Az öt legjobb Mickey Rourke-film – Sin City – A bűn városa + videó

Frank Miller világhírű képregényéből készült kultikus mozi.

Fotó: SPI

A Mickey Rourke filmjeit bemutató minisorozatunkban az ötödik helyet a Sárkány éve (Year of the Dragon) című krimi szerezte meg. Ezen a héten a negyedik helyezett alkotással érkezünk, ami egy kultikus mozi, a Sin City – A bűn városa. A film nemcsak a képregénya-daptációk egyik legstílusosabb darabja, hanem technikailag is úttörő volt a maga idejében. Két éve ez a mozi már szerepelt a Filmkép sorozatunkban, akkor Bruce Willis kapcsán tárgyaltuk, most azonban egy más aspektusból közelítjük meg Frank Miller klasszikusát. 

Természetesen az sem volt mellékes a mostani választásunk kapcsán, hogy Mickey Rourke egyik legjobb alakításáról van szó. Az Angyalszív (Angel Heart) esetében úgy döntöttünk, hogy elég, ha Robert de Nirónál szerepel a film, most úgy gondoltuk, érdemes kivételt tennünk.

4. Sin City – A bűn városa (2005)

A neo-noir akciófilm Frank Miller azonos című képregénysorozatán alapul. A filmet Robert Rodriguez és Frank Miller közösen rendezték, Quentin Tarantino pedig vendégrendezőként közreműködött egy jelenet erejéig. Tarantino jó barátja Robert Rodrigueznek, és mivel nagy rajongója volt a projektnek, jelképes összegért, állítólag 1 dollárért elvállalta az egyik jelenet rendezését. A jelenet, amelyet Tarantino készített, Dwight (Clive Owen) és Jackie Boy (Benicio del Toro) autós párbeszéde volt. 

Fotó: Mafab.hu

A Sin City – A bűn városa nem csupán egy film, hanem egy látványos, erőteljes képregény-adaptáció, amely a noir műfaj és a modern digitális technológia tökéletes ötvözete. Frank Miller sötét világát Robert Rodriguez és Quentin Tarantino segítségével keltették életre, hűen megtartva az eredeti történetek stílusát és brutalitását. A Sin City 2005-ben a Cannes-i Filmfesztiválon különdíjat kapott a „Technikai Nagydíj” kategóriában a lenyűgöző vizuális stílusért. Folytatása 2014-ben jelent meg Sin City: Ölni tudnál érte címmel, de a második rész meg sem közelítette az első rész elsöprő sikerét.

A történet

Az alkotás szerkezete antológia jellegű, vagyis több különálló, de egymással összefonódó történetszálból áll. A film három egymásba fonódó történetben mutatja be a korrupció, bosszú és bűn városát, ahol a keményöklű hősök és végzetes nők könyörtelen harcot vívnak a túlélésért. A fekete-fehér képi világot drámai színkiemelések teszik még hatásosabbá, a sztárszereposztás pedig garantálja a kiemelkedő alakításokat.

• A nehéz búcsú (The Hard Goodbye) – Marv (Mickey Rourke), a brutális, de szerethető antihős bosszút esküszik egy gyönyörű nő, Goldie  (Jaime King) gyilkosai ellen. 

Fotó: Wikipédia

• A sárga rohadék (That Yellow Bastard) – John Hartigan (Bruce Willis), egy öregedő rendőr, aki egy kislányt Nancy Callahan próbál megmenteni egy pedofil sorozatgyilkostól, de ezzel veszélybe sodorja az életét.
• A nagy mészárlás (The Big Fat Kill) – Dwight (Clive Owen) és a prostinegyed harcos női vezetője, Gail (Rosario Dawson) megpróbálnak megszabadulni egy veszélyes korrupt zsaru (Benicio del Toro) holttestétől.

Fotó: Mafab.hu

A képregény alkotója, Frank Miller eredetileg nem akart filmet készíteni a Sin Cityből, mert úgy érezte, Hollywood elrontaná a történeteit. Robert Rodriguez meggyőzte, hogy együtt dolgozzanak, és végül Miller társrendezőként vett részt a projektben.

