberi. Amikor a régóta Japánban élő korábbi Megadeth-gitárossal, Marty Friedmannel összehoztak egy találkozót a zenekar japán turnéállomásán, akkor a régi harcostársak találkozása (Marty 2000 óta nem tagja a csapatnak) annyira baráti, megkockáztatom: testvéri volt, hogy az senkit nem hagyhatott hidegen. Olyan kölcsönös tisztelet volt a „családtól” elkóborolt gyermek és az „apa” között egymás felé, ami példaértékű.
Aztán itt van a bandával 2016 óta együtt muzsikáló belga dobos, Dirk Verbeuren, aki a sikeres Soilworköt hagyta el a Megadeth hívására.
A dobosokról, dobosoknak készülő, de zenerajongók milliói által fogyasztott Drumeo műsor/csatorna meghívta egyik adásába Dirket, ahol állandó feladatként egy számára műfajidegen slágert kellett eldoboljon az eredeti felvétel dobsávjainak ismerete nélkül. Dirk a Killers Mr. Brightside című dalát kapta, amit olyan hihetetlen alázattal és precizítással oldott meg kitűnően, és mellette annyira rokonszerves ember benyomását keltette, hogy személy szerint én már csak ezért is kíváncsi vagyok a Megadeth budapesti fellépésére.
A csúcslemezek (Rust in Peace, Countdown to Extinction, Peace Sells… but Who’s Buying?, Youthanasia) mellett az utolsó album dalai sem maradhatnak majd ki a szórásból, így egy komoly átfogó Megadeth-parádé várható a bulin.
Nem vagyok sem thrash-rajongó, sem -gyűjtő. Ez kiviláglik a beharangozómból is. De aki szimplán szereti a rockot, nyitott a metalra, annak ott a helye június 9-én a Barba Negrában.
