Thomas Borgen, a Danske Bank nemzetközi igazgatója 2010 tavaszának egyik reggelén, amikor besétált koppenhágai irodájába, vaskos dossziét talált az asztalán, benne az ötmilliós ügyfélkörrel rendelkező pénzintézet vezetőinek jelentéseivel. A feljegyzések arról szóltak, hogy az észt kirendeltségen gyanús pénzmozgások mutatkoznak, olyan átutalások, amelyek az ex szovjet tagállamokból érkeznek. Borgen elintézte az ügyet egy kézlegyintéssel, közölve, hogy nem kell foglalkozni a kétes vállalkozói háttérrel rendelkező orosz, ukrán, észt és azeri ügyfelekkel, akik között politikus is akadt, sőt a titkosszolgálat is érintett lehet. A pénzmosás folytatódhatott, Borgen pedig hamarosan a Danske-központ vezérigazgatója lett.
Howard Wilkins, az anyabank vezető tisztségviselője 2013-ban úgy érezte, nem hallgathat tovább: a nyilvánosság előtt fedte fel a pénzmosási ügyet, és egy nagy amerikai bankot is megjelölt cinkostársként. A Bloomberg hírügynökség szerint a JPMorgan Chase-ről volt szó, amely abban az évben állította le levelező banki kapcsolatát a Danskéval, aztán a Bank of America is hasonlóan döntött. A Danske Bank 2017-ben kénytelen volt beismerni, hogy az észt kirendeltségektől befolyt 200 milliárd euróból 178 milliárd Oroszországból és a környékéről érkező piszkos pénz volt.
Kiderült, Európa eddigi legnagyobb pénzmosására bukkantak a hatóságok, ugyanis a dán központnak, amelyet kontinensünk egyik legmegbízhatóbb és egyik legnagyobb bankházának tartottak, nem volt a pénzmosásokért felelős vezetője, noha a törvény előírta. A menedzsment sem sürgette, hiszen óriási bevételre tettek szert az észt fiók által. Az arányokat jól szemlélteti a Financial Times számítása, amely szerint az észt fiók nyereségének hetven százaléka 2011-ben a külföldi ügyfelek tranzakcióiból származott, míg két évvel később már közel 99 százaléka. Több mint hétmillió tranzakciót bonyolítottak le ez idő alatt, amelyek több mint 15 ezer ügyfélhez voltak köthetők.
Az észt pénzügyi felügyelet bezártatta a fiókot, a Danske áttette régiós székhelyét Lettországba, Litvániába és Oroszországba, nemrég azonban bejelentették, onnan is távoznak. A nyomozás jelenleg is tart, nemcsak az európai hatóságok, hanem az amerikaiak is vizsgálódnak, köztük a tőzsdefelügyeletek és az amerikai jegybank is. Lassan kiderül, melyik pénzintézet lehet érintett a botrányban, s kik hamisították meg a könyveléseket. A svéd Swedbankról például most derült ki, hogy valószínűleg 4,3 milliárd dollárnyi az észt Danskéhoz köthető pénzt kezelt. A finn Nordea pénzintézet 700 millió euró tisztára mosásából vehette ki a részét. A német Deutsche Bank pedig azért indított belső vizsgálatot, mert közvetítő bankként tudhatott a Danske ügyleteiről, és legalább 15 milliárd dollár folyt át rajta. A legnagyobb német banknál is megjelentek a nyomozók, a minap több dolgozót kísértek a rendőrségi autóhoz.