A Hunyadi írója így reagált a sorozatot támadó kritikákra, és elárulta, miért volt forradalmi gondolkodó a törökverő hős

Még csak félidőnél jár a Hunyadi-sorozat, de a magyar közönséget már egyértelműen meghódította: az első öt rész az egymást követő két hétvégén is nézettségi rekordokat döntött az epizódonkénti közel egymilliós nézőszámaival. A történelmi szériát azonban érdekes kritikák is érték, ezekről beszélgettünk a regényfolyam szerzőjével, Bán Mórral.

Kádár L. Gellért Fotó: G.N.K.

Luxemburgi Erzsébet (Hermányi Mariann alakításában) mérhetetlen károkat okozott Magyarországnak, de a sorozat a többi negatív előjelű szereplőhöz hasonlóan összetett, esendő karakterként ábrázolja. Fotó: NFI

Egy másik kritikára reagálva hozzátette, hogy egy pápa sokkal súlyosabb bűnöket is elkövetett a középkorban és az újkor hajnalán annál, minthogy ostoba szertartásnak titulálja egy számára ellenszenves uralkodó császárrá avatását. – A pápák között voltak nagyszerű, hívő emberek, és igazi cselszövők is, akik sem a méregpohártól, sem a machiavellisztikus praktikáktól nem riadtak vissza. Ezt sem a szerzői szabadság mondatja velem, hanem a történelmi tények – mondta.

Összetett viszonyok a Hunyadiban: intrikus nemesek és pálfordulások

– Mint ahogy az is történelmi tény, hogy Luxemburgi Erzsébet mérhetetlen károkat okozott Magyarországnak azzal, hogy ellopta a Szent Koronát – utalt a szerző a magyar királyné erkölcsét féltő hangokra, aki máskülönben szintén nagyon összetett, esendő, végső soron a boldogságát kereső karakterként tűnik fel a sorozatban. – Zsigmond király, a lánya Erzsébet, de még Habsburg Albert is szerethető karakterek a regénysorozatban – gyarlóságaik, hibáik mellett is. 

„Ahogy különösen nagy gondot fordítottam arra, hogy a sorozat negatív főhőseit; Cillei Ulrikot, vagy Murád szultánt, Mohamed szultánt se kétdimenziós "gonoszként" ábrázoljam, hanem saját, jól definiálható motivációkkal bíró emberi lényekként.“

 – mondta Bán Mór, aki szerint ez is a TV-sorozat sikerének az egyik titka, amellett, hogy Hunyadi János karakterfejlőédésében nagyon sok fiatal önmagára ismerhet, vagy legalább ihletet meríthet belőle. Ő is hús-vér emberként viselkedik, nem megközelíthetetlen ikonként.

A Hunyadiban a magyar nemesség sem mindig mutatja a legjobb oldalát, mint ahogy sajnos a történelem ezen korszakában sem volt ez sokszor így. – Végtére is Nándorfehérvárnál mégiscsak az a magyar nemesség hagyta magára Hunyadit, nyugati barátainkkal egyetemben, kivéve a derék Kapisztrán atyát. 

„A magyar nemesség számára ez a feudális anarchia korszaka, de itt van a rendi fejlődés néhány fontos eredménye. Hunyadit a köznemesség emeli fel, de nyilván ezek a finom részletek inkább a regénysorozat lapjain képesek kidomborodni. “

A nemesség egyébiránt a történelem más időszakaiban csodálatosan felülemelkedve önmagán, ragyogó tetteket vitt végbe, mint például 1848-ban. De itt meg kell említenem, hogy sokan mintha az első két rész alapján vontak volna le elhamarkodott megállapításokat a szereplőkről. A történetben épp a személyiségfejlődés az egyik legfontosabb dinamika, másrészt ha megnézzük a történelmet, sokszor épp azokból válnak a legnagyobb hősök, akik sosem készültek annak, és erre a sorozat későbbi részében is lesz példa. Ezt gyakran csak egy pillanat dönti el – mondta.

