Isztambul szívében bukkantak rá az Erdélyi Fejedelemség elhagyatott épületére

Magyarországon a törökökkel kapcsolatban jellemzően ma is mindenkiben a hódoltság százötven éve él a legélénkebben, esetleg a kereskedelmi televíziók egy-egy szappanoperája, mint a Szulejmán. Pedig a török–magyar kapcsolatok ennél jóval messzebbre nyúlnak vissza, amit archeológiai, etnográfiai és lingvisztikai tanulmányok egész sora bizonyít. Erről Hoppál Péter, a magyar–török kulturális évadért felelős kormánybiztos mesélt lapunknak.

Hoppál Péter kormánybiztos szerint az évad iránt mindkét országban nagy volt az érdelődés Fotó: Kurucz Árpád

Ilyen volt a magyar kultúra napjához időzített szimfonikus zenekari bemutatkozás Isztambulban és Ankarában, ahol Liszt Ferenc, Bartók Béla és török kortársa és kutatótársa, Adnan Saygun műveit mutatták be. A nyár folyamán nem kisebb kulturális szereplők utaztak Törökországba az évad részeként, mint a Budapesti Fesztivál Zenekar, Baráti Kristóf és a Liszt Ferenc Kamarazenekar, de bemutatkozott a Magyar Állami Népi Együttes, a Nemzeti Táncegyüttes, a Nemzeti Színház, az Operaház és a Győri Balett is. Szeptemberben a magyar vonós virtuozitást is sikerült megvillantani, amikor olyan alkotók léptek színpadra, mint Szarka Tamás, Bársony Bálint, Edvin Marton vagy a Muzsikás együttes.

A záróeseményt ma tartják Ankarában, ahol Sulyok Tamás magyar köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök nívós delegációik kíséretében képviselik Magyarországot, ami szintén jól mutatja a magyar–török kulturális évad jelentőségét. 

– Ugyanazt a logikát követjük kint, mint amit a Müpában megvalósítottunk a nyitógálán: magyar és török művészek közös produkcióban lépnek fel Káel Csaba és török partnere rendezésében. A bő egyórás, egymásba folyó epizódokból álló műsorban olyan csúcspontok lesznek, amikben a török archaikus zenei világ és a magyar archaikus zenei világ párbeszédben állnak egymással – tudtuk meg a kormánybiztostól.