– Olyan, mint a Kátya, egy évszázadban csak egyszer van. Egy igazi csoda volt, mint egy hangszer. Olyat tudott a saját mesterségéről, olyanokra volt képes, amire szinte senki vagy csak nagyon kevesen: egyszerűen megnyitotta magát és a szellem szólt belőle. Ezt senki sem tudja utána csinálni, ezt csak ő tudta.
Az, hogy ő 41 évesen, pont, amikor az édesapja is, és pont abban a betegségben hunyt el, egy olyan elmondhatatlan csapás, amit nagyon nehezen fogunk kiheverni.
– De annyi szenvedésben volt része az utóbbi időben, hogy szeretett volna már máshol lenni – nyilatkozta korábban lapunknak Puskás Tamás, a Centrál Színház igazgatója.
