Nem minden bűzlik ami kommunista, ez a hazafias filmopusz rá az élő példa + videó

Az Egri csillagok még ma is az egyik legnépszerűbb magyar film, először 1968-ban mutatták be, majd pár éve a teljesen felújított 4K-s változat is mozikba került. A filmről az államalapítás ünnepének alkalmából a Szélesvásznú történelem aktuális adásában Zavaros Eszter és Csatári Bence a történet főszereplőjével, Kovács Istvánnal beszélgetett.

Az Egri csillagok a mai napig az egyik legnépszerűbb magyar történet, filmen és regényben egyaránt. Forrás: NFI

Az Egri csillagok történelmi hátteréről Csatári Bence történész a Szélesvásznú történelem adásában elmondta, jelenős előzményei voltak annak, hogy 1552-ben a magyar csapatok ilyen nagy diadalt ültek. Elmondása szerint a legújabb történelmi kutatásokra alapozva ma már kijelenthetjük, hogy nem az 1526-os Mohácsi csatával dőlt el az ország sorsa, hanem csak Buda 1541-es elestével, mellyel az Egri csillagok története is kezdődik.

Az ország három részre szakadásának kiemelkedő epizódja az 1552-es egri várostrom. Valahol itt állt meg a török birodalom határa, ami a mi igazi tragédiánk, mert így többet szenvedtünk, mint a bosnyákok, a szerbek, vagy az albánok, mivel itt folytak a harcok.

A műsorvezető ezek után Kovács Istvánhoz fordult, és az 1968-as prágai tavasszal való párhuzamokról kérdezte a színművészt, a történelmi filmek ugyanis rendszerint sokkal inkább szólnak arról a korról, amiben készülnek, semmint arról, amiben játszódnak. 

Ilyen formán már Gárdonyi Géza regénye sem a XVI. századi feudális viszonyokat mutatta meg, hanem a dualizmus korának romantikus nacionalizmusát. Az Egri csillagok a szocialista filmgyártás (és kultúrpolitika, világszemlélet) izgalmas ellentmondásosságát hordozza magában: miközben a rendszer szándékosan igyekszik letörni a hazafias szólamokat, maga is sokszor nyúl ezekhez, miközben a Várkonyi személye miatt burkolt áthallásossággal sem vádolható.

Az Egri csillagok rendezője azonban elsősorban művész volt, a személyes életút tapasztalataiból táplálkozó baloldali meggyőződése olyannyira nem befolyásolta a filmkészítésben, hogy még ő is találkozott a cenzúra erejével, amikor az eredetileg 1956-os bemutatású Keserű igazság című filmje olyan áthallásosra sikerült, hogy harminc évre dobozba is került. Az Egri csillagokat nehéz lenne ilyesmivel vádolni, sokkal inkább arról van szó, hogy az embernek eredendő vágya szeretnie önmagát, s magyarként a magyar történelmet, kultúrát, és sorsot.

Az Egri csillagok az idei nemzeti ünnephez igazodva ma este 20 órától lesz látható a Hír TV műsorán, a  Szélesvásznú történelem aktuális adása közvetlenül előtte, 18 órakor kerül adásba. A film ismétlését augusztus 20-án, másnap reggel 9 órakor órakor tekinthetjük meg.