Szombat este Hunyadi premier a TV2-n

A sajtó munkatársainak korábban már levetítették a sorozat első felét, és elégedetten álltunk fel a látottak után (kritikánk március 3-i lapszámunkban olvasható), a részek között azonban volt szerencsénk kötetlenül beszélgetni az alkotókkal is, köztük Bán Mórral, a Hunyadi regények írójával, aki a sorozat készítésében is derekas részt vállalt, Szász Attila rendezővel, Lengyel Balázs vezető íróval, illetve Takács Gergely VFX-szakértővel.

A TV2 ma este 8 órakor tűzi műsorra a tízrészes Hunyadi sorozat első részét, ami a valaha készült legnagyobb volumenű magyar filmes produkció: 173 napon keresztül forgott, több mint 600 nemzetközi színésszel és kaszkadőrrel, rengeteg, megközelítőleg 1300 trükkfelvétellel. 

Szász Attila rendező és Lengyel Balázs showrunner, a Hunyadi vezető írója (Fotó: Ladóczki Balázs)

Történelmi sorozatok esetében mindig visszatérő kérdés a történelmi hitelesség, a Hunyadi pedig ebben a tekintetben különösen izgalmas produkció, mivel a környező országok is magukénak érzik a hadvezér alakját, vagy legalábbis saját hősükként tekintenek rá (szerbek, románok, bolgárok). Romániában már akadt is olyan történész, aki az előzetest látva meglepődött rajta, hogy a főhős gyermekkorában miért nem románul beszélnek a szülők… Kérdésfelvetését most nyugtázzuk sokatmondóan három ponttal, az viszont elmondható, hogy ilyen tekintetben a Hunyadi páratlanul autentikus, többnyelvű sorozat, ami vastagon aláhúzza azt is, hogy Hunyadi János életműve a közép-európai összefogás kiemelkedő példája. A sorozatban rengeteget beszélnek török, olasz, illetve szerb nyelven is, itt azonban fontos megjegyezni, hogy a TV2 ma esti premierje „szinkronizált”, tehát Törőcsik Franciska vagy éppen Murathan Muslu is magyarul szólal meg benne. A nem szinkronos, vagyis vegyesen magyar nyelvű és feliratos változatot 22:15-től lehet megnézni a Super TV2-n, illetve a csatorna streaming-felületén (TV2 Pay) is elérhető a szinkronizálatlan változat.

A történelmi hűségről feltett kérdésünkre reagálva Bán Mór regényíró elmondta, hogy a történelmi regény műfaja fikció, de a történelemből meríti a témáját, így például bármekkora késztetést is érzett, hogy a Rigómezei csatát a regények lapjain inkább nyerjük meg, kötötte a történelmi hűség. Más tekintetben azonban a szerzőnek nagy szabadsága van, Hunyadi ifjúkoráról például szinte semmi kézzelfoghatót nem tudunk, így ennek a korszaknak az ábrázolásakor több tere volt.

Adaptációs szempontból is izgalmas a Hunyadi. A könyvfolyamban több évadra elegendő cselekmény lenne, de a sorozat alkotóinak erre a tíz részre volt lehetőségük, és ennek megfelelően sűrítették a történéseket is. Az átalakított cselekményi struktúra mégsem lett kevesebb, mert megtalálhatóak benne azok a kreatív megoldások, amitől a sorozat önálló mű lesz. Így a szerző reményei szerint legalább annyira fogja élvezni az a néző, aki még nem találkozott a regényekkel, mint az, aki már eddig is nagy rajongójuk volt.

