Hunyadiak és Corvinok címmel tartott nemzetközi tudományos konferenciát a Magyarságkutató Intézet

Számos tudományág elismert külföldi és hazai képviselője vett részt előadóként; olyan országok kutatói, amelyek történelmét meghatározták a Hunyadiak és a Corvinok.

Fotó: Magyarságkutató Intézet

– A Hunyadi- és a Corvin-dinasztiával egy olyan üstökös tűnt fel a magyar történelem egén, amelynek fénye a mai napig nem halványult el – mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a Magyarságkutató Intézet konferenciáját megnyitó beszédében. A Hunyadiak és Corvinok címet viselő, kétnapos tudományos rendezvény a nándorfehérvári diadal napjának 565. évfordulóján vette kezdetét. A Szépművészeti Múzeum Román Csarnokában megrendezett konferencián számos tudományág elismert külföldi és hazai képviselője vett részt előadóként; olyan országok kutatói, amelyek történelmét meghatározták a Hunyadiak és a Corvinok.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a konferencia megnyitóján
Fotó: Magyarságkutató Intézet

– A Szent István által létrehozott Archiregnum, valamint az Árpád-ház eszmeiségének folytatását és kiteljesedését jelentette a Hunyadiak uralkodása, amelynek sarokköveit a szuverenitás, az integritás, az autonómiák támogatása és a hit jelentették; mindez pedig a személyként megjelenő Szent Korona égisze alatt valósult meg, amelynek jogai csorbíthatatlanok voltak – fejtette ki Kásler Miklós. Az emberi erőforrások minisztere Hunyadi Jánost olyan kiváló hadvezérként jellemezte, aki a haza és a kereszténység érdekében nemcsak vagyonát és tehetségét, de életét is felkínálta; fia, Mátyás pedig politikai, katonai és kulturális szempontból ismét Európa egyik legerősebb hatalmává tette Magyarországot. – Maradandót alkottak; olyat, amire kötelességünk emlékezni – mondta, majd hozzátette, hogy napirenden van a kérdés, miszerint az egyesült Európa vagy a nemzetek Európája jelenti-e a jövőt. Kásler Miklós – párhuzamot vonva a jelen helyzet és a Hunyadiak kora között – felhívta a figyelmet Szilágyi Mihály szavaira, aki Mátyás megválasztását azzal is indokolta, hogy a kölcsönvett királyok Magyarországon nem váltak be.

A Magyarságkutató Intézet a legmagasabb tudományos igényességgel és prekoncepció nélkül kapcsol össze különböző tudományágakat a vitatott történelmi kérdések tisztázása, illetve az új, hiánypótló kutatási feladatok elvégzése érdekében. A Turul nemzetség filogenetikai eredetének folyamatban lévő feltárása és markerszettjének meghatározása is az MKI-nak köszönhető, amellyel párhuzamosan a Hunyadi-ház archeogenetikai vizsgálata is kezdetét vette. A Hunyadiak genetikai származására – ahogy Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója a lapunknak adott interjúban a konferencia kapcsán megfogalmazta – még az idén kiderül. A kutatásról Neparáczki Endre, az Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának igazgatója számolt be. A horvát kollégákkal együttműködve nyitották fel azt a sírhelyet Lepoglavában, amelyben Corvin János és fia, Kristóf nyugszik. Az embertani vizsgálatuk folyamatban van; ezek eredményeit a székesfehérvári osszárium összekeveredett maradványainak genetikai adataival összevetve Hunyadi Mátyás is azonosíthatóvá válhat. Az archeogenetikus rámutatott arra is, hogy az arcrekonstrukció mellett a haj- és szemszínt is meg tudják állapítani, így tökéletes képet kaphatunk arról, hogyan nézett ki Corvin János.

Horváth-Lugossy Gábor, a magyarságkutató intézet főigazgatója
Fotó: Magyarságkutató Intézet

A sír feltárását Neparáczki Endre mellett Makoldi Miklós, az MKI Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója végezte, aki saját elmondása szerint már akkor biztos volt abban, hogy valóban Mátyás király fiának és unokájának csontjairól van szó, amikor meglátta azokat, hiszen a korabeli források tanúsága szerint Corvin János erősen sántított; ezt igazolta a medence- és a bal combcsont szemmel látható deformitása. – Hihetetlen élmény volt! Egy életre meghatározza az ember küldetéstudatát az, hogy egy királyi csontot tarthat a kezében – emelte ki. A Hunyadi-ház középkori és mai emlékeit bemutató előadásában kitért egy 1937-ből származó elméletre is, amely szerint Hunyadi János apja egy bizonyos Vereb Péter erdélyi alvajda lehetett, akinek nyughelye Mátraverebélyen található. Az intézet tervbe vette a feltárást, hogy az archeogenetikai vizsgálatok elvégzésével kizárhatóvá váljon a feltételezés vagy éppen megerősítést nyerjen. Ide kapcsolódóan Vesna Pascuttini-Juraga, a zágrábi Kulturális és Médiaügyi Minisztérium munkatársa mutatta be a temetkezés helyéül szolgáló lepoglavai pálos kolostor templomát, illetve a varasdi Szent Miklós-plébániatemplomot, amelyet Mátyás adományaiból újítottak fel.

