Hozzá jár, aki őseire kíváncsi

Már több évtizede kutatott Gudenus János József báró genealógus, amikor a rendszerváltás évé­ben szerzőtársával Összetört címerek címmel megírta a magyar arisztokrácia 1945 utáni történetét. Gudenus az egykori főnemesi, nemesi családok genealógiájának avatott kutatójaként védnöke a szombaton rendezendő történelmi magyar családok emléknapjának.

Gudenus János József: Csoda, hogy nem tartóztattak le Fotó: Havran Zoltán

Osztályidegenként a Pannonhalmi Bencés Gimnázium elvégzése után nem engedték tovább tanulni, de származása miatt ifjú kora óta szenvedélyesen kutatta a magyar arisztokrácia történetét. Az évek során felbecsülhetetlen értékű adattárat hozott létre, hogy megmaradjon valami az utókornak abból, amit a szocialista rendszer tudatosan próbált megsemmisíteni.

– A hatvanas évektől kezdve módszeresen kerestem fel a magyar arisztokrácia itthon maradt tagjait, és csoda, hogy nem tartóztattak le összeesküvés, a demokratikus államrend megdöntésének vádjával – idézi vissza a kezdeti éveket a genealógus a Magyar Nemzetnek. A kutató kitartó munkával olyan kapcsolatrendszert épített, hogy ma nem akad arisztokrata vagy nemesi utód, aki ne ismerné a nevét. Először nála kopogtatnak a leszármazottak, hogy készítse el egy-egy család monográfiáját vagy térképezze fel a felmenői kapcsolataikat. Húsz év alatt hatszázezer gyászjelentést vett kézbe, az internet megjelenésével pedig több online adattárat is épített. Ma a kutató az egyetlen hiteles online dokumentumként a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület weboldalát jegyzi. Gudenus János Józsefet 2014-ben munkásságáért a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki, adattára pedig tavaly az Év online kutatóhelye elismerést is megkapta.

– Nemzeti szinten az identitástudatunk megőrzésének egyik záloga, ha nem hagyjuk veszni a történelmi családi kapcsolatainkat. Ezek a famíliák darabokra hullottak 1945 után. Beszédes, hogy amikor Szentirmay Lászlóval az Összetört címereket kiadtam, már csak 130 család hatszáz olyan tagja élt itthon, akik felmenőinek valamilyen főnemesi rangjuk volt. Az egykori arisztokrácia négyötöde ugyanis emigrált Magyarországról. Sajnos néhány nemzedék alatt ezek a leszármazottak teljesen elvesztek a magyarság számára – magyarázza Gudenus.

Gudenus János József: Csoda, hogy nem tartóztattak le
Fotó: Havran Zoltán

Ám élnek közöttünk nagyon népes családok is, mint például a Zichyek vagy a Bánffyak, akik húsz-harminc fővel képviselik a famíliát Magyarországon, de olyan főnemesi családról is tudunk, amelynek csak egyetlen férfitagja él, és így vele hal majd ki a család.

A rendszerváltás felszabadító lendületében Gudenus nemcsak a negyvenezer példányban megjelent Összetört címereket és számos egyéb monográfiát, családtörténetet írt, de aktív szerepet vállalt az I. Magyar főnemesi világtalálkozó budapesti megszervezésében. Sikere ellenére a rendezvénynek évtizedekig nem volt folytatása, tavaly azonban a Gróf Széchenyi Család Alapítvány június 1-jét a történelmi magyar családok emléknapjává nyilváníttatta. Kezdeményezésükre évente konferenciával egybekötött találkozót szerveznek az egykori nemesség leszármazottainak, szombaton a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében többek között a keresztény értékrend európai helyzete és a Nemzeti kastélyprogram is szóba kerül, valamint az alapítványok nemzetépítő munkájának eredmé­nyeit, jövőbeni stratégiai terveit taglalják.

A rendezvényt nagy mértékben segítette Gudenus János József címlistája, az alapítvány felkérésére pedig a kutató elvállalta a találkozó védnöki feladatát.