Az Ének a csodaszarvasról szorosan kapcsolódik a rendező, Jankovics Marcell korábbi animációs munkáihoz és ismeretterjesztő tevékenységéhez. Korábbi két egész estés filmjei, mint a János vitéz (1973) és a Fehérlófia (1981), már megalapozták azt az átváltozásalapú képi világot, amely az Ének a csodaszarvasról stílusában is meghatározó. Ezen túlmenően a Fehérlófia totemisztikus motívumai is visszaköszönnek ebben a filmben.

Ének a csodaszarvasról a Szélesvásznú történelemben
Közvetlen előzményként említhető továbbá a Mondák a magyar történelemből című, 1986 és 1988 között, Kecskeméten készült animációs sorozat, amelynek stílusa a Képes Krónika miniatúrafestészetéből merít, és amelyben a térképszerű ábrázolásmód is megjelenik. Ezek a stíluselemek az Ének a csodaszarvasról számos jelenetében fellelhetők, és a sorozatban bemutatott történelmi események és krónikás alakok (például Anonymus és Kálti Márk) is feltűnnek a filmben.
Az Ének a csodaszarvasról négy egymást követő mondakörre építve mutatja be a magyarok őstörténetét. A film ezáltal olyan átfogó, teljes körű ismereteket ad magyarságunk legmélyebb gyökereiről, ami a gyerekszemek mellett a felnőtteket is a képernyő elé szögezi.
Az obi ugor testvérnépek körében található csodaszarvasmondák ősi változatai szerint egy madártól, egy négylábú ragadozótól és a szarvastól származunk. Ezt követi a sziklarajzok stílusában megjelenített Hunor-Magor monda; majd az Álmos-legenda, amely a szarvas utódjának tartott fehér ló mondájához kapcsolódik; végül pedig Géza, a honfoglalást a kereszténységgel beteljesítő győztes fejedelem története, amely a Képes Krónikát idézi – olvasható az NFI oldalán.
Az Ének a csodaszarvasról a nemcsak a tények, hanem a mesék, a mondák és a mítoszok által is formált történelemkép mellett tesz hitet, s mindvégig hangsúlyozza, hogy a földi (történelmi) események és azok „égi mása” (csillagképe) egymással tükröztethető, a tényszerű történések és azok mitikus-kozmikus „alakváltozata” között analógia mutatható ki – olvasható az MMA filmes lexikonában, ahol a szerző külön felhívja a figyelmet a film szokatlanul erős zeneiségére, amelyet Szörényi Leventének köszönhet.