Érdekességek

Az autós jelenetében Tarantino ugyanazt a megoldást használja, mint Jean-Luc Godard a Bolond Pierrot-ban. A különböző színű spotlámpák felváltva tűnnek fel és el a szélvédő mindkét oldalán, jelezve az úton haladást. A film szinte teljes egészében zöld háttér előtt forgott, a háttereket és az effekteket digitálisan készítették el. A digitális technológia lehetővé tette, hogy a mozi a lehető legjobban hasonlítson a képregény panelekre. Marv karaktere annyira tökéletesen illett Mickey Rourke-hoz, hogy sokan a színész egyik legjobb alakításának tartják. 

Carla Gugino, Mickey Rourke (Fotó: Mafab.hu)

A karakter arcvonásait maszkmesterek és digitális effektek segítségével még inkább a képregényes megjelenéshez igazították. A képregényben Nancy Callahan karaktere gyakran meztelen, de Jessica Alba úgy döntött, hogy nem vállal ilyen jeleneteket. Az alkotók tiszteletben tartották a döntését, így a karakter vizuális megjelenése kissé eltért az eredeti képregénytől. A Gyűrűk Ura jófiúja, Elijah Wood teljesen más szerepben tűnt fel Kevin, a csendes, kannibál sorozatgyilkos szerepében. A karakterét még rémisztőbbé tették azzal, hogy soha nem pislog a filmben.

Összegzés

Én elfogult vagyok ezzel a mozival, mert nagy kedvencem, nagyon szeretem a képregényeket, főként ezeket a sötét hangulatú, egyedi világot hozó alkotásokat.  A Sin City – A bűn városa nem csupán egy film, hanem egy látványos, zseniálisan megkomponált képregény-adaptáció is egyben. A rendezői stáb kiegészülve Tarantinó zsenialitásával szenzációsan keltette életre Frank Miller papírmoziját. a színészi alakítások zseniálisak, Mickey Rourke-tól egészen Elijah Woodig maximálisan alárendelték magukat a szerepüknek és ezáltal egy valódi kultmozi született. Egyedi stílusa azóta is hatással van más filmekre és videójátékokra.

Aki szereti a nem megszokott Marvel vagy DC képregény-adaptációt és az utánozhatatlan noir hangulatot, a pörgős akciókat és a sötét, de lenyűgöző vizualitást, a Sin City hatalmas élmény lesz a számára. Sokan lehúzták a film folytatását, de egy igazi rajongónak természetesen a 2014-es folytatás is kihagyhatatlan.

Idővonal: A Sin City – A bűn városa című filmet 2005-ben mutatták be, abban az évben amikor Minnesota államban a chippewa indián rezervátum iskolájában kilenc embert agyonlőtt és tizenötöt megsebesített, majd önmagával is végzett egy 17 éves diák. (Az ámokfutó internetes fórumokon bennszülött nácinak, Hitler csodálójának vallotta magát), végső búcsút vettek Szent II. János Pál pápától a vatikáni Szent Péter-bazilikában. (A Szent Péter téri gyászszertartáson 300 ezer ember vett részt, és kétmilliárdan követték a televíziós közvetítést), Joseph Ratzinger német bíborost választották pápává XVI. Benedek néven, Sólyom Lászlót beiktatta az Országgyűlés Magyarország köztársasági elnökévé, egy iráni Hercules C–130-as repülőgép egy teheráni lakóövezet tízemeletes épületébe csapódott be, összesen 128 ember halálát okozva: a repülőgépen utazók közül 94-en, az épületben tartózkodók közül 34-en vesztették életüket, George W. Bush megkezdte második elnöki terminusát az USA élén és a Wikimedia Foundation bejelentette, hogy elkészült az 500 ezredik angol nyelvű szócikk a Wikipediában. (Wikipédia)

A Mickey Rourke filmjeit bemutató mini sorozatunkban a jövő héten már a bronzérmes mozival érkezünk.

Borítókép: Marv (Mickey Rourke) - (Fotó: SPI)