Az ex librisek (könyvjegyek) megjelenése Európában a XV. századra tehető, első metszői közt kiemelkedik Albrecht Dürer német fa- és rézmetsző neve. A könyvnyomtatás feltalálásával, majd a nyomtatott könyv, a könyvgyűjtés elterjedésével a XVI. századtól a műfaj Európa számos országában ismertté vált. Mint megtudtuk, Magyarországról a XVI–XIX. századból körülbelül ezer-ezeregyszáz darab, jórészt heraldikus (címeres) ex librist ismerünk. Az ex libris kiteljesedését a XVIII. század hozta el hazánkban, amikor bibliofil főurak, főpapok (a Batthyány, Grassalkovich, Illésházy, Teleki, Széchényi család) mellett polgári foglalkozású könyvgyűjtők, orvosok, könyvtárosok, tanárok is nagyobb számban rendeltek maguknak ex librist. A műfaj életében a XIX–XX. század fordulója hozott jelentős változást és újabb fénykort, megszületett a modern ex libris, mely felszabadulva a könyvhöz kötöttségtől, önálló gyűjtés tárgyává vált.

Az ex librisek a könyves kultúra fontos képi dokumentumai
A műfaj virágzását kiállítások, pályázatok, kiadványok megjelenése kísérte, a XX. században több szervezet alakult világszerte. A Kisgrafika Barátok Köre 1959-ben jött létre, melynek 2009-től tagjaként, majd 2011-től vezetőségi tagjaként kötelezte el magát Vasné Tóth Kornélia az ex libris gyűjtés és az ezzel járó készíttetés irányába. Kifejtette, hogy e körhöz munkahelye, az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár ez irányú gyűjteményének megismerése révén jutott el. A könyvtár több tízezres ex libris anyagát feldolgozva, kutatva széles betekintést nyert a témába, és kedvet kapott az ex librisek készíttetéséhez és a gyűjtéshez.
A kutatás pedig meghozta eredményét, 2024-ben Németországban hazánkból elsőként Vasné Tóth Kornéliának ítélték oda a nemzetközi szinten adható legrangosabb kitüntetést, a Walter von Zur Westen-érmet az ex libris kutatása, szakirodalmi bemutatása terén végzett kiemelkedő tevékenységéért.

– Az ex libriseket kultúrtörténetünk, a könyves kultúra fontos képi dokumentumának tartom, ezért is fogtam a gyűjtésbe – avatott be a művelődéstörténész, aki szerint e kisgrafikai műfaj a nemzeti és egyetemes kultúra releváns része, mely érdekes kultúrtörténeti adatokat rejt.