A Luxemburg grófja című darab az élet habzsolásáról, a szerelem különféle arcairól és a pillanat megéléséről szól, mindezt fergeteges humorral és lehengerlő zenével fűszerezve. Galambos Attila és Szente Vajk immár 14 éve bizonyítják kreativitásukat, és ez az előadás sem lesz kivétel.
A Luxemburg grófja mai szemmel
Ezt a darabot száz évvel ezelőtt mutatták be – kezdte ismertetését Szente Vajk. – Az eredeti bemutató német nyelven zajlott, sőt maga a darab is németül íródott. Amikor Galambos Attilával elkezdtük a munkát, arra gondoltunk, hogy megszerezzük a darab legeredetibb szövegkönyvét. Ez sikerült, lefordítottuk magyarra, aztán megnéztük, mi az, ami nagyszerű benne és miért állja ki az idők próbáját. Arra jutottunk, hogy a titok egyfelől Lehár Ferenc zseniális muzsikája, másfelől a meglepően jó összerakott történet, amely korántsem nevezhető sekélyesnek.
De valójában azok a mozgatórúgók, az a dinamika és az a dramatikus szerkesztés, amit ma már igényelnek ezek a darabok a 21. században, nem volt benne. Ezért meghoztuk a döntést, hogy meghagyjuk Lehár Ferenc nagyszerű muzsikáját, a remek történeti ívet, de minden mondatot megírunk újra, hogy azok egyszerre szóljanak a mai kor nézőihez és maradjon meg mégis a mű operettnek – tette hozzá.
Mint mondta, az operettet végül jelentősen átírták, de a dalszövegeket, amelyeket mindenki ismer, meghagyták. Minden mást átdolgoztak a mai zenés színház követelményeinek megfelelően.
Szente Vajk kitért arra is, hogy a kor nagyon sokat változott a száz év alatt, így a humor is. Ami akkor vicces volt, az nem biztos, hogy ma is az, ezért ezen sokat alakítottak. Mai szemmel is kifejezetten humoros lett az előadás, de a mélységeket is megmutatják benne. A rendező itt arra utalt, hogyan jut el a két főszereplő abba a szürreális helyzetbe, hogy házasságot kössön egy vadidegennel.
Furcsa univerzum ez az operett, mert minden szereplő egy kicsit másképp gondolkodik a világról, mint várnánk – mondta a rendező elgondolkodva. – A párizsi művészvilágról szól, ezért az impresszionizmust választottuk a vizualitás fő oszlopának. Ebben a festett világban nagyon szépen működnek a szereplők. A díszlet is impresszionista képekből áll, és a jelmezeken is ezek a képek tükröződnek. Sok helyszínen játszódik, ettől sokkal dinamikusabb lesz a történet vezetése és az előadás – emelte ki.
A történet középpontjában René, a fiatal párizsi festő áll, akinek élete egyetlen pillanat alatt fordul meg, amikor váratlanul örökséghez jut a rejtélyes Luxemburg grófja jóvoltából. A darabot átszövik a szívhez szóló, humoros jelenetek, amelyek révén a nézők felfedezhetik az emberi érzelmek sokszínűségét, valamint a szerelem különféle árnyalatait – a plátói vonzódástól kezdve a szenvedélyes szerelmen át egészen a sírig tartó hűségig.
A József Attila Színház kiváló szereplőgárdája garantálja, hogy a Luxemburg grófja igazi színházi élményt nyújt, tele humorral, romantikával és elragadó zenével. A főszerepekben Fekete Gábort láthatjuk Renéként, míg Fila Balázs Sir Basilt formálja meg. Horváth Csenge Angèle Didier színésznőt kelti életre, míg Blazsovszky Ákos Armand Brissard festőt játssza, Chajnóczki Balázs pedig Big Mac, a testőr karakterét alakítja.
Horváth Barnabás McDrive sofőrként, Szabó Emília Kokozov grófnőként, Zöld Csaba Jacques, az apacs szerepében, Horváth Sebestyén Sándor pedig esküvőszervezőként jelenik meg. Kucskár Kamilla Sidonia önjelölt aktmodellként, míg Károlyi Krisztián Pélégrin anyakönyvvezetőként bűvöli el a közönséget.
