– Már a honfoglalásaink előtti évszázadokban, vélhetőleg a Magna Hungária, az őshaza feltételezett területén töltött időszakunkban egymás mellett éltünk az ótörökökkel. Ebből nyilvánvalóan házasságok is születtek, és a szókincsünkben is rengeteg, körülbelül négyszáz török eredetű szó szerepel – világított rá Hoppál Péter, a magyar–török kulturális évadért felelős kormánybiztos, aki hozzátette, pozitív kapcsolódás az is, hogy a törökök az elbukott magyar szabadságharcok és forradalmak után nyitottak voltak a magyar emigránsok befogadására.
A barátság és az együttműködés évszázada
A XVII. században az Erdélyi Fejedelemség követsége Isztambul legnívósabb negyedében helyezkedett el. Hoppál Péter elmondta, hogy az épület most rendkívül romos állapotban van, de a feltárás megtörtént, és az évad végére összeáll egy olyan koncepció, ami hosszú távon megoldaná az épület hasznosítását.
Mi, magyarok erősen kötődünk hozzá, hiszen a XVII. században, az Erdélyi Fejedelemség svájci típusú virágzásának időszakában intenzív együttműködések jöttek létre a törökökkel. Bethlen Gábor, majd I. Rákóczi György uralkodása a magyar történelem és kultúra fénypontja
– jegyezte meg a kormánybiztos, aki már a jövőbe tekintve hozzáfűzte, hogy ebben nagy segítségre lesz az is, hogy a 2025-ös év a török és a magyar innováció és tudomány éve lesz.
A mostani magyar–török kulturális évad okkal kapta a barátság és az együttműködés évszázada elnevezést. – Mint egy oldalon harcoló felek, az első világháború utáni talpra állásban és útkeresésben is együttműködő partner volt Magyarország és Törökország. A törökök nagyon hálásak azért, hogy számos magyar szakember költözött ki ekkor, akik éveken keresztül segítették a Török Köztársaság kiépülését.
Az elmúlt tíz évet pedig a keleti nyitás politikája határozta meg, hiszen a kormány egy évtizede következetesen képviselt álláspontja az, hogy az értelemszerű, a nyugati szövetségesekkel történő üzleti, energetikai, ipari együttműködések mellett Magyarország földrajzi fekvése és eredetmúltja okán természetes kapcsolatot tart fenn keleti partnereivel is.
Ezeket a kapcsolatokat kulturális eszközökkel kellett megalapoznunk, aminek eredményeképpen az emberi kapcsolatok szorosabbra fűződtek, és a barátság egy stabilabb, erősebb fundamentumot adott arra, hogy gazdaságainkat is közösen tudjuk még erősebbé tenni – fejtette ki Hoppál Péter.
A diplomáciai kapcsolatok felvételének, illetve a modern török állam megszületésének századik évfordulója tiszteletére rendezett évadban eredetileg közösen száz program lebonyolítására vállalkozott a két ország. – Ezek időközben százhatvan programra bővültek, mert rengeteg a kulturális partnerünk, de a programsorozatunk támogatásába mecénásként beszálló nagyobb intézmények, többek között a Mol, a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Nemzeti Bank is meglátta az évadban rejlő lehetőséget.
Utóbbi például az igen komoly presztízsű kortárs művészeti gyűjteményéből rendezett tárlatot a legelismertebb isztambuli múzeumi intézményben, a Pera Múzeumban
– árulta el a kormánybiztos, aki szerint a Törökországban és Magyarországban párhuzamosan zajló magyar–török évad sosem próbált lehetőség volt a magyar kulturális diplomáciának, és kivételes lehetőséget biztosított a magyar kultúra megmutatkozására. – Az évad iránt mindkét országban nagyon nagy volt az érdeklődés, a magyar programokkal tizenhét török városban másfél millió török nézőt értünk el személyesen, több száz művészt utaztattunk Törökországba és több száz vagy talán ezer találkozásra adtunk lehetőséget a legmagasabb, az elnöki protokoll szintjétől a szakmai együttműködéseken keresztül a hétköznapi magyar és török emberek szintjéig – értékelte az évad sikerét Hoppál Péter, mielőtt néhány további programot külön is kiemelt.
Ilyen volt a magyar kultúra napjához időzített szimfonikus zenekari bemutatkozás Isztambulban és Ankarában, ahol Liszt Ferenc, Bartók Béla és török kortársa és kutatótársa, Adnan Saygun műveit mutatták be. A nyár folyamán nem kisebb kulturális szereplők utaztak Törökországba az évad részeként, mint a Budapesti Fesztivál Zenekar, Baráti Kristóf és a Liszt Ferenc Kamarazenekar, de bemutatkozott a Magyar Állami Népi Együttes, a Nemzeti Táncegyüttes, a Nemzeti Színház, az Operaház és a Győri Balett is. Szeptemberben a magyar vonós virtuozitást is sikerült megvillantani, amikor olyan alkotók léptek színpadra, mint Szarka Tamás, Bársony Bálint, Edvin Marton vagy a Muzsikás együttes.
A záróeseményt ma tartják Ankarában, ahol Sulyok Tamás magyar köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök nívós delegációik kíséretében képviselik Magyarországot, ami szintén jól mutatja a magyar–török kulturális évad jelentőségét.
– Ugyanazt a logikát követjük kint, mint amit a Müpában megvalósítottunk a nyitógálán: magyar és török művészek közös produkcióban lépnek fel Káel Csaba és török partnere rendezésében. A bő egyórás, egymásba folyó epizódokból álló műsorban olyan csúcspontok lesznek, amikben a török archaikus zenei világ és a magyar archaikus zenei világ párbeszédben állnak egymással – tudtuk meg a kormánybiztostól.
