Az ex librisek (könyvjegyek) megjelenése Európában a XV. századra tehető, első metszői közt kiemelkedik Albrecht Dürer német fa- és rézmetsző neve. A könyvnyomtatás feltalálásával, majd a nyomtatott könyv, a könyvgyűjtés elterjedésével a XVI. századtól a műfaj Európa számos országában ismertté vált. Mint megtudtuk, Magyarországról a XVI–XIX. századból körülbelül ezer-ezeregyszáz darab, jórészt heraldikus (címeres) ex librist ismerünk. Az ex libris kiteljesedését a XVIII. század hozta el hazánkban, amikor bibliofil főurak, főpapok (a Batthyány, Grassalkovich, Illésházy, Teleki, Széchényi család) mellett polgári foglalkozású könyvgyűjtők, orvosok, könyvtárosok, tanárok is nagyobb számban rendeltek maguknak ex librist. A műfaj életében a XIX–XX. század fordulója hozott jelentős változást és újabb fénykort, megszületett a modern ex libris, mely felszabadulva a könyvhöz kötöttségtől, önálló gyűjtés tárgyává vált.
Az ex librisek a könyves kultúra fontos képi dokumentumai
A műfaj virágzását kiállítások, pályázatok, kiadványok megjelenése kísérte, a XX. században több szervezet alakult világszerte. A Kisgrafika Barátok Köre 1959-ben jött létre, melynek 2009-től tagjaként, majd 2011-től vezetőségi tagjaként kötelezte el magát Vasné Tóth Kornélia az ex libris gyűjtés és az ezzel járó készíttetés irányába. Kifejtette, hogy e körhöz munkahelye, az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár ez irányú gyűjteményének megismerése révén jutott el. A könyvtár több tízezres ex libris anyagát feldolgozva, kutatva széles betekintést nyert a témába, és kedvet kapott az ex librisek készíttetéséhez és a gyűjtéshez.
A kutatás pedig meghozta eredményét, 2024-ben Németországban hazánkból elsőként Vasné Tóth Kornéliának ítélték oda a nemzetközi szinten adható legrangosabb kitüntetést, a Walter von Zur Westen-érmet az ex libris kutatása, szakirodalmi bemutatása terén végzett kiemelkedő tevékenységéért.
– Az ex libriseket kultúrtörténetünk, a könyves kultúra fontos képi dokumentumának tartom, ezért is fogtam a gyűjtésbe – avatott be a művelődéstörténész, aki szerint e kisgrafikai műfaj a nemzeti és egyetemes kultúra releváns része, mely érdekes kultúrtörténeti adatokat rejt.
Vasné Tóth Kornélia mára sokezres gyűjteményt hozott létre, melynek egy reprezentatív egységét mutatja be a Budapesten, a H13 Kultpontban megtekinthető Gyűjtés – hobbi – ex libris című tárlat: összesen mintegy háromszázhatvan kisgrafikát, tematikus rendszerben.
A kiállított anyag jelentős részét teszik ki a saját nevére készíttetett ex librisek.
– A jó ex libris nemcsak mint művészi alkotás fontos, nemcsak a művészről vall, hanem a lap tulajdonosának egyéniségéről, foglalkozásáról, érdeklődési köreiről is. E személyre szabottsága miatt különösen kedvelem például a saját nevemre készíttetett irodalmi-történelmi vonatkozású ex libriseket – magyarázta. A Bakacsi Lajos szegedi grafikussal készíttetett linómetszetű portrésorozaton olyan híres magyar költők, írók arcképe szerepel, mint Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Radnóti Miklós és Pilinszky János.
Az idei Jókai-bicentenáriumra Ürmös Péter és Kapolcsi Kovács Csaba művészektől a nevemre rendelt grafikák Jókai Mór alakja mellett Az arany ember és A kőszívű ember fiai című regényeire utalnak. Az egyik legkedvesebb lapom Vén Zoltán világhírű grafikusművész, a Kisgrafika Barátok Köre elnökének nevemre készített rézmetszetű ex librise, mely Minótaurosz és a számára labirintust építő Daidalosz mitológiai történetét parafrazeálja a tőle megszokott groteszk stílusban
– fejtette ki.
Az Ajkán már bemutatott, február 11-ig a H13 Kultpontban megtekinthető tárlatot áprilisban, a magyar költészet napja alkalmából Törökbálinton láthatja a közönség. Ehhez kapcsolódóan a művelődéstörténész bővíteni szeretné a József Attila-vonatkozású ex librisei számát, ezért már elküldött egy megrendelést, mely a százhúsz éve született költő portréját egy róla készült szobor alapján mintázza meg.
