Ha ezt a beszélgetést nem most folytatnánk, hanem néhány évtizeddel korábban, akkor még más névalakkal kellene téged bemutatni – állapította meg a Magyar Nemzet Videa-csatornáján közreadott műsorát elindítva Viola Szandra, jelezve: ennek a névváltoztatásnak a története azért is izgalmas a számára, mert rokonságba hozható azzal a „nagyon speciális, misztikus időkezeléssel”, amelyik a Boldogasszony keresztlánya című drámát is élteti, hiszen annak alapja is egy olyan érzés, hogy valami egy alternatív idővonalon kibontakozva akár másképp is megtörténhetett volna.

Az aranyhajú gyermekek a Boldogasszony keresztlánya című darabban mellékszereplők
A 2007-ben végrehajtott névváltoztatásáról szólva a szerző jogosnak találta ezt a felvetést: elismerve, számos különös érzés származhat abból, hogy jelenleg használt névalakját egy újólag elkészített, ugyan a valódi születésnapjára kiállított, de a személyes történelmét lényegében átíró születési anyakönyvi kivonat rögzíti.
Nehéz lenne ezt nem úgy átélni, hogy ezzel egy új, alternatív idővonal alakult ki, s ennek köszönhetően valami új teremtéstörténet bomlott ki a maga sorsára nézve
– mondta Toót-Holló Tamás, hozzátéve: az általa legutóbb közreadott két drámájában egyformán szereplő aranyhajú gyermekek nem e világi szférákból történő visszatérése is valami ilyesmit jelent.
Az ugyanis nem más, mint egy új, alternatív idővonal érzetét keltő mágikus történés, ami valójában a magyarság kollektív tudattalanjából előtűnő vágykép eredménye. Annak érzékeltetése, hogy Szent István keresztény térítése után a nomád őseink csillagvallási örökségének őrzése történhetett volna akár másképpen is. Az új, keresztény hit felvételének szakrális élményét semmilyen módon ki nem kezdve, de valaha volt naphéroszaink, így az aranyhajú gyermekek emlékezetét is jóval hűségesebben megőrizve – s így nem csak a népmeséinkbe rejtve.
A Boldogasszony keresztlánya és annak párdarabja, az Aranyhajú hármasok című liturgikus dráma cselekményében is a magyarság számára reményt keltő, csodás elem az aranyhajú gyermekek születése, vagyis a csillaggyermekként feltűnő naphéroszok megjelenése – hívta fel a figyelmet a szerző, jelezve ugyanakkor, hogy
míg az aranyhajú gyermekek az Aranyhajú hármasok című darabban főszereplők, addig a Boldogasszony keresztlánya című darabban inkább csak mellékszereplők, tekintve, hogy ebben az új darabjában már maga Szűz Mária keresztlánya a főszereplő, akinek sorsába ez az ősi tündérmesénk valójában a magyarok megkeresztelkedésének fájdalmasan szép lelki történetét szőtte bele.