Kibeszéletlen múlt

Jól tette Turnovszky Éva, hogy elmesélte az életét. A története azokról szól, akiktől mindent elvettek: vagyont, anyagi javakat, szabadságot, a tetőt a fejük fölül, a jelenüket és a jövőjüket.

Turnovszky Éva életregénye

Kedvesek, értelmesek és elképesztően naivak. Érdeklődőek és nyitottak, hiszen hiányzik belőlük a mibelénk mélyen beégett védekező reflex – írja Turnovszky Éva Már akkor is éltem… című könyvében.

Pontos leírása a betemethetetlen szakadéknak. Műfajilag nem egyszerű a mű meghatározása. Se nem regény, se nem klasszikus önéletrajz, nevezzük inkább generációs életírásnak, amelyben nem fontosak a pontos helyszínek, évszámok és nevek, lényegesebb a jelenség, a kor és a lélekrajz, amelyik nem azért érzi fontosnak megörökíteni a mai nagyszülők, sőt inkább már dédszülők történelmi hányattatásait, mert a saját szenvedései­ről érez kényszert beszélni, hanem hogy rögzítse egy kor, egy nemzedék egyre inkább ködbe vesző hányattatásait.

Magyarázat a mai fiataloknak a felmenőkről. Nem a történelmi események felidézése a lényeg, hiszen arról könyvek beszélnek, hanem a lelkiállapoté, amelytől olyanná váltak, amilyennek a mai ifjak látják őket, és amelyet talán nem értenek bennük. Hogy mitől fogalmaznak óvatosan, amikor az életükről beszélnek, mitől takarékosak akkor is, amikor az értelmetlennek tűnik, és mitől olyan erősek, kitartóak. És főleg miért engesztelhetetlenek, amikor a régi bűnökről és bűnösökről esik szó. A háborút és a kommunista diktatúrát átélő nemzedék soha nem tud olyan felszabadult és önfeledt lenni, mint az unokák, mert kísérti a feldolgozatlan, kibeszéletlen múlt. És ott bujkál benne a belé ivódott félelem.

Jól tette Turnovszky Éva, hogy megírta ezt a könyvet, és elmesélte az életét. A története azokról szól, akiktől mindent elvettek: vagyont, anyagi javakat, szabadságot, a tetőt a fejük fölül, a jelenüket és a jövőjüket. A kitelepített középosztályról, amelynek tagjai nem adták fel, és újra tudták kezdeni a semmiből, megállták a helyüket a soha nem próbált fizikai munkában, reményt adtak a gyermekeiknek, miközben maguk sem tudták, hogy van-e jövő.

Lett jövő, csak egészen más, mint amilyet annak idején elterveztek. Nekik tényleg nem volt más bűnük, mint a származásuk, de azt a bűnt aztán egész életükben hordozták, és mindenért sokszorosan meg kellett küzdeniük, miközben végignézték, hogy a sokáig erőt mutató szüleik végül lelkileg és fizikailag is belerokkantak az életükbe. Ahogy Turnovszky Éva szülei is.

A szerző pszichológus, és nem tud, nem is akar kibújni a bőréből. A mikrotörténetek érdeklik, a finom emberi sorsok, amelyekből a kötet végére novellafüzér is kikerekedik. Kis tragédiák, kettétört életek, amelyeknek hol a történelem, hol az egyéni rossz döntés az okuk.

Mégsem szomorú könyv ez, hanem bölcs, amelyből azok az érdeklődő, nyitott fiatalok is tanulhatnak.

(Turnovszky Éva: Már akkor is éltem… Tarsoly Kiadó, Budapest, 2018, 352 oldal. Ára: 3400 forint)