Szőr mentén

A nemrég véget ért divatheteken az állatvédők komoly sikereket értek el: egyre több tervező jelenti be, hogy a jövőben állati szőrme nélkül készíti kollekcióit.

Mosómedvebundák a kínai Chongfu piacán. A vegán alternatíva sem megoldás Fotó: Reuters

A nemrég véget ért divatheteken az állatvédők komoly sikereket értek el: egyre több tervező jelenti be, hogy a jövőben állati szőrme nélkül készíti kollekcióit. Az állatvédelem mellett a műanyagok ellenzői is egyre nagyobb publicitást kapnak, és szerintük a vegán kollekciók nem környezetvédők. Tavaly szeptemberben tapsvihar kísérte a londoni divathét szervezőinek bejelentését, hogy csak állatiszőrme-mentes kollekciókat fogadnak. A Gucci, a Burberry és a Coach már korábban közölte, hogy beszüntetik a szőrme felhasználását. A fiatalos divatban pedig egyre több vegán szőrmealternatíva jelenik meg.

Azonban a párizsi és milánói divathéten bebizonyosodott, hogy a Hollywood aranykorát idéző szőrme(bundák) kora sem áldozott le végleg. A nemrég elhunyt, szőrmerajongó Karl Lagerfeld nem hagyta, hogy akár a Chanel, akár a Fendi lemondjon a luxusnak számító anyagról. Szakértők szerint utódjai sem valószínű, hogy változtatnak az irányvonalon. Hasonló a helyzet például a Louis Vuitton vagy a Miu Miu esetében is. A divathetek lezárultával újra fellobbant a vita, hogy vajon a szőrme ellenzőinek vagy kedvelőinek van-e igazuk.

Mosómedvebundák a kínai Chongfu piacán. A vegán alternatíva sem megoldás
Fotó: Reuters

Mark Oaten, a Nemzetközi Szőrmeszövetség elnöke szerint „a szőrme teljesen természetes, lebomló anyag, az egzotikus szőrmék pedig populációmenedzselt programokból származnak”, tehát az állati szőrme sokkal fenntarthatóbb, mint a környezetvédőnek kikiáltott vegán verziók. Claire Bass, a Humane Society International állatvédő szervezet vezetője azonban úgy fogalmaz, hogy „a szőrme csak akkor természetes, ha az élő állat hátán van”, ráadásul az eredeti szőrme olyan feldolgozási eljáráson megy keresztül, hogy a hatalmas mennyiségű festék és egyéb, akár mérgező kémiai anyag nyomán alig marad, ami lebomlik.

A vegán alternatívák sem jobbak. Ezek ugyanis szinte mind poliészter szálakból készülnek, amelyek az igen szennyező olajipar termékei. Ezek újrahasznosítása gyerekcipőben jár, ezért a műszőrme valójában a világ műanyagszemetét növeli. Mivel a fast fashion üzletek a trendek gyors változását írják elő, ezért nagyon speciális műszőrme holmik készülnek, amelyek nagy része egyrészt a rossz­ minőség, másrészt a gyors divatváltozás miatt néhány hét (jó esetben hónap) alatt kukába, majd égetőtelepekre kerül, tovább növelve az üvegházhatású gázok problémáját.

A vita odáig fajult, hogy a vásárlók kénytelenek levonni a következtetést: akkor is rosszat tesznek a környezetnek, ha hordanak állati szőrmét, és akkor is, ha műszőrmét vesznek fel. Így egyre többen teszik fel a kérdést a megoldást illetően. A divatszakértők is tanácstalanok, mivel a szőrmebunda vagy szőrme kiegészítő a luxus meghatározó eleme, így fizetőképes kereslet mindig lesz az anyagra. Az egyetlen megoldás az lehetne, ha a márkák az állati–vegán vita helyett a szőrme teljes kivezetését preferálnák, hogy a vásárlóközönségnek igénye se legyen egyik anyagverzióra sem.