A dunai átkelésért 1703-tól a városok – így Pest és Buda is – vámot szedhettek. Ezt 1849-től a Lánchídtársaság, majd 1870-től az állam szedte, és a hidakon a vámszedőházakban kellett befizetni. E célból épültek a Szabadság híd vámszedőházai is a híddal egy időben 1896-ban, amelyekben nem csak vámot szedtek, de a hídfenntartás egyéb feladataira is használták ezeket. Az 1918 előtti budapesti közúti hidak mindegyikéhez épült vámszedőház, azonban a II. világháborút követően csak a Szabadság hídhoz tartozók maradtak fenn.
Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumnak „Mivel megyünk? Energiamix a közlekedésben” című időszaki tárlata mellett, amely az Északi Járműjavító Dízelcsarnokában tekinthető meg októberig, lehetősége adódott új kiállítást nyitni a belvárosi Vámszedőházban is.
Ahogyan azt az „Összekötve – Pest-Buda hídtörténete” cím is sejteti, a kiállítás a Szabadság híd és a vámszedés történetét mutatja be, továbbá az épület emeletén egy általános budapesti hídtörténeti rész ismerteti a hidak és a városfejlődés kapcsolatát.
A kihelyeztt műtárgyak között helyet kapott a Szabadság híd egy háború utáni – a ma láthatótól különböző – korláteleme, amely ma már sehol máshol nem tekinthető meg, fakockák a budapesti hidak felületéről, valamint a Lánchíd 1842-es alapkőletételénél használt vakolókanál hiteles másolata. A hidak múltjának feltárását műtárgyak, fotók és animációs felvételek is segítik.
Az „Összekötve – Pest-Buda hídtörténete” című kiállítás ingyenesen megtekinthető a hét minden napján 10 és 18 óra között, magyar és angol nyelven. A Múzeumok Majálisán – május 25-én és 26-án – Domonkos Csaba, a kiállítás kurátora tart tárlatvezetést az érdeklődőknek.
