A Hunyadinak eddig az összes része kiemelkedő számokat produkált, az érdeklődés a március 15-én sugárzott dupla részekkel még nőtt is, közben a Super TV2-n a késő esti időszakban sugárzott rendezői változatok is figyelemre méltó eredményeket értek el, míg a gyermekbarát (az erotikus jelenetekkel megrövidített) ismétlések is a legnézettebb tévés programnak bizonyultak a saját műsorsávjukban. Ez utóbbi némi élcelődés tárgyát is képezte egyeseknél, a történelmi széria alapjául szolgáló Hunyadi-regények írója azonban nem lát problémát a TV2 döntésében.
Korhatáros Hunyadi: ez nem gyerekeknek szól
– Gyakran elmondom író-olvasó találkozókon is, hogy a regényeknek is lesz olyan változata, amit oda lehet adni egy tizenévesnek. Ezekben a csaták brutalitása, a testiség jelentősen visszafogottan vagy egyáltalán nem jelenik meg. Egy adott életkorig én sem adtam a saját gyerekeim kezébe a könyvsorozat köteteit, egészen egyszerűen azért, mert a könyvek felnőtteknek íródtak. A tv-széria sem véletlenül kapott korhatár-besorolást.
„A magam részéről a kérdést sosem a művészi szabadság , hanem a befogadó oldaláról közelítettem meg. Vagyis azt szeretném, hogy a történet minél többekhez jusson el.”
Nem ördögtől való dolog, hogy lesz a könyveknek is kvázi az ifjúság számára is olvasható verziója. A televíziós csatorna ugyanezt a döntést hozta meg. Másfelől, azért jegyezzük meg, hogy sajnos nem abban a világban élünk, ahol sok gyerek ne találkozna a súlyosan korhatáros tartalmakkal az interneten, legfeljebb a szülő ezt még csak nem is sejti – mondta Bán Mór, hozzátéve, hogy ezek az erotikus gesztusok éppen azt fejezik ki, amit sem szavakkal, sem jelmezekkel, sem filmtechnikai trükkökkel nem lehet elmondani.
Keresztény értékek: még a pápák sem mindig szentéletűek
De nemcsak a testiség (beszéljünk akár a női, akár a férfi idomokról), hanem az erőszak is fontos eleme a sorozatnak. – Ezek szükségesek a kor hiteles bemutatásához. Ne legyünk álszentek, a középkor rendkívül véres időszak volt, de ez sem jelenti azt, hogy ne lettek volna jámbor és mélyen hívő emberek.
„A nándorfehérvári ütközetben még különösen ki fog domborodni, hogy itt az egész keresztény Európa jövője a tét, nem csak Magyarország sorsa.“
– folytatta az író, reagálva arra a vádra, hogy a történelmi szériában nem tükröződnek kellőképpen a keresztény értékek. – Sokan nem tudják, de akkoriban egy magyar főpapnak is kötelessége volt részt venni a csatákban. Hunyadi korában is így volt ez, de Mohácsnál is, ahol Tomori Pál esztergomi érsek volt a hadak parancsnoka, s az első sorban harcolt – említette példaként Bán Mór.
Egy másik kritikára reagálva hozzátette, hogy egy pápa sokkal súlyosabb bűnöket is elkövetett a középkorban és az újkor hajnalán annál, minthogy ostoba szertartásnak titulálja egy számára ellenszenves uralkodó császárrá avatását. – A pápák között voltak nagyszerű, hívő emberek, és igazi cselszövők is, akik sem a méregpohártól, sem a machiavellisztikus praktikáktól nem riadtak vissza. Ezt sem a szerzői szabadság mondatja velem, hanem a történelmi tények – mondta.
Összetett viszonyok a Hunyadiban: intrikus nemesek és pálfordulások
– Mint ahogy az is történelmi tény, hogy Luxemburgi Erzsébet mérhetetlen károkat okozott Magyarországnak azzal, hogy ellopta a Szent Koronát – utalt a szerző a magyar királyné erkölcsét féltő hangokra, aki máskülönben szintén nagyon összetett, esendő, végső soron a boldogságát kereső karakterként tűnik fel a sorozatban. – Zsigmond király, a lánya Erzsébet, de még Habsburg Albert is szerethető karakterek a regénysorozatban – gyarlóságaik, hibáik mellett is.
„Ahogy különösen nagy gondot fordítottam arra, hogy a sorozat negatív főhőseit; Cillei Ulrikot, vagy Murád szultánt, Mohamed szultánt se kétdimenziós "gonoszként" ábrázoljam, hanem saját, jól definiálható motivációkkal bíró emberi lényekként.“
– mondta Bán Mór, aki szerint ez is a TV-sorozat sikerének az egyik titka, amellett, hogy Hunyadi János karakterfejlőédésében nagyon sok fiatal önmagára ismerhet, vagy legalább ihletet meríthet belőle. Ő is hús-vér emberként viselkedik, nem megközelíthetetlen ikonként.
