Ingyenessé válik és egymillió könyvet tesz kölcsönözhetővé a nemzeti könyvtár

– Amiben igazán különbözni fog 2030 nemzeti könyvtára a 2020-astól, az az, hogy mindenki polcán ott leszünk: jövő évtől ingyenessé válik az Országos Széchényi Könyvtár, és közel egymillió könyvet teszünk kölcsönözhetővé – mondta a Magyar Nemzetnek Rózsa Dávid. A főigazgató beszélt egyebek mellett a MEK+ szolgáltatásról, a brüsszeli Magyarország Házában kialakított különleges könyvgyűjteményről és a piliscsabai archivális raktár jelentőségéről.

Rózsa Dávid, a nemzeti könyvtár főigazgatója Fotó: Mirkó István

– Egy másik izgalmas projektben, a brüsszeli Magyarország Háza létrejöttében is részt vettek, amely az Európai Unió Tanácsa július 1-jén kezdődött magyar elnökségének egyik helyszínéül szolgál. Úgy tudom, hogy a bibliotéka munkatársai által kialakított könyvgyűjtemény nemcsak az unióban, hanem világszinten is kuriózum.

– A múlt év egyik legkedvesebb, egyben legnagyobb kihívást jelentő projektje volt ez. A Külgazdasági és Külügyminisztérium azzal keresett meg bennünket, hogy a brüsszeli Magyarország Háza részére alakítsunk ki egy olyan könyvtárat, amely méltó módon reprezentálja a magyar szépirodalom, művészet és tudomány eredményeit az Európai Unió összes hivatalos nyelvén az uniós elnökség alkalmából.

Háromezer kötetből álló bibliotékát állítottunk össze, amelynek kiválogatása és beszerzése önmagában is rendkívüli feladat volt. Bár keveset beszélünk róla, Magyarországon a középkor óta világszínvonalú a könyvkultúra, ezért az volt a célunk, hogy ezt valamilyen módon megmutassuk. Így egy igazi könyvritkaság is felkerült a polcra: Mátyás király könyvtárának egyik legszebb kódexe, a Philostratus-corvina díszmásolata.

A nemzeti könyvtár munkatársai által kialakított könyvgyűjtemény a brüsszeli Magyarország Házában. Forrás: MNMKK OSZK

– Ha már szóba hozta a corvinákat, hol tart a hazahozataluk ügye?

– Zsupán Edina, a corvinák első számú kutatója koordinálja a Corvina-programnak nevezett kiemelt projektet. A teljes gyűjtemény eredeti példányait nem tudjuk újból összeszedni, mivel a történelem viharait alig több mint 220 kötet élte túl, vagyis a corvinák kilencven százaléka megsemmisült, elveszett. Ezek a kódexek a világon mindenhol az adott őrzőhely legféltettebb kincsei közé tartoznak. A Corvina könyvtár már több mint felét elektronikusan hozzáférhetővé tettük 2022 óta, de az a célunk, hogy az összes fennmaradt kódex felkerüljön a 2018-ban létrejött Corvina.hu honlapra. Azért nem szoktunk pontos számot közölni arról, hogy hány corvina maradt fenn, mert még napjainkban is kerülnek elő kötetek. Néhány éve egy olasz kutató bizonyította, hogy a firenzei Laurenzianában több olyan kódex is megbújt, amely a külső jegyek alapján egyértelműen corvinának minősül. Ez azért lehetséges, mert Mátyás nemcsak a Corvina könyvtár budai műhelyében készíttetett kódexeket, hanem külföldön is. Rengeteg corvinát rendelt Firenzéből, amely az uralkodó korai halála miatt végül sosem érkezett meg Budára, ám ez a kollekció is a virtuális könyvtár részét képezi.

– Már elérhető a 2023-as országos könyvtári statisztika. Milyen tendenciát mutat az előző évekhez képest?

– Az utóbbi években új alapokra helyeztük a könyvtárstatisztikai adatok feldolgozását. Most már képesek vagyunk arra, hogy néhány héttel az adatgyűjtési időszak lezárulta után jelentkezzünk az előzetes adatokkal. A végleges számsorok késő ősszel válnak publikussá, ám már most le tudunk vonni néhány következtetést.

A koronavírus-járvány okozta visszaesést követően a könyvkölcsönzési adatokban emelkedés figyelhető meg. Magyarországon 2023-ban 1,5 millió állampolgár használta a könyvtárakat (nem mellesleg: ugyanennyien vásároltak könyveket) és 16 millió kötetet kölcsönöztek ki. Különösen fontos, hogy ennek tizedét az ötezres lélekszám alatti településeken!

Azt is tudjuk, hogy egyes városokban a kölcsönzések száma meghaladta a 2019-es értékeket. Az aggregált adatok tehát az előző egy-két évet tekintve biztatók, de nem szabad elfelejtenünk, hogy 2019-ig folyamatos csökkenés volt tapasztalható. A végleges számok és a mélyebb elemzések mutatják majd meg, hogy melyek azok a területek, ahol a könyvkultúra népszerűsítésére még jobban oda kell figyelni.

– Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) elnöke úgy fogalmazott a piliscsabai archivális raktár július 30-i átadóján, hogy ez az intézmény is erődünk lehet a felejtés ellen. Ön hogyan tekint rá?

