Nem minden bűzlik ami kommunista, ez a hazafias filmopusz rá az élő példa + videó

Az Egri csillagok még ma is az egyik legnépszerűbb magyar film, először 1968-ban mutatták be, majd pár éve a teljesen felújított 4K-s változat is mozikba került. A filmről az államalapítás ünnepének alkalmából a Szélesvásznú történelem aktuális adásában Zavaros Eszter és Csatári Bence a történet főszereplőjével, Kovács Istvánnal beszélgetett.

Az Egri csillagok a mai napig az egyik legnépszerűbb magyar történet, filmen és regényben egyaránt. Forrás: NFI

Várkonyi István rendező és Nemeskürthy Isván forgatókönyvíró mindent elkövetett, hogy méltó módon adaptálja Gárdonyi Géza regényét, és ez részben sikerült is. A honvédő kalandtörténethez óriási díszleteket és rengeteg jelmezt készítettek, illetve a korszak legnevesebb színészeit nyerték meg maguknak még a legapróbb szerepekre is, mintha csak a 40-es 50-es évek hollywoodi aranykorában forgatták volna az Egri csillagokat – ilyen nagyszabású filmterveket ugyanis legfeljebb az amerikai vagy a szovjet filmipar engedhetett meg magának, az Egri csillagok ezért is számít kisebb unikumnak.

Az Egri Csillagok volt a korszak legnagyszabásúbb magyar filmje (Forrás: NFI)

Egri csillagok, török holdak

Ennek megfelelően a fiatal főszerepeket feltörekvő filmcsillagok (Kovács István és Venczel Vera), a kisebb és nagyobb mellékszerepekben pedig tapasztalt titánok, Ruttkai Éva, Latinovits Zoltán, Major Tamás, Bessenyei Ferenc, Bárdy György, Zenthe Ferenc, Gobbi Hilda játszanak. Dobó István alakja Sinkovits István alakításában ugyanakkor kiemelkedik közülük, a filmadaptáció legemlékezetesebb mondatai mind a sziklaszilárd, masszív magabiztosságot sugárzó Sinkovits alakjához kötődnek:

• „A haza nem eladó, semmi pénzen.”
•  „Ez a vár most az ország.”
• „Nekem férfiak kellenek. Inkább kevés oroszlán, mint sok nyúl.”
• „Ha meg kell halni barátaim, halljunk meg úgy, ahogyan éltünk!”
• „Én nem a falakban bízom. Hanem az emberekben.”

Két és fél órás játékideje miatt természetesen számos ponton változtattak az eredeti regény felépítésén, és szintén hollywoodi mintára három nagyszabású harc-, illetve tömegjelenet köré építették azt, számos mellékszál és karakter kimaradt vagy leegyszerűsödött. A történet így is képes volt megőrizni a regény romantikus történetszemléletét, amelynek sikerét is köszönheti. Másfelől azonban az Egri csillagok mégsem tartozik Várkonyi Zoltán legjobb történelmi adaptációi közé, dramaturgiai szempontból a rendező ezt megelőző három Jókai Mór-adaptációja (A kőszívű ember fiai, 1965, Egy magyar nábob, 1966, Kárpáthy Zoltán, 1966, de nyugodtan ide lehet venni a negyedik, 1977-es Fekete gyémántokat is) is ügyesebben bánik a karakterekkel a feszültségépítéssel, a kreatív energiák ennél  a produkciónál már érezhetően máshova mentek el. 

Ugyanakkor számomra például mégis rendkívül erőteljes a film egyik korai jelenete, ahol Dobó István a még gyerek Bornemissza Gergelyt dicséri, miután az megszökött a törököktől, nyomra vezette a magyar vitézeket. A jelenet azzal kezdődik, hogy a gyermek elmeséli, neki már megvan a felesége is, de nem ő választotta, hanem a lány őt. Mielőtt azonban a frigyre sor kerülne, Dobó próbákra küldi a fiút, majd odanyújtja a kardját, és ebben sűrűsödik voltaképpen minden népmese esszenciája, ami a legkisebb legény felnőtté válásáról szól.

Az Egri csillagok valószínűleg a legdrágább magyar film, 45 millió forintból készült, ami ma megközelítőleg 5-6 milliárd forintnak felelne meg. Nem véletlenül nincs párja azóta se, mert bár a technológia rengeteget fejlődött, a filmkészítés nem lett olcsóbb.

 Akkoriban az ostromló török sereget a Magyar Honvédségtől kivezényelt ötezer sorkatona alakította, ma ez szinte elképzelhetetlen. A befektetett munka azonban megtérült, mivel a filmre csaknem 18 millió jegyet adtak el, tehát sokan akár többször is megnézték.

Az Egri csillagok történelmi hátteréről Csatári Bence történész a Szélesvásznú történelem adásában elmondta, jelenős előzményei voltak annak, hogy 1552-ben a magyar csapatok ilyen nagy diadalt ültek. Elmondása szerint a legújabb történelmi kutatásokra alapozva ma már kijelenthetjük, hogy nem az 1526-os Mohácsi csatával dőlt el az ország sorsa, hanem csak Buda 1541-es elestével, mellyel az Egri csillagok története is kezdődik.

Az ország három részre szakadásának kiemelkedő epizódja az 1552-es egri várostrom. Valahol itt állt meg a török birodalom határa, ami a mi igazi tragédiánk, mert így többet szenvedtünk, mint a bosnyákok, a szerbek, vagy az albánok, mivel itt folytak a harcok.

A műsorvezető ezek után Kovács Istvánhoz fordult, és az 1968-as prágai tavasszal való párhuzamokról kérdezte a színművészt, a történelmi filmek ugyanis rendszerint sokkal inkább szólnak arról a korról, amiben készülnek, semmint arról, amiben játszódnak. 

Ilyen formán már Gárdonyi Géza regénye sem a XVI. századi feudális viszonyokat mutatta meg, hanem a dualizmus korának romantikus nacionalizmusát. Az Egri csillagok a szocialista filmgyártás (és kultúrpolitika, világszemlélet) izgalmas ellentmondásosságát hordozza magában: miközben a rendszer szándékosan igyekszik letörni a hazafias szólamokat, maga is sokszor nyúl ezekhez, miközben a Várkonyi személye miatt burkolt áthallásossággal sem vádolható.

Az Egri csillagok rendezője azonban elsősorban művész volt, a személyes életút tapasztalataiból táplálkozó baloldali meggyőződése olyannyira nem befolyásolta a filmkészítésben, hogy még ő is találkozott a cenzúra erejével, amikor az eredetileg 1956-os bemutatású Keserű igazság című filmje olyan áthallásosra sikerült, hogy harminc évre dobozba is került. Az Egri csillagokat nehéz lenne ilyesmivel vádolni, sokkal inkább arról van szó, hogy az embernek eredendő vágya szeretnie önmagát, s magyarként a magyar történelmet, kultúrát, és sorsot.

Az Egri csillagok az idei nemzeti ünnephez igazodva ma este 20 órától lesz látható a Hír TV műsorán, a  Szélesvásznú történelem aktuális adása közvetlenül előtte, 18 órakor kerül adásba. A film ismétlését augusztus 20-án, másnap reggel 9 órakor órakor tekinthetjük meg.