Ősnyomtatványokat és az Egri Csillagok legritkább változatát is elárverezik egy budapesti aukción + galéria

Értékválságban szenvedő világunkkal szembehelyezkedő sziget a budapesti Hereditas Antikvárium. A Bálinger Béla vezette antikvárium eddig is a legmagasabbra helyezte a lécet, de most új helyzet állt elő: ők árverezik október 3-án, pénteken a magyar könyvgyűjtők és antikváriusok doyenje, Borda Lajos híres kollekciójának több mint ötszáz tételét. Ez pedig a magyar kultúrtörténet folyamatát tekintve is jeles esemény.

Fotó: Ladóczki Balázs

– A mostani árverési felhozatalban legalább ötven olyan tétel szerepel, amely bármely valaha volt árverésünk díszévé válhatott volna – mondta el lapunknak Bálinger Béla, a Hereditas Antikvárium vezetője 17. aukciójuk, avagy a „Miscellanea ex libris Borda Lajos” nevet viselő árverés tételeiről. A szemünk előtt felvonultatott becses, helyenként egyedi díszkötéssel ellátott könyvritkaságok, oklevelek, kéziratok, valamint különleges dedikációk alapján valóban elmondható, hogy a csúcskiadványok közül valóban bármelyik lehetett volna húzótétel egy korábbi nagy árverésen. De, hogy ne csigázzuk az olvasót, lássuk, miket is rejt a Hereditas igencsak tömény, magyar kultúrtörténeti kincsekben bővelkedő árverési felhozatala.

Árverés előtti csendélet a Hereditas Antikváriumban (Fotó: Ladóczki Balázs)

Oklevél Rákóczi aláírásával

Nyolcmillió forintos kikiáltási árával viszi a prímet az az 1704-ben, Miskolcon kelt magyar nyelvű fejedelmi kinevezési okirat, amelyet II. Rákóczi Ferenc saját kezűleg alá is írt. Az oklevél Vay Ádámot emeli munkácsi főkapitánnyá. A gróf már a szabadságharc kezdetétől Rákóczi egyik legfőbb bizalmasa, számos fontos tisztség viselője volt, akit szinte atyjaként tisztelt a fejedelem.

Egy függőpecsétes, Szapolyai János kancelláriája által jegyzett oklevél is honol a tételek között, amelynek értéke megint csak különös együtthatók alapján számít jelentősnek. 

A szinte tökéletes állapotú, 1539-es keltezésű pergamenoklevélen ugyanis a magyar jogtörténet egyik legnagyobb alakja, Werbőczi István saját kézzel írt bejegyzése is szerepel.

II. Rákóczi Ferenc nyolcmilliót érő díszes, magyar nyelvű oklevele (Fotó: Ladóczki Balázs)

Hogy kerül egy légy az ősnyomtatványba?

Az ősnyomtatványok önmagukban is becses ritkaságnak számítanak, a pénteki árverés helyszínén, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, pedig most egyenesen négy XV. századi példánnyal találkozhatunk. Laskai Osvát, Temesvári Pelbárt és Guido Bonatti olasz csillagász munkái mellett különös figyelmet érdemel Jacobus de Voragine szentek legendáit közlő 1481-ben kiadott műve. Ez nem csak páratlan gonddal festett és aranyozott kezdő iniciáléja miatt érdekes, hanem azért is, mert egy igen rendhagyó művészi fricskát is rejt. Ez pedig egy légy igen élethű rajza ott, ahol annak keresnivalója sem lenne. 

Jacobus de Voragine Legenda (aurea) sanctorum (sive historia Lombardica) című műve – a léggyel. (Fotó: Ladóczki Balázs)

Tudós antikváriusaink megfejtése alapján, az iniciálé megfestésével eltöltött hosszú munka közben vélhetően egy légy rászállhatott a lap alsó részére, ezt pedig a tréfás kedvű barát meg is örökítette, külön bájt adva az amúgy is szép lapnak. Ennél viszont talán még fontosabb, hogy a könyvjegy tanúsága szerint a vaskos kötet maga a híres marosvásárhelyi könyvtáralapító, Teleki Sámuel bibliotékáját gazdagította egykoron.

Erdély irodalmi óriásai ma is üzennek a Hereditas Antikvárium aukcióján

Most ugorjunk néhány évszázadot, lépjük át Trianont is. Képzeljük magunk elé az erdélyi lélek egyik legnagyobb ismerőjét, Kós Károlyt, ahogy néhány évvel Erdély elszakítása után, kalotaszegi magányában ezeket a sorokat veti műve, a Varju-nemzetség címlapjára: „Elek bátyámnak szívbéli szeretettel ajánlom ezt a lelkemből kinőtt írást. Talán ez is csupán az értéke. Kós Károly Sztána, 1925. szept. 6.”

Jól sejtik, a dedikáció címzettje maga Benedek Elek. Nem túlzás az állítani, hogy az erdélyi irodalom két óriásának barátságáról tanúskodó darab az irodalomtörténeten messze túlmutató jelentőséggel bír. 

Nehéz szavakba önteni, milyen érzés a Kós által Sztánán, mindössze kétszáz példányban kiadott Erdély köveit is kézben tartani, tudván, hogy a XX. századi magyar nyomdászat, a Trianon utáni erdélyi magyar művelődés milyen érdekes epizódja volt az eldugott sztánai műhely rövid működése. Borda Lajos gyűjtői szenvedélyének hála, egy ilyen szépséges, számozott első kiadás is szerepel az aukción.

Benedek Elek számára készült könyvjegy Kós Károly dedikált Varju-nemzetségéből. Fotó: Ladóczki Balázs

De mindez még így is csak a felszín a tételek között böngészve, hiszen még ott van a sorban Weöres Sándor kéziratos jegyzetfüzete, az Egri csillagok színes rajzzal díszített, ritka, eredeti borítós első kiadása, és több jelentős autográf kézirat, valamint levél irodalmunk, történelmünk legnagyobbjaitól, amelyek esetében a legtöbbször a címzett személye is ugyanannyit nyom a latban, mint a mester, aki pennát ragadott.