Különleges, 250 éves könyvtárszobát nyitnak meg a látogatók előtt Veszprémben

Különleges programokkal készül a magyar kultúra napja alkalmából a Veszprémi Főegyházmegye: a január 22-ét követő szombaton, január 24-én megnyitják a nemrég megújult Koller-könyvtárat, amelynek múltját és könyvritkaságait vezetett sétán fedezhetik fel az érdeklődők.

Fotó: Nagy Dániel

„Az Érseki Palotában a főpásztor lakrészét szabályozott rend szerint alakították ki a 18. században: az első helyen a magánkápolna állt, ám azt a könyvtár követte, hiszen a püspököknek mindig is feladatuk volt, hogy a legújabb, legértékesebb, a különböző tudományágakról szóló könyveket összegyűjtsék. Nagyon érdekes gyűjteményről van szó, amelyet örömmel mutatunk meg” – mondja Udvardy György veszprémi érsek a több mint 2200 kötetből álló Koller-könyvtárról. 

Január 24-én megnyitják a nemrég megújult Koller-könyvtárat (Fotó: Nagy Lajos)

A veszprémi Érseki Palota északi szárnyában lévő barokk helyiséget a várnegyed megújításának részeként restaurálta a Veszprémi Főegyházmegye, a kötetek nemrég kerültek vissza a polcokra. A több száz éves könyvritkaságok és a bútorzat védelme érdekében fontos, hogy a hőmérsékletet és a páratartalmat megadott szinten tartsák a helyiségben, ezért azt csak kiemelt alkalmakon nyitják meg a látogatók előtt. A magyar kultúra napjához kapcsolódóan, a jeles dátumot követően 

január 24-én, 11:30-kor vezetett séta indul, amelyen az Érseki Palota látogatható terein kívül a különleges könyvtárszoba múltját és kincseit is megismerhetik az érdeklődők Karlinszky Balázs, a Veszprémi Érseki Könyvtár és Levéltár igazgatójának vezetésével. 

Ezen a napon más programok is várják a veszprémi várnegyedbe érkezőket. A látogatók 10 és 18 óra között megtekinthetik a Biró-Giczey Házat és kiállításait, valamint részt vehetnek a Szent Mihály Főszékesegyház terein (beleértve a megújult altemplomon is) végigkalauzoló, 14 órakor induló sétán, 16 órától pedig az Érseki Palotát és a Gizella Kápolnát csodálhatják meg egy vezetett séta keretében. 

Egy 1550-ből származó díszes Bibliát is őriz a Koller-könyvtár

Az Érseki Palotát építtető Koller Ignác műveltségéről és könyvszeretetéről árulkodik, hogy a könyvtárnak otthont adó helyiség közvetlenül a főpásztori lakrész és a püspöki magánkápolna között kapott helyet. A polcokon sorakozó 2225 kötet közül 708 Koller Ignácé, 58 Padányi Biró Mártoné volt, több könyv pedig az 1777-ben püspökké szentelt Bajzáth József, valamint a főpásztori székben őt követő Rosos Pál Sándor gyűjteményéből származik. 

A Koller-könyvtár gyűjteménye főként 16–18. századi kötetekből áll, ám 19. század elejéről származó könyvsorozatokat is találhatunk a polcokon. Félszáz antikva, vagyis 1500–1600 között nyomtatott kötet is része a könyvtári állománynak, amelyek közül a legrégebbi 1502-es

– mondja Karlinszky Balázs. 

A könyvtárszoba egyik legértékesebb darabja egy 1550-es, díszes lyoni Biblia, de különleges az az 1574-es metszetgyűjtemény is, amely antik és humanista írók, tudósok síremlékét – többek között Janus Pannoniusét – mutatja be, akinek egy epigrammája is szerepel a kötetben. 

Fotó: Nagy Lajos

Ma is megcsodálhatjuk az eredeti berendezést

A Koller-könyvtár azonban nem csupán a könyvritkaságok miatt egyedülálló: ez az Érseki Palota egyik érintetlen része, amelyet az elmúlt 250 évben egyszer sem alakítottak át. A bejárat fölött Koller Ignác portréja látható, amelyet Franz Anton Palko osztrák festőművész készített. A könyvtár dísze a terem eredeti, 18. századi aranyozott hársfa csillárja, amelyet soha nem alakítottak át elektromos rendszerűre, a történeti kialakítás megőrzésére törekedtek. 

Az értékes, több mint két és fél évszázados berendezést a farestaurátorok az elmúlt időszakban aprólékos munkával újítottak meg: restaurálták a mennyezetig érő impozáns polcrendszert, a faburkolatot, a belső ablakszárnyakat és -tokokat, valamint a könyvtárszoba parkettáját és bútorait is, így a látogatók ma már eredeti pompájában csodálhatják meg a Koller-könyvtárat.