– Januárban különleges előadásban szerepelt, a Kassai Nemzeti Színházban mutatták be a kétnyelvű Rómeó és Júliát, amelyet a magyar közönség a MITEM-en láthat majd először. Ennél az előadásnál hogyan élte meg a kétnyelvűséget?
– A Nemzeti Színház művészeinek könnyebb dolga volt, hiszen – a szlovák színészekkel ellentétben – mi pontosan tudtuk, milyen ez a darab, körülbelül harminc alkalommal játszottuk már idehaza. A felkészülésre rendkívül kevés időnk volt, így nagyon intenzív munka folyt, a szlovák színészeknek egy már kész előadásba kellett beállniuk. A bemutató nagyon sikeres lett, állva tapsolt a közönség. A szlovák kollégákkal kapcsolatban nagyon pozitívak a tapasztalataim, elképesztően barátságos, őszinte, szívélyes fogadtatásban volt részünk, és nagyon jó munkakapcsolat alakult ki közöttünk rövid idő alatt.
– Ilyenkor mennyire hat inspirálóan az új közeg?
– Engem nagyon inspirált. Azóta beszélgettünk a kollégákkal arról, hogy milyen izgalmas lenne, ha néha a színházak kölcsönadnának egy-egy színészt, hogy másfajta megszólalási móddal is megismerkedhessünk.
– Korábban egy interjúban úgy fogalmazott: „Mindig kalandos életre vágytam, de gyáva voltam ahhoz, hogy tényleg világgá menjek. A színházban biztonságos körülmények között új és új életeket játszhatok el.” Elégedett azzal, amit eddig eljátszott, elért?
– Szerencsésnek érzem magam, hogy a Nemzeti Színház társulatának tagja lehetek, sokat köszönhetek a teátrumnak. Rám bíztak főbb szerepeket, ami számomra azt jelenti, hogy megbecsülnek, látnak bennem potenciált.
Ugyanakkor azzal is tisztában vagyok, hogy néhány év múlva már nem tudok a fiatal fiú bőrébe bújni.
Ám remélem, hogy meg tudok annyiszor újulni, hogy nem leszek unalmas.
– Ha jól tudom, a filmes világból érkezett a színházba. Mikor láthatjuk filmszerepben?
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!