Az öt legjobb Bruce Willis-film – Sin City – A bűn városa + videó

Frank Miller zseniális képregénye káprázatosan kelt életre a filmvásznon.

2023. 02. 10. 20:00
Forrás: SPI
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ez a szerep alapozta meg a színészi karrierjét. Ettől kezdve közkedvelt színész lett, sorra játszotta az ő karakterére írt főszerepeket különböző akcióvígjátékokban. De a legnagyobb sikert a Die Hard-sorozat John McClane nyomozójaként aratta, mely szerep összeforrt a karakterével. Először 1988-ban játszotta el, a sorozat első részében Drágán add az életed! (Die Hard) John McLane karakterét, utoljára pedig a széria ötödik, befejező részében 2013-ban bújt McLane bőrébe, a Die Hard – Drágább mint az életed (A Good Day to Die Hard ) című filmben. Sajnos több gyengécske filmben is szerepet vállalt az utóbbi években, de korábban számos nagyszerű, izgalmas moziban szerepelt, ezekből igyekszünk felvillantani párat a most induló minisorozatunkban. Kezdésnek mindjárt egy nem szokványos filmmel, a Frank Miller képregényéből készült Sin City – A bűn városa (Frank Miller’s Sin City) című mozival indítjuk utazásunkat.

5. Sin City – A bűn városa (2005) 

Mai mozink egy neo-noir bűnügyi filmthriller, melynek rendezője, valamint producere Frank Miller és Robert Rodríguez, de külön érdekessége, hogy Quentin Tarantino is besegített a munkába. 

A film Frank Miller azonos című képregénysorozatának adaptációja. 

Frank Miller a képregények világának ikonikus alakja. Már gyermekkora óta képregényeket rajzolt, eleinte képregényborítókat tervezett a DC-nek és a Marvelnek is. Ő készítette a Csodálatos Pókemberhez és a Daredevilhez a borítókat, utóbbinak ő adott új designt 1979-ben, melybe belecsempészte sajátos, film noiros stílusát. 1981-től már ő lett a sorozat írója is, ő vezette be többek között Elektra karakterét. Részt vett a Wolverine, a Ronin és a Batman: The Dark Knight Returns megalkotásában is. De a nevéhez fűződik a Robotzsaru 2. (RoboCop 2., 1990) és a Robotzsaru 3. (RoboCop 3., 1993) forgatókönyvének megírása is. Robert Rodríguez és Tarantino filmes látomásai nagyszerűen érvényre jutottak a Sin Cityben, nagyon szerencsés találkozás volt ez. 

A Sin City című film egyik jól sikerült plakátja Fotó: SPI

A mozi látványvilága lenyűgöző. A fekete-fehér, rajzfilmszerű képkockák valódi film noir hangulatot kölcsönöznek a mozinak. Arról nem is beszélve, hogy a különböző jelenetekben felbukkanó színek, (vér, egyes ruhadarabok stb.) mind-mind olyan pikánssá és lenyűgözővé teszik a látványvilágot, hogy nem csupán a képregény-fanatikusoknak nyújt örök élményt a film, hanem minden mozirajongónak. A sztori három szálon fut, ami összeköti az egészet, az maga a bűn városa, Sin City. Egy kiöregedő és szívbeteg mintazsaru, John Hartigan szerepében láthatjuk Bruce Willist, aki a tőle megszokott hideg, kimért stílusban, de a sajátos humorát és jellegzetes félmosolyát meg-megvillantva szuperül hozza figurát. De Marv, az ijesztő külsejű, könyörtelen, igazságosztó szerepében Mickey Rourke is zseniálisat alakít úgy, mint a hírhedt gyilkost, Dwight McCarthyt megformálva Clive Owen is lenyűgöző. Ki kell emelni még a csodálatos Jessica Albát, aki Nancy Callahan táncosnőként kápráztat el minket. A szereplőválogatás egyébként is remekül sikerült, mert a már említett színészeken kívül is igazi sztárparádé vett rész a munkákban úgy, mint Benicio Del Toro, Nick Stahl, Rutger Hauer, Elijah Wood, Rosario Dawson, Josh Hartnett vagy éppen Michael Madsen. A történet ebben a filmben megítélésem szerint másodlagos, mert a látványvilág, a képregényszerű ábrázolás olyan atmoszférát teremt, amelyben tátott szájjal nézzük az újabbnál újabb jeleneteket. 

Gyakorlatilag a képregényeket használták forgatókönyvnek. 

A film egyik újdonsága az volt, hogy teljes egészében zöld háttér előtt filmezték, a szereplők környezete digitális úton került a filmre és utómunkák során illesztették be a szereplőket a képkockákra. Ezzel érték el a készítők, hogy valóban képregényszerű lett a látvány. A filmnek készült 2014-ben egy folytatása is, Sin City: Ölni tudnál érte címmel, bár nem lett rossz mozi, de nem tudta az első rész magas színvonalát hozni. Érdekességek a filmről: Tarantino, szokásához híven, ebben a filmben is megjelenik, de csak egy pillanatra, mint utcazenész. Az egyik autós jelenetben Tarantino hasonló megoldást használ, mint Jean-Luc Godard a Bolond Pierrot című filmjében. A különböző színű spotlámpákkal játszik, amelyek felváltva tűnnek fel a kocsi szélvédőin, ezzel érzékeltetve az autó előrehaladását. A képregényben látható mongol íjat pedig nem tudták a készítők sehogy sem beszerezni. Végül állítólag egy magyar íjkészítő mester készítette el a különleges fegyvert.

Hartigan szerepére szóba jött: Christopher Walken, Willem Dafoe, Steve Buscemi és Michael Douglas, végül nagyon jó döntésnek bizonyult, hogy Willis kapta a szerepet. A Sin City remek film, annak ellenére, hogy nem nevezhető a klasszikus értelemben kriminek, de lenyűgöző látványvilága magával ragadja a nézőket. Bruce Willis filmjeit bemutató mini toplistánkon az ötödik helye nem kérdéses.

Idővonal: A Sin City – A bűn városa című filmet 2005-ben mutatták be, abban az évben amikor Minnesota államban a chippewa indián rezervátum iskolájában kilenc embert agyonlőtt és tizenötöt megsebesített, majd önmagával is végzett egy 17 éves diák. (Az ámokfutó internetes fórumokon bennszülött nácinak, Hitler csodálójának vallotta magát), végső búcsút vettek II. János Pál pápától a vatikáni Szent Péter-bazilikában. (A Szent Péter téri gyászszertartáson 300 ezer ember vett részt, és kétmilliárdan követték a televíziós közvetítést), Joseph Ratzinger német bíborost választották pápává XVI. Benedek néven, Sólyom Lászlót beiktatta az Országgyűlés Magyarország köztársasági elnökévé, egy iráni Hercules C–130-as repülőgép egy teheráni lakóövezet tízemeletes épületébe csapódott be, összesen 128 ember halálát okozva: a repülőgépen utazók közül 94-en, az épületben tartózkodók közül 34-en vesztették életüket, George W. Bush megkezdte második elnöki terminusát az USA élén és a Wikimedia Foundation bejelentette, hogy elkészült az 500 000. angol nyelvű szócikk a Wikipediában. (Wikipédia)

A jövő héten a negyedik helyezést elért mozival érkezünk. Bruce Willis ezúttal egy új szerepkörben tűnik majd fel.

Borítókép: John Hartigan (Bruce Willis), a mindenre elszánt zsaru és a gyönyörű táncosnő, Nancy Callahan (Jessica Alba) (Forrás: SPI)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.