Karrierje a második világháború után
Pályája a második világháború után sem tört meg. Íjász kompozíciójának (a Műjégpálya előtt áll) hatására Kliment Vorosilov szovjet marsall, a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke őt választotta ki a felszabadulás második évfordulójára elkészítendő gellérthegyi emlékmű megalkotására. A legenda szerint a szobrász a Horthy István-emlékművet formázta át a megváltozott körülményekhez alkalmazkodva. Ez azonban tévhit, amelyet számos alkalommal tisztáztak, az általa tervezett emlékmű egészen más konstrukció lett volna a fennmaradt gipszmakett alapján. Az azonban igaz, hogy a politikai változások között ügyesen manőverező művész egyes motívumokat átemelt régebbi alkotásaiból. A győzelmet szimbolizáló bal oldali sárkányölő mellékalak azonos azzal, amelyet az 1928-as nyíregyházi első világháborús emlékműhöz faragott.
A szoborcsoport a rendszerváltozás után több módosításon is átesett, és a főalkotás, a 13 méteres Géniusz vagy Szabadság-szobor, a pálmát tartó női alak – amelyet 1956-ban és 1992-ben is le akartak bontani – mára a főváros egyik szimbóluma lett.
Kisfaludi 1950-ben részt vett a Sztálin-szobor pályázatán, s őt bízták meg az új Kossuth Lajos téri Kossuth-emlékmű főalakja (ma az Orczy-kertben látható) és a Millenniumi Emlékmű Kossuth- és Rákóczi-alakjának megalkotásával. Készített Lenin-szobrot Szombathely és Kecskemét számára, Egerben Végvári harcok című szoborcsoportját állították fel, Kodály Zoltán, Szakasits Árpád, Izsó Miklós, Csajkovszkij mellszobrát is megalkotta, csaknem ötven szobra áll magyarországi köztereken. Az előző rendszerhez kötődő alkotásaiból az 1990-es években jó néhányat - többek között a gellérthegyi emlékmű szovjet katona alakját – a budatétényi Szoborparkba szállították.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!