Bukovinától Budapestig – „A külhoniság számomra saját élmény”

A Magyarság Háza, a minden magyar összetartozását jelképező intézmény 2011-ben jött létre. Célja a Magyarország határain innen és túl élő magyar közösségek közötti kapcsolatok erősítése, a pozitív magyarságkép kialakulásának, a magyarság értékmegőrző képességének segítése, az egymás iránti felelősségérzet kialakítása, elmélyítése. Rendezvényei a nemzeti identitás erősítését szolgálják, bemutatják a világ magyarságára jellemző értékeket, eredményeket, teljesítményeket, sikereket. Csibi Krisztina etnográfus tíz éve a Magyarság Háza igazgatója, az intézménybe vezető útjáról és az eddig elért eredményekről beszélgettünk.

A külhoniság számára saját élmény. Fotó: Havran Zoltán

– 2014-ben kezdett dolgozni a Magyarság Házban. Hogy emlékszik a kezdetekre?

– Az alapokat az elődeim fektették le, én a harmadik igazgatója vagyok az intézménynek. 2014 augusztusában érkeztem, amikor a Mi, magyarok kiállítás építésének utolsó fázisai zajlottak. Az októberi megnyitó után ki kellett alakítani a működtetését, múzeumpedagógiai órákat kellett kidolgozni a múzeumpedagógusok segítségével, és januártól egyre nőtt a rendezvényeink száma.

– A fiatalok mennyire vesznek részt a rendezvényeiken? 

– A Határtalanul! programhoz kapcsolódóan sok fiatal látogatónk van, nekik rendhagyó órákat tartunk. A 2024/25-ös tanévben előreláthatólag 650-700 általános iskolai osztály, mintegy 15-20 ezer hetedikes diák vesz majd részt ezeken az órákon.

– A világ magyarsága előtt is egyre ismertebb a tevékenységük. 

Igyekszünk, hogy Budapest után a magyar vidéken, a Kárpát-medencében és a diaszpórában is jelen legyünk

Sokan keresnek meg bennünket, különösen akkor, ha látnak egy sikeres rendezvényt a diaszpóra egy másik szegletében. Mindig nyitottak vagyunk, akár egy emlékév kapcsán is tudunk közös programot szervezni. 

– Hogy áll össze egy-egy év programja?

– Sokat ötletelünk a munkatársaimmal, de kapunk javaslatokat szerte a világból is, mit volna érdemes bemutatnunk. Heti négy-öt tematikus rendezvényünk van Budapesten, ezen kívül szervezünk programokat a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarsága körében is. 

– A Covid alatt a produkciókat videón rögzítették, és ezeket online tették elérhetővé.

– Több száz filmet készítettünk külhoni partnereink közreműködésével. Ötvenhárom portréfilmet is forgattunk, amiket bemutattunk Budapesten, Felvidéken, Erdélyben, vetítik a diaszpórában, és tavaly év végén a Duna World heti sorozatot indított ezekből az alkotásokból. 

– Tavaly nyáron nyílt meg a Magyarság Háza Galéria a főváros szívében, a Nádor utcában. Mi a fő profiljuk?

– Egy kiállítótér külhoni magyar alkotóknak és műveiknek. Határon túli Kossuth-díjasok nagyméretű portréfotóiból nyílt az első tárlatunk, aztán egy mesekiállítás következett. Tavaly decembertől idén májusig kétrészes Krisztus-kiállításunkat tekinthették meg a látogatók, nyáron a törökországi magyar diaszpóra életébe pillanthattak be az érdeklődők. 

Néhány napja nyílt meg a Szórványmagyarság címet viselő kiállítás, ahol hatvan fotós hetven képe látható, egészen jövő év tavaszáig. A képeket a nemzetpolitikai államtitkárság Magyar szemmel elnevezésű fotópályázatára beérkezett alkotásokból válogattuk.

Programjaink többségét is a Magyarság Háza Galériában tartjuk: hétfőnként kamaraszínházi előadások, kisebb színházi produkciók, kedden filmklub, szerdán irodalmi szalon, csütörtökön szabadegyetem, vasárnap mesedélelőtt várja a hozzánk betérőket.