A Hunyadiban a magyar nemesség sem mindig mutatja a legjobb oldalát, mint ahogy sajnos a történelem ezen korszakában sem volt ez sokszor így. – Végtére is Nándorfehérvárnál mégiscsak az a magyar nemesség hagyta magára Hunyadit, nyugati barátainkkal egyetemben, kivéve a derék Kapisztrán atyát.
„A magyar nemesség számára ez a feudális anarchia korszaka, de itt van a rendi fejlődés néhány fontos eredménye. Hunyadit a köznemesség emeli fel, de nyilván ezek a finom részletek inkább a regénysorozat lapjain képesek kidomborodni. “
A nemesség egyébiránt a történelem más időszakaiban csodálatosan felülemelkedve önmagán, ragyogó tetteket vitt végbe, mint például 1848-ban. De itt meg kell említenem, hogy sokan mintha az első két rész alapján vontak volna le elhamarkodott megállapításokat a szereplőkről. A történetben épp a személyiségfejlődés az egyik legfontosabb dinamika, másrészt ha megnézzük a történelmet, sokszor épp azokból válnak a legnagyobb hősök, akik sosem készültek annak, és erre a sorozat későbbi részében is lesz példa. Ezt gyakran csak egy pillanat dönti el – mondta.
Hamis történelemkép: álszentség és prüdéria a sorozat körül
A sorozat nem azonos a Bán Mór-regényekkel, némely kreatív döntésben maga a szerző sem osztozott mindig, de szellemiségében összességében méltó és hű adaptációnak tartja a történelmi szériát a regénysorozathoz. – Ez fontos volt nekem, mert a Hunyadi-regényciklus az én víziómat tükrözi, s mélyen hiszek benne, hogy ez nagyon közel áll ahhoz, amilyen a XV. század világa lehetett – állította Bán Mór, aki már csaknem harminc éve kutatja a korszakot, a forrásokat és a kor irodalmi lenyomatát.
A szerző ezzel együtt is magától értetődőnek tartja, ha valaki máshogy képzeli el ezt a világot, vagy a személyes ízlésének túl sok a Hunyadiban látott brutalitás és testiség.
– Mindig tudtuk, hogy ez egyrészt ízlésbeli, világnézeti kérdés. A magam részéről azzal az álszent, sok esetben prűd hozzáállással tudok nehezen mit kezdeni, ami egy illuzórikus képet táplál a középkornak erről az időszakáról, és sokkal inkább egy idealisztikus elképzelésből táplálkozik, ahol mindenki jámbor és erényes hívő, mélyen erkölcsös, a királylánytól a pápáig. A keresztény etika csakugyan áthatotta a korszakot, de – pontosan tudjuk – nem viselkedett mindenki felkent, szentéletű Grál-lovagként, sőt! Miért kellene pont Hunyadit egy ájtatos szentként beállítani, már ifjú harcosként? – tette fel a költői kérdést a szerző.
Hunyadi sem egy tankönyvszagú márványszobor, hanem hús-vér karakter
Szerinte a regényekben és a tv-sorozatban látható világ közelebb áll a valósághoz, azzal együtt is, hogy az írók minden esetben dramatizálják a kor ismert eseményeit, és regényhősökké, filmes karakterekké alakítják a létező és fiktív szereplőket egyaránt.
Így történt ez Hunyadival is, aki a sorozat elején még csak egy különösebb életcél nélkül sodródó, fiatalságát élvező harcos, aki imádja a nőket, és szenvedélyesen gyűlöli a törököt.
– Számomra éppen az volt az érdekes, hogy miként válik hőssé, hiszen senki sem születik annak. Hunyadi szinte a semmiből emelkedik fel a történelem színpadára, megtalálja a küldetését, és be is tölti azt a hivatást, amit a Jóisten neki rendelt. Másfelől katonából apává és vezérré, politikussá is kell válnia – világított rá Hunyadi összetettségére Bán Mór, aki szerint Hunyadi és támogatói egészen mást képviseltek, mint ami a korszak gondolkodásában egyáltalán elképzelhető volt.
– Hunyadi nem volt filozófus, nem írt, nem olvasott, de született katonai zseni volt, és meghonosított egy újfajta gondolkodást, amiért (alig pár évvel az erdélyi parasztfelkelés után) a jobbágyok közül is sokan hajlandóak voltak fegyvert ragadni a hazájukért.
Ez a fajta nemzettudat az, ami megelőlegezi 1848-at is, és ami nem lenne baj, ha napjainkban is erőteljesebb lenne.
– jegyezte meg Bán Mór, majd zárásként még nagy örömmel mesélte, hogy a minap látott a játszótéren néhány srácot, ahogy kardozás közben Hunyadi nevét kiáltják a parkban. Beszédes jelenet, talán még több is, mint amit a legtöbb szerző remélhet, hiszen ezekben a pillanatokban fonódik össze a múlt a jelennel, és egy lehetséges, szebb jövővel.
A sorozat hatodik részének TV-premierje ma este 21 órakor lesz a TV2-n, előtte az előző két ismétlése is műsorra kerül. Az alkotók által is ajánlott rendezői változat 22:05-kor kezdődik a SuperTV2-n.
Korábbi anyagaink a sorozatról:
