A szimfonikus zenekarra, vegyeskarra és szólistákra írt kompozíció Mozart utolsó műve, amely a világ egyik legismertebb és legnépszerűbb komolyzenei alkotása. A mozarti muzsika az első hangtól megérinti az emberi lelket, a gyászmise tételeiben a hallgatók és az előadók átélik az emberi fájdalom megannyi stációját.
Mozart nem élhette meg leghíresebb alkotásának bemutatását, sőt befejezni sem tudta a zseniális tételek sorát.
A darab megírására névtelenül kapott megbízást, a korabeli vélekedés szerint Walsegg von Stuppach gróftól – aki valószínűleg a saját alkotásaként kívánta a nagyközönség elé tárni a kompozíciót.
Mozart remekművének befejezése
A zeneszerző váratlan halála azonban keresztülhúzta ezt a számítást. A Requiemet több zeneszerző próbálta a Mester vázlatai és a feleség, Constanze útmutatásai alapján befejezni.
Ezt a nagyszabású feladatot végül hűséges tanítványa, Franz Xaver Süssmayr zeneszerző tette teljessé, közreműködésével életre keltek és ránk hagyományozódtak Mozart eredeti elképzelései.
A mű magyarországi bemutatója 1801-ben volt a belvárosi főplébániatemplomban, amelyet a Gyulai huszárezred honvédjainak emlékére mutattak be. A bemutatót követően ebben a templomban 2017-ig rendszeresen előadták Mozart gyászmiséjét.
Mozart Requiemének Szent István-bazilikai előadásai több mint tízesztendős hagyományra tekintenek vissza, november 2-án, Halottak napján minden évben, illetve az év egyéb alkalmain rendszeresen felhangzik ez a közismert zenemű.
A május 24-i bazilikai hangverseny előadói professzionális muzsikusok, a Solti Kamarazenekar és az Etunam Vegyeskar mellett fiatal tehetséges szólistákat, operaénekeseket hallhatnak a koncerten, Kapi Zsuzsanna szoprán, Gion Zsuzsanna alt, Megyesi Zoltán tenor és Zajkás Boldizsár basszus énekművészeket. Az előadás dirigense Virágh András Liszt-díjas orgonaművész-karnagy, Magyarország érdemes művésze, aki egyben az Etunam Vegyeskar alapító karnagya is.
