A magyar antikváriumok zászlóshajója, a Hereditas minden aukciója valóságos kultúrtörténeti esemény. Mindamellett, hogy folyamatosan irodalomtörténeti kuriózumokat, dedikációkat, kéziratokat, illetve történelmi relikviákat vonultatnak fel, a tételek közül kiemelkednek azok a kötetek, amelyek nemhogy soha nem szerepeltek még árverésen, de a szakirodalom sem ismeri még a nyomukat sem.
Egy ilyen mű volt a decemberi nagyaukción az az 1620-ból származó antwerpeni munka, amely különös módon Bethlen Gábor erdélyi fejedelem lejáratására készült. A holland kiadású, latin nyelvű mű egy fiktív fejedelmi hűségeskü szövegét tartalmazza, a szultán válaszával, amit feltehetően Bethlen magyar királlyá választása ihletett. A besztercebányai országgyűlésen 1620. augusztus 25-én hozott határozat után a fejedelem ugyan viselte e címet, viszont meg nem koronáztatta magát.
Mindehhez tudni kell, hogy a holland közvélemény nagy érdeklődéssel és szimpátiával szemlélte akkoriban az erdélyi eseményeket. Ennek fő oka a közös kálvinista hit volt, aminek eredményeként az erdélyi értelmiség színe-java megfordult a németalföldi egyetemeken. Különösen izgatta a Nyugatot a fejedelemség és a keresztény Európára fenyegetést jelentő Oszmán Birodalom kapcsolata, és számos tudósítás látott napvilágot minden jelentősebb eseményről.
Ezek egyike ez a manipulatív, ugyanakkor páratlanul ritka kötet, amely a szakirodalomban ismeretlen, és a hazai közgyűjteményekből is hiányzik.
Egyetlen említését egy 1840-ben megjelent genti könyvkereskedői katalógusban fedezték fel a Hereditas antikváriusai.
A 200 ezer forintról indított Bethlen-kötet értékét vélhetően emelte a címlapon található érdekes fametszet is, de az egymillió forintos leütési árban a könyv unikális volta játszhatta a legfőbb szerepet.
Földabrosz 15 millió forintért a Hereditas árverésén
A Hereditas tulajdonosa, Bálinger Béla elmondta, hogy messze nem a felsorolt ritkaság kelt el a legmagasabb áron. A december 6-i árverésen Cornelis de Jode – ugyancsak antwerpeni kiadású! – 1593-ban kiadott rézmetszetű világtérképe vitte el a prímet. A kettős félgömböt sarki vetületeken ábrázoló földabrosz 15 millió forintért kelt el, amivel megháromszorozta az amúgy is borsos kikiáltási árát.
Nem véletlenül: a XVI. század leglátványosabb térképei között tartják számon De Jode munkáit, és ez komoly fegyvertény egy magyar antikváriumnak is.