– Sokféle szimbólummal illettük már az intézményt. Jómagam a nemzeti szövegkultúra nagytemplomának hívtam, Demeter Szilárd pedig speciális időkapszulának nevezte a Turi Attila Kossuth- és Ybl-díjas építész által tervezett és Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter által felavatott különleges épületet. Fontos kiemelni, hogy a nemzeti könyvtárak állománya a világon mindenhol folyamatosan, nagymértékben gyarapodik. Hiszen az a feladatuk, hogy saját kultúrájuk dokumentumkincsét teljeskörűen gyűjtsék és őrizzék. Ezért minden nemzeti bibliotéka arra törekszik, hogy legyen olyan raktára, ahol vaspéldányait, azaz végleges megőrzési kötelezettséggel bíró dokumentumait őrzi.

Ritkán adatik meg egy nemzeti könyvtár történetében, hogy ilyen léptékű raktára épüljön, és világszinten is évtizedenként csak néhány hasonlóra van példa.

Az Országos Széchényi Könyvtár piliscsabai archivális raktára, ahol 81 folyókilométernyi polc várja a dokumentumokat. Fotó: Horváth Dániel

Horvát kollégáink épp most jelentkeztek, hogy körülnéznének nálunk. Ezek a létesítmények mindenhol a nemzeti könyvtárak székhelyétől távolabb, szeparáltan működnek, így van ez például Norvégiában és Nagy-Britanniában is. Az OSZK archivális raktára – mint az intézmény történetének egyik legnagyobb infrastrukturális beruházása – ráadásul nemcsak az OSZK igényeit tudja kielégíteni, hanem a július 1-jén létrejött MNMKK tagintézményi könyvtárainak elhelyezési kérdését is megoldja. Összesen 81 folyókilométernyi polc várja a dokumentumokat. Első körben 35 kilométernyi anyagot helyezünk majd el központi épületünkből és két külső, immár felszámolható raktárunkból. Ha minden jól megy, a raktár polckapacitása elegendő lesz erre az évszázadra. A többfunkciós épületben szerverterem és restaurátorműhely is helyet kapott. Így a hosszú távú megőrzés és a szolgáltatások is biztosítva vannak.

– Idén 222 esztendeje, hogy gróf Széchényi Ferenc megalapította a nemzet könyvtárát. Mivel ünneplik az évfordulót?

– A nemzeti könyvtár 222. évét a Pray-kódex háromkötetes kritikai kiadásával, a Petőfi-versek Irodalomtudományi Intézettel közös kritikai kiadásának hatodik kötetével, a Képes krónika és egyik legszebb corvinánk, a Philostratus-kódex hasonmás kiadásával ünnepeljük. Emellett fejlesztjük a MEK+-t, és az ősz folyamán megállás nélkül bővítjük digitális tartalomszolgáltatásainkat.

Újabb 1152 gyönyörű újkori térképpel bővült a Földabrosz, digitálisan elérhető immár Szántai Lajos és Szalai Béla jelentős magángyűjteménye. Unikális darab Paolo Forlani velencei mester a világon egyetlen példányban ismert térképe, amely Szigetvár ostromának évében, 1566-ban ábrázolja a magyarországi hadszínteret. Emellett Ady és Léda levelezése, több ezer modern ex libris és újkori röplap vár arra, hogy digitális formában a közönséghez kerüljön.

Úgy gondolom, hogy legalább olyan intenzív négy és fél év áll előttünk, mint amilyet magunk mögött hagytunk.

– Milyennek látja a jövő nemzeti könyvtárát?

– A nemzeti könyvtár alapító atyja, Széchényi Ferenc már kétszázötven évvel ezelőtt meghatározta a fő feladatot: gyűjteni, feldolgozni, megőrizni és mások okulására hozzáférhetővé tenni minden olyan művet, amelynek köze van a magyarokhoz. Ezt a feladatot a jövőben is el kell látnunk.

Amiben igazán különbözni fog 2030 OSZK-ja a 2020-astól az az, hogy mindenki polcán ott leszünk: jövő évtől ingyenessé válik a nemzeti könyvtár, és közel egymillió könyvet teszünk kölcsönözhetővé az 1952-es kötelespéldány-rendelet óta beérkezett, legalább két példányban meglévő könyvek közül.

Arra vonatkozóan is megvannak a terveink, hogy jövőre már ne csak a hazai könyvtárak falai között, hanem a Kárpát-medence egészében hozzá lehessen férni a MEK+ tartalmaihoz. Mindenki könyvtára vagyunk.

– Mit gondol, az MNMKK-val való összeolvadás hogyan segíti ezt?

– Az MNMKK öt nagy múzeum és a nemzeti könyvtár ernyőszervezete, amely lehetőséget ad a közös gondolkodásra és tervezésre, a tagintézményeinkben őrzött kultúrkincsek egységes szemléletű felmutatására. Ahogy Demeter Szilárd szokta mondani: végső soron egy magyar közgyűjtemény van, azt gondozzák az egyes intézmények. A közgyűjteményi szakemberek egyik legfontosabb feladata pedig az, hogy ezt a gazdagságot a maga komplexitásában mutassák meg, amire jó lehetőséget ad az MNMKK.