Ki kellett mozdulnom a lakásból, úgy éreztem, hogy nincs maradásom. Nem rohadhatok egész nap a betoncellában. Betettem magam mögött ajtót, aztán a rácsot is. Betörők járják a házakat, a lakók börtönné alakítják lakásukat, úgy védekeznek. Zsebre vágtam a kulcsot. Egy hete kaptam a Szívkirálynőtől, mert „jól viselkedtem”. Mintha az örökkévalósággal lenne egyidős a kapcsolatunk. Pedig csak három hete vetettem le előtte az ingem, és feküdtem hasra kipárnázott asztalán. Rábíztam a testem, visszavonásig. Akkor dőlt el a sorsom, amikor megnyomtam a kapucsengő gombját, és beleszóltam: „A rendelésre jöttem.” Rögtön felhangzott a válasz: „Jöjjön fel a nyolcadikra. Várom.” A rozzant porckorongom hozott ide, ebbe a panelsilóba, melynek a liftjében lefelé menet a trágár feliratokat bámultam.
Nem költözködtem ide, eszem ágában sem volt. A tragacsommal érkeztem, meg egy bőrönd ruhával. Két öltöny, három pulóver, négy ing. Cipők, papucs. Gatyák, zoknik és pizsamák, amelyek ki tudja, mióta kísérnek. Amikor először jártam itt, csak pénztárca volt nála, benne a cím: Surranó utca 24/D, nyolcadik emelet 4., „gyógymasszőr és sorselemző”. Ki gondolta volna akkor, hogy a második kezelés során kicsírázik bennünk a vágy, és termést is hoz, amelyet le is aratunk? Így lettem néhány nap alatt ismeretlen vendégből Szívkirály.
Nem éreztem semmi rendkívülit az első kezelés során, csak valami különös bizsergést. De a kapcsolatok többsége ilyen prózaian indul, még ha utólag a férfiak és a nők rózsaszín ködöt fújnak is rá. Végül úgy éreztem, félreértem a kedvességét. Nem kezdett ki velem, csak képzelődtem. Micsoda képtelen ötlet, Szibillával szeretkezni, gondoltam. Öltözködés közben udvariasságból megkérdeztem: „Jósol is azoknak, akiket masszíroz?” „Csak ha külön kérik, és fizetnek érte. De magának kivetem a kártyát, mert kíváncsi vagyok arra, mit mondanak rólunk a lapok.” „Akkor legközelebb már tudjuk, mihez tartsuk magunkat”, feleltem, és megbeszéltük, mikor jövök legközelebb.
Átmentem a nevenincs parkon, és a következő panelháznál jobbra fordultam. Itt van Tibi papa kifőzdéje. Sokaknak a nap fénypontja, amikor betérnek ide. A falakon ősrégi plakátok reprodukciója. Műanyag széken ülő öregasszony kanalazza a főzeléket, fogadja egy ételhordós öregúr köszönését: bár csak egyetlen pillanatra, de oldódik a magánya. Három meszes ruhájú férfi. A közelből ugrottak le, közben megtárgyalják az esti meccset, utána folytatják a festést. Divatosan öltözött nők és férfiak ugratják egymást evés közben. Egy ingatlancég ügynökei, valami fejtágítón vettek részt a közelben. Három hónapig próbaidősök, ha nem hozzák az előirányzott bevételt, repülnek.