– Számunkra a történelmi hitelesség olyan, mint a tökéletesség. Törekedni lehet rá. Hiszen ha leültetek öt különböző történészt, amit mi is megtettünk, öt különböző verzió fog ütközni egymással, vita alakul ki már abban is, hogy melyik történelmi feljegyzés tekinthető hitelesnek. De amiben biztosak lehetünk, ahhoz tartjuk magunkat. […]

De hogy miről beszéltek a hálószobában, abban annyira vagyunk történelmileg hitelesek, mint Shakespeare

– fűzte tovább a hitelesség kérdését Lengyel Balázs showrunner (aki egyben az utolsó rész rendezéséért is felelt), hozzátéve, hogy egy dramatizált sorozat mégsem ezektől hat hitelesnek. Tudjuk például, hogy a középkorban általánosan elfogadott volt a kényszerházasság, de azt nem tudjuk, hogy ez lelkileg hogyan érintette a családokat, hogy miként lehetett az ilyesmit kezelni. – Ami itt számunkra igazán releváns, azt ki kell találni, és itt arra tudunk csak építeni, ami a mi világrendünkből következik – zárta a gondolatmenetét Lengyel Balázs.

Szász Attila rendező (Apró mesék, Örök tél) szintén Shakespeare-re hivatkozva beszélt a sorozat nőábrázolásáról, ami egész egyszerűen azért kapott akkora hangsúlyt a sorozatban, mert szakmai öngyilkosság lett volna kihagyni. – A nők elképesztő mértékben befolyásolják a férfiak sorsát. Nem ugyanaz történne velük, ha nem lennének női karakterek  Ebben a történetben gyönyörűen összefolynak a férfi- és a női sorsok – meséli Szász Attila, amihez Lengyel Balázs hozzáeszi, hogy ebből a férfi-nő dualitásból a történetet mégis kiemeli az, hogy Szilágyi Erzsébetet vagy Mara Brankovicsot sem csak a férjeik miatt ismerjük.

Szász Attila három részt rendezett a Hunyadiból  (Fotó: Ladóczki Balázs)

Részben a hitelesség kérdéséhez kötődve Takács Gergely VFX supervisor elárulta, hogy a Hunyadi abban különbözik a leginkább minden korábbi projekttől, amin dolgozott (ezek között olyan szuperprodukciók vannak, mint a Mentőexpedíció vagy a Robin Hood), hogy gyakorlatilag nem volt olyan helyszín, amit hagyományos felvételezési móddal lehetett volna használni. – Az összes trónterem, az összes ország, amit látunk a filmben, az négy méterig volt megépítve. Szinte az összes külsős helyszínnek van valamilyen hozzáadott tartalma – avat be a kisebb kulisszatitkokba a VFX-szakember. 

Nézőként mégis valahogy érezzük, hogy mi az, amit fel lehet venni trükk nélkül, és mi az amit biztosan nem, ezért a trükkmesterek elsősorban az esztétikumot hivatottak erősíteni.

A fröccsenő vérnél vagy a bőrhibák javításánál például észre sem lehet venni a digitális utómunkát, miközben ezek az apróságok jelentősen hozzájárulnak a bevonódásához. A hitelességről szólva Takács Gergely külön kiemelte Hunyad kinézetét, ez ugyanis vívódást okozott az alkotókat. Ennek oka, hogy a korabeli vár teljesen máshogy nézett ki, mint ahogy a ma emberének a fejében él, és túl azon, hogy kevésbé lett volna megkapó a látványa, meg kellett volna magyarázni a nézőknek a különbség okát. – Az a döntés született, hogy az épület mérete, tömege, felületei a középkori állapotokat idézzék, de a tetőket már átvettük a Városligetben is látható másolatból. A fikciónak itt helyet kellett adni úgy, hogy az történelmi szempontból se fájjon. – Hasonló helyzet állt elő Galambóc esetében is, ami viszonylag rekonstruált állapotban áll ugyan ma is, de ez a helyreállítás jóval később történt. Hunyadi korában még nem volt szabályozva a Duna, így a vízpart is jóval messzebb volt a várfaltól.

A nándorfehérvári ütközetet megörökítő kétrészes finálét mi sem láttuk még, de a beszélgetés során Takács előrevetítette, hogy nem mindennapi látványban lehet majd részünk. Kiderült, hogy Bán Mór egy otthoni terepasztallal sokkolta a VFX-szakembereket, akik ez alapján építették meg a bejárható 3D-s helyszínt. Az itt készült bonyolult felvételek megalkotásához külön szoftvert is fejlesztettek.