Bán Mór, a Hunyadi-regények szerzője szellemiségében hű adaptációnak tartja a televíziós sorozatot. Fotó: Havran Zoltán

Hamis történelemkép: álszentség és prüdéria a sorozat körül

A sorozat nem azonos a Bán Mór-regényekkel, némely kreatív döntésben maga a szerző sem osztozott mindig, de szellemiségében összességében méltó és hű adaptációnak tartja a történelmi szériát a regénysorozathoz. – Ez fontos volt nekem, mert a Hunyadi-regényciklus az én víziómat tükrözi, s mélyen hiszek benne, hogy ez nagyon közel áll ahhoz, amilyen a XV. század világa lehetett – állította Bán Mór, aki már csaknem harminc éve kutatja a korszakot, a forrásokat és a kor irodalmi lenyomatát. 

A szerző ezzel együtt is magától értetődőnek tartja, ha valaki máshogy képzeli el ezt a világot, vagy a személyes ízlésének túl sok a Hunyadiban látott brutalitás és testiség. 

– Mindig tudtuk, hogy ez egyrészt ízlésbeli, világnézeti kérdés. A magam részéről azzal az álszent, sok esetben prűd hozzáállással tudok nehezen mit kezdeni, ami egy illuzórikus képet táplál a középkornak erről az időszakáról, és sokkal inkább egy idealisztikus elképzelésből táplálkozik, ahol mindenki jámbor és erényes hívő, mélyen erkölcsös, a királylánytól a pápáig. A keresztény etika csakugyan áthatotta a korszakot, de – pontosan tudjuk – nem viselkedett mindenki felkent, szentéletű Grál-lovagként, sőt! Miért kellene pont Hunyadit egy ájtatos szentként beállítani, már ifjú harcosként? – tette fel a költői kérdést a szerző.

Törőcsik Franciska teljesen lemeztelenedett Brankovics Mara szerepének kedvéért, ami hol a karakter kiszolgáltatottságát, hol az erejét hangsúlyozza ki. Fotó: NFI

Hunyadi sem egy tankönyvszagú márványszobor, hanem hús-vér karakter

Szerinte a regényekben és a tv-sorozatban látható világ közelebb áll a valósághoz, azzal együtt is, hogy az írók minden esetben dramatizálják a kor ismert eseményeit, és regényhősökké, filmes karakterekké alakítják a létező és fiktív szereplőket egyaránt. 

Így történt ez Hunyadival is, aki a sorozat elején még csak egy különösebb életcél nélkül sodródó, fiatalságát élvező harcos, aki imádja a nőket, és szenvedélyesen gyűlöli a törököt.

 – Számomra éppen az volt az érdekes, hogy miként válik hőssé, hiszen senki sem születik annak. Hunyadi szinte a semmiből emelkedik fel a történelem színpadára, megtalálja a küldetését, és be is tölti azt a hivatást, amit a Jóisten neki rendelt. Másfelől katonából apává és vezérré, politikussá is kell válnia – világított rá Hunyadi összetettségére Bán Mór, aki szerint Hunyadi és támogatói egészen mást képviseltek, mint ami a korszak gondolkodásában egyáltalán elképzelhető volt.

Kádár L. Gellért évtizedekig meghatározza a bennünk élő Hunyadi-képet, ezzel az alkotók is tisztában voltak. Fotó: NFI

– Hunyadi nem volt filozófus, nem írt, nem olvasott, de született katonai zseni volt, és meghonosított egy újfajta gondolkodást, amiért (alig pár évvel az erdélyi parasztfelkelés után) a jobbágyok közül is sokan hajlandóak voltak fegyvert ragadni a hazájukért.

Ez a fajta nemzettudat az, ami megelőlegezi 1848-at is, és ami nem lenne baj, ha napjainkban is erőteljesebb lenne.

 – jegyezte meg Bán Mór, majd zárásként még nagy örömmel mesélte, hogy a minap látott a játszótéren néhány srácot, ahogy kardozás közben Hunyadi nevét kiáltják a parkban. Beszédes jelenet, talán még több is, mint amit a legtöbb szerző remélhet, hiszen ezekben a pillanatokban fonódik össze a múlt a jelennel, és egy lehetséges, szebb jövővel.

A sorozat hatodik részének TV-premierje ma este 21 órakor lesz a TV2-n, előtte az előző két ismétlése is műsorra kerül. Az alkotók által is ajánlott rendezői változat 22:05-kor kezdődik a SuperTV2-n.

Korábbi anyagaink a sorozatról:

• Sorozatkritika
• Beszélgetés a sorozat alkotóival
• Korábbi beszélgetésünk Bán Mórral