Az Ének a csodaszarvasról szorosan kapcsolódik a rendező, Jankovics Marcell korábbi animációs munkáihoz és ismeretterjesztő tevékenységéhez. Korábbi két egész estés filmjei, mint a János vitéz (1973) és a Fehérlófia (1981), már megalapozták azt az átváltozásalapú képi világot, amely az Ének a csodaszarvasról stílusában is meghatározó. Ezen túlmenően a Fehérlófia totemisztikus motívumai is visszaköszönnek ebben a filmben.
Ének a csodaszarvasról a Szélesvásznú történelemben
Közvetlen előzményként említhető továbbá a Mondák a magyar történelemből című, 1986 és 1988 között, Kecskeméten készült animációs sorozat, amelynek stílusa a Képes Krónika miniatúrafestészetéből merít, és amelyben a térképszerű ábrázolásmód is megjelenik. Ezek a stíluselemek az Ének a csodaszarvasról számos jelenetében fellelhetők, és a sorozatban bemutatott történelmi események és krónikás alakok (például Anonymus és Kálti Márk) is feltűnnek a filmben.
Az Ének a csodaszarvasról négy egymást követő mondakörre építve mutatja be a magyarok őstörténetét. A film ezáltal olyan átfogó, teljes körű ismereteket ad magyarságunk legmélyebb gyökereiről, ami a gyerekszemek mellett a felnőtteket is a képernyő elé szögezi.
Az obi ugor testvérnépek körében található csodaszarvasmondák ősi változatai szerint egy madártól, egy négylábú ragadozótól és a szarvastól származunk. Ezt követi a sziklarajzok stílusában megjelenített Hunor-Magor monda; majd az Álmos-legenda, amely a szarvas utódjának tartott fehér ló mondájához kapcsolódik; végül pedig Géza, a honfoglalást a kereszténységgel beteljesítő győztes fejedelem története, amely a Képes Krónikát idézi – olvasható az NFI oldalán.
Az Ének a csodaszarvasról a nemcsak a tények, hanem a mesék, a mondák és a mítoszok által is formált történelemkép mellett tesz hitet, s mindvégig hangsúlyozza, hogy a földi (történelmi) események és azok „égi mása” (csillagképe) egymással tükröztethető, a tényszerű történések és azok mitikus-kozmikus „alakváltozata” között analógia mutatható ki – olvasható az MMA filmes lexikonában, ahol a szerző külön felhívja a figyelmet a film szokatlanul erős zeneiségére, amelyet Szörényi Leventének köszönhet.
A Szélesvásznú történelem augusztus 20-i adásában először Bacsó Zoltán Balázs Béla-díjas animációsfilm-operatőr mesélt a filmmel való viszonyáról, az első Oscar-díjas magyar animációról, Jankovics Marcell Sisyphus című rövidfilmjéről, melynek szintén operatőre volt. A csodaszarvas kapcsán a műsorban betekintést nyerhetünk abba a különleges technikába, amely nélkül az Ének a csodaszarvashoz sem készülhetett volna el. A digitális technológiával készített alkotásokhoz ugyanis már nincs szükség klasszikus értelemben vett operatőrökre.
A műsor második felében Varsányi Ferenc Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró ehhez kapcsolódva számol be egy vicces anekdotáról, amely közte és Csupó Gábor, a népszerű Nickelodeon-sorozat, a Fecsegő tipegők alkotója között esett meg:
Akkor még minden filmre készült, minden ceruzával készült, minden pauszpapírra készült, festékkel […] mikor mondtam Gábornak, hogy figyelj, hallottam, hogy már számítógéppel is készül animáció, akkor mondta Gábor, hogy az nem az igazi. Papír, ceruza, az kell, és hogy soha nem fog számítógépet használni. De eltelt öt év, és egyszer csak megjelent nála egy számítógép, aztán kettő, aztán hatvan. [...]
A Szélesvásznú történelem aktuális ismétlését este 20:00-kor nézhetjük meg a Hír TV műsorán, a csatorna utána 21:30-tól vetíti az Ének a csodaszarvasrólt.