A Hunyadiak származását tekintve egyébként számos elmélet létezik; többek között olyanok, amelyek magyar, román, szláv vagy itáliai eredetet valószínűsítenek. Ezeket ismertette az írott forrásokra támaszkodva Teiszler Éva, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos munkatársa. Bonfini Luxemburgi Zsigmondot jelöli meg Hunyadi János apjaként, édesanyját pedig ismeretlen nemes oláh leányként említi. Ez a változat Heltai Gáspárnál az anya személyét tekintve változik, ugyanis megjelenik a morzsinai nemzetségből való bojár lánya, Erzsébet. Ezt a variánst használta fel Bán Mór is a Hunyadi-regénysorozatban. Az író szintén felszólalt a konferencián; előadásában a Hunyadiak irodalmi, képzőművészeti és filmbeli ábrázolásait mutatta be. A különböző írásos források Mátyás király születési dátumát illetően sem egyeznek, erre világított rá Diószegi Szabó Pál jogász, történész, a Szegedi Tudományegyetem tudományos munkatársa, aki korabeli, latin jogi dokumentumokat is elemezve derített fényt a legvalószínűbb lehetőségre. Corvin Mátyás latin nyelvű diplomáciai leveleinek azonban – amelyeket Fraknói Vilmos gyűjtött össze és adott ki két kötetben 1893-ban és 1895-ben – máig nem történt meg a magyar fordítása. Ezt a régi és súlyos adósságot szintén a Magyarságkutató Intézet törleszti; a fordítási projektről Darvas Mátyás, az MKI Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának szakértője beszélt.

Antonio Bonfini mint Mátyás itáliai származású, humanista történetírója természetesen többször is szóba került, például a milánói Ambrosiana Könyvtárban őrzött hungarikumok kapcsán, amelyeket Chiara Maria Carpentieri, a szintén Milánóban található Szent Szív Katolikus Egyetem oktatója kutatott. Százhúsz olyan dokumentumot sikerült feltárni a korszakból, amelyek a Magyar Királyságra vonatkoznak, közülük pedig tizenhárom közvetlenül Mátyás királlyal kapcsolatos. Domokos György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense a több mint tíz éve zajló Vestigia-kutatás (http://vestigia.hu/) részleteit ismertette, amelynek célja feltérképezni és hozzáférhetővé tenni a további kutatáshoz Milánó és Modena négy levéltárának és könyvtárának 1300 és 1550 között keletkezett magyar vonatkozású anyagát. A Mátyás udvarában tevékenykedő, olyan kiemelkedő itáliai humanisták, mint éppen Bonfini vagy Galeotto Marzio megfigyelései is alátámasztják az MKI Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont vezetője, Pomozi Péter megállapítását, miszerint Mátyás kora a magyar nyelvhasználat legemelkedettebb időszakának tekinthető.

Kásler Miklósnak a konferencia nyitóbeszédében elhangzott gondolataira rímelve, Hidán Csaba László régész-történész rámutatott, hogy Hunyadi János halálával nem aludt ki a világ fénye. – A múlt fénye addig világít, amíg emlékezünk és büszkék vagyunk rá – zárta gondolatait a Károli Gáspár Református Egyetem docense, aki tisztelegve Hunyadi János hősiessége és a nándorfehérvári győzelem emléke előtt, a konferencia zárónapjának teljes idejét a XV. század második felének magyar könnyűlovasaira jellemző öltözetben; sodronyingben és teljes fegyverzetben töltötte.

Hidán Csaba öltözékével Hunyadi János hősiessége és a nándorfehérvári győzelem emléke előtt tisztelgett (mellette Horvát-Lugossy Gábor)
Fotó: Magyarságkutató Intézet

A kétnapos konferencia további felszólalói

– Göksel Bas (Ankarai Társadalomtudományi Egyetem, Történelem Tanszék): A 15. századvégi magyar–török határszervezés összehasonlítása

– Edmond Malaj (Történeti Intézet Albán Tanulmányok Akadémiája, Tirana): Albánok és magyarok az oszmánellenes háborúban (különös tekintettel Szkander bég és Hunyadi János kapcsolatára)

– Stanislaw Sroka (Jagelló Egyetem Történeti Intézet, Krakkó): Összecsapások a lengyel–magyar határon Corvin Mátyás uralkodása alatt

– Kálnoki-Gyöngyössy Márton (ELTE BTK Történeti Intézet, Bölcsészettudományi Kar): A nagy pénzreform és hatása. Hunyadi Mátyás pénzreformja és a moneta nova–- Dana Picková (Károly Egyetem, Világtörténelem Intézet, Prága): Hunyadi Mátyás a Moszkvai Nagyfejedelemség külpolitikájában

– Zólya Levente László (Szent László Alapítvány, Marosvásárhely): Hunyadi korai várépítkezése: Diód

– Illik Péter (Magyarságkutató Intézet, Történeti Kutatóközpont): Oda az igazság? Hunyadi János és Mátyás emlékezete a magyar középiskolai történelemtankönyvekben

– Cseh Valentin (Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum, Zalaegerszeg): A nándorfehérvári diadal, 1456

– Horváth-Lugossy Gábor zárszavában kiemelte, hogy a konferencia mérföldkő a nemzetközi tudományos életben, egyrészt azért, mert ismételten a tudományos érdeklődés fókuszába helyezte a Hunyadiakat és Corvinokat, másrészt a pandémia leküzdése és a gazdasági élet újraindítása után a Magyarságkutató Intézet élen járt abban, hogy a magyar tudományos élet újra bekapcsolódjon a tudományos élet nemzetközi vérkeringésébe.

Minden elhangzott előadás anyaga visszanézhető a Magyarságkutató Intézet YouTube-csatornáján, illetve Facebook-oldalán. A konferencián elhangzott előadások bővített anyagából tanulmánykötet készül.

(A borítóképen a Kásler Miklós az emberi erőforrások minisztere a konferencia megnyitóján. Forrás: Magyarságkutató Intézet)