A Magyar menyegző egyik ikonja megérkezett a Hagyományok Házába

Jubileumot ünnepel idén a Hagyományok Háza: 25 éve alapították az intézményt, amely a tradicionális kultúra értékeinek széleskörű társadalmi tudatosítását és hozzáférhetővé tételét tűzte zászlajára. A negyedszázados ünnep apropóján két kiállítás is megnyitotta kapuit a Corvin téri épületben. A Tulipán & zsálya – Kertek, korok, népművészet a Hagyományok Háza Kallós Zoltán kiállítóterében, míg a Szabad szappanozni az alagsori Nagy Lajos teremben látogatható.

Fotó: Havran Zoltán

Napjainkban a múzeumok számos modern és interaktív megoldással igyekeznek a látogatókat becsábítani. Rengeteg példát láthatunk erre az országot járva, azonban a fények, az érdekes és vicces installációk, valamint a technikai vívmányok használatán túl kevesen próbálnak hatni minden érzékszervünkre, így gyakran kimarad a szaglás az élményből. Pedig az illatok zsigerileg hatnak ránk. Több év távlatából is fel tudnak idézni kellemes emlékeket csak azzal, hogy beszippantjuk őket. Nem kell hozzá erős látvány vagy kellemes muzsika, hogy erős érzéseket váltsanak ki belőlünk. A Hagyományok Háza új, Tulipán & zsálya – Kertek, korok, népművészet című tárlata azonban él az illatok adta lehetőségekkel. 

A kalotaszegi népviselet ikonikus pártája is megcsodálható a Hagyományok Háza új, Tulipán & zsálya – Kertek, korok, népművészet című tárlatán (Fotó: Havran Zoltán)

Persze mondhatnánk, adta magát az ötlet, hiszen a kiállítás a különböző korok kertjeiről és azoknak a népművészetre gyakorolt hatásairól szól, a kertekhez pedig illatokat is társítunk. Az intézmény viszont mindezt olyan finom módon oldotta meg, hogy a teremben érezhető levendulaillat nem a molyos gardrób legmélyét idézi fel a látogatókban, hanem a kertek frissességét, nyugalmát és színkavalkádját. 

Így az öt évszázadot átívelő és mintegy 120 tárgyat felvonultató tárlaton a látogatók megérezhetik a virág- és növénymintás ruhák, bútorok, kerámiák „aromás” múltját.

Torockói párnahuzat (Fotó: Havran Zoltán)

A kiállítás terein végighaladva beleshetünk a középkori kertekbe, megismerve Magyarország első kolostorkertjeinek növénykultuszát. Majd a reneszánsz kerteket követően átsétálhatunk a barokk kor erősen szabályozott francia és buja angol stílusú parkjaiba. A török hódoltság kertjeinkre gyakorolt hatásának megismerését követően megérkezünk a 19–20. század parasztportáinak virágaihoz. A tárlaton a magyarok természettel ápolt viszonyát kerámiák, textilek, népviseleti darabok, bútorok és faragott tárgyak tárják a látogatók elé. Ahogy Czingel Szilvia kurátor a sajtóbejárás alkalmával elmondta:

A magyar népművészet minden szirmában ott rejlik a természet és a kultúrák találkozása

– ezért a kiállítás a különböző virágmotívumok megjelenését, formáinak változását-fejlődését a magyar népművészet formakincsében vizsgálja. Sőt kiemelt figyelmet szentelnek két nagy hatású tájegységnek, a kalocsai, illetve a matyó régió hímzéseinek.

A Romani Design installációja (Fotó: Havran Zoltán)

A madárcsicsergéses és illatos teremben az eddig felsoroltakon túl egy különleges installációval megjelenik a Romani Design, amely a spiritualitást hivatott beemelni a kiállítótérbe a csatkai cigány búcsú megidézésével, amikor romák ezrei látogatnak el a csatkai Szűzanyához, és halmozzák el különböző virágokkal. 

Papp Anett textilművész alkotása (Fotó: Havran Zoltán)

A kiállítás egyik ékességeként megcsodálható a Papp Anett textilművész által tervezett matyó viselet, amely teljes egészében búzafűből készült. A kortárs iparművész egy eredeti viselet részeit képezte le egy 3D nyomtató segítségével, majd az ilyetén létrejött formákban növekedett a búzafű. Mint fogalmazott: 

a botanikai növekedés vált hímzés- és struktúratervezési eszközzé.

 Az így előállított „kelmedarabokat” egy hivatásos viseletvarró állította össze ruhává.

A Hagyományok Háza egy időben két érdekes kiállításnak is otthont ad

A Szabad szappanozni kiállítás tárgyai (Fotó: Havran Zoltán)

A Szabad szappanozni című kiállítás az alagsori Nagy Lajos teremben látogatható. Ide belépve egy merőben más kép tárul elénk: a színekből megérkezünk a patyolatfehérségbe. A tisztaság, tisztálkodás kultúrtörténetét bemutató tárlat mesél a tisztaság fogalmáról, a szappanfőzésről, és a mosás rítusáról, az évszakok, valamint a rendelkezésre álló erőforrások tükrében. 

Kitér olyan érzékeny témákra is, mint a női testhez kötődő tisztaságnormák, de azt is megtudhatjuk milyen jelentéstartalmat hordoztak a szerelmi ajándékként átadott mosáshoz használt eszközök. 

A Hagyományok Háza jubileumi kiállításai november 29-ig tekinthetők meg.