A Ráth György-villa tárlata a fűzőből kiszabadult női testekről, a szoknyahosszokról, a finom kiegészítőkről és a táncról is szól. A nagy Gatsby című film és a Downtone Abbey sorozat hűen tükrözi a kor jellemző sajátosságait, a felerősödő női emancipációt, a csillámporos hedonizmust, a függetlenséget és a néha már-már hivalkodó megjelenést, amely a kor divatjában volt tapasztalható.
Csepregi Noémi művészettörténész, a kiállítás kurátora elmondta, hogy az art deco a francia art décoratif kifejezésből, vagyis a díszítőművészetből ered, amelyet az 1925-ben Párizsban megrendezett Nemzetközi Iparművészeti Kiállítás óta használnak az irányzat megnevezésére.
– Habár nagyon nehéz behatárolni magát ezt a stílust, a geometrikus tervezés, az erős, tiszta színvilág jut róla mindenkinek az eszébe. Hatással volt a művészet minden ágára, megjelent az iparművészetben, az autógyártásban, az építészetben és természetesen a divatban is. Az 1920-as és a 30-as éveknek is van egy-egy nőideálja. Míg az 1920-as évek ideálja a garson típus, a bakfis alkatú nő, addig a 30-as években például Greta Garbónak, illetve a hangosfilmekben megjelenő divatnak köszönhetően egy titokzatos, légiesebb, nőiesebb ideál jelenik meg – fejtette ki a kurátor.
Megtudtuk azt is, hogy kiállítás utal arra, hogy az első világháború alatt a nők gyakran álltak munkába, és a fűzők kora is lejárt. A ruháknak egyszerűbbeknek kellett lenniük, ez hozta el a szoknyák hosszának rövidülését is.
A tárlat bemutatja a kor smink- és frizuradivatját, a viseleteket és a kiegészítőket, illetve a jellemzőbb illemszabályokkal is megismerkedhetünk. A műsorból megtudhatjuk, hogy a világ egy része ünnepelt az 1920-as években, a báli ruhák, a tánchoz viselt csillogó öltözetek is ezt tükrözik. Más volt a helyzet Magyarországon, ugyanis a trianoni trauma miatt sokáig nem tartottak mulatságokat, majd egészen sajátos, magyaros art deco vált népszerűvé a hölgyek körében. Csepregi Noémi művészettörténész az új stílusról elmondta, hogy annak meghonosodása Ferenczy Ferenc belügyminisztériumi titkár nevéhez köthető, aki 1933-ban pályázatot hirdetett meg a magyaros stílusról. Ennek akkora sikere lett, hogy 1934-ben még a Magyaros Öltözködési Mozgalom Országos Bizottságát is létrehozták.
A tárlat az Iparművészeti Múzeumban őrzött ruhák és viseletkiegészítők segítségével a női divatot és a megváltozott életmódot tárja fel. Mesél az önkifejezés, az egzisztencia, a státus fontosságáról, amelyek a két világháború közötti időszakban iránymutatók voltak.
A kiállítás a Ráth György-villában 2025. január 12-ig tekinthető meg.
