Boltkórosok

Egyre népszerűbbek az olyan kuponnapok, amikor egy-egy nagyobb árengedményre jogosító szelvénnyel több száz termék szerezhető be olcsóbban. Ám ritka, hogy valóban fél áron lehet hozzájutni egy-egy márkás cikkhez, ezeknél az átlagos és valóságos árkedvezmény legfeljebb 15-25 százalék. Ötven százalékkal maximum olyan termékeket áraznak le, amelyeket egyébként senki nem vásárolna meg.

Sok helyütt idénytől, évszaktól függetlenül ajánlgatják olcsóbban a portékákat Fotó: Bach Máté

Mindez persze a tengerentúl is hatalmas forgalmi dugóval és bolti tömeggel jár, ám az elszánt vásárló olykor 70-80-90 százalékos árengedménnyel is bevásárolhat. Így a Fekete Péntek az a nap, amikor a vevők a bejáratban tülekednek, ha pedig a többórás várakozás után végre bejutnak a plázákba, sokszor borulnak, zuhannak az üvegpolcok, folyik a vér, törnek a portékák. Évente előfordulnak halálesetek is, de ezernél is több súlyos, életveszélyes sérüléssel zárul az akciós nap egy-egy amerikai államban.

Sérülésre itthon is volt példa pár esztendeje, amikor az egyik divatlánchoz új, igen márkás kollekció érkezett az ötödik kerületben. Dőltek az állványok, zuhantak a polcok, a hajnal óta várakozó hölgyek pedig egymás kezéből kapkodták ki az árut – meséli Dóra, miközben három mobiltelefonozó tini is belénk ütközik.

Miután ez a marketingfogás hihetetlen siker lett – folytatja szakértőnk –, a vezető márkák képviselői ráébredtek, hogy évente akár több alkalommal is érdemes lenne újságokból kivágható kuponos napokat tartani.

És lám, működik a tömegpszichózis, hiszen ha körbenézünk, bevásárlótáskákat cipelő emberek jönnek-mennek, akik esküsznek arra, hogy „de jól jártunk”. Miközben a másik oldalon a kis szelvény hihetetlen varázsszere annak, hogy a kereskedők a rajtuk maradt termékeket kiárusítsák.

– Az eladók még most is gyakran trükköznek az árakkal, a kuponnapokat megelőző hetekben felárazzák a termékeket, majd „akciósan” ismét a régi áron árulják.

Persze a fogyasztóvédelmi ellenőrzések megteszik hatásukat, a vásárlók is egyre tudatosabbak, ezt jelzi az is, hogy a hatóságoknál ilyenkor megnő a panaszos ügyek száma. Sajnos ritka, hogy valóban fél áron lehet hozzájutni egy-egy márkás cikkhez, ezeknél az átlagos és valóságos árkedvezmény legfeljebb 15-25 százalék!

Mert ötven százalékkal maximum olyan termékeket áraznak le, amelyeket egyébként senki nem vásárolna meg, vagy tényleg a készletkisöpréshez szemelték ki. Úgy gondolom, van még hová fejlődnünk a kereskedelmi kultúrában és az etikus üzleti magatartásban – magyarázza Dóra.

Suta megoldásként említi, hogy idénytől, évszaktól függetlenül ajánlgatják olcsóbban a portékákat (ki akar például tavasz vége felé hókotrót venni?), amelyek a kuponfüzetekben gyakran nincsenek rendszerezve árutípusok szerint, legfeljebb a termékeket vagy a boltokat sorolják fel betűrendben.

Érthető persze, hogy a lapozgatással, olvasgatással sokkal nagyobb eséllyel hívják fel a vevő figyelmét a nem tervezett vásárlásra is, ugyanakkor zavaró, hogy az ételek és cipők közé helyezik a hüvelytabletta és a prosztatagyógyszerek hirdetéseit, a pelenkával és a plazmatévével együtt. Az időigényes keresgetés tehát egyfelől jó, másfelől zavaró reklámfogás. Meglehet, ezért népszerűbbek az okostelefonon elérhető kuponos akciók, hiszen akkor a keresés tematikailag egyszerűbb.

Miközben az emeletek között bóklászunk az egyre nagyobb és zajosabb tömegben, találomra megszólítunk néhány vásárlót. A legmeglepőbb az volt, amikor két tizenéves lány azzal rázott le bennünket, hogy „bocs, de rohannunk kell, mert nemsokára üresek lesznek a boltok”. Horváth Gittával nagyobb szerencsénk volt.

Negyvenes hölgy, tudatos vásárlónak vallotta magát, és visszautasította, hogy ezekben a napokban csakis a divatirányzatnak könnyen felülő pláza­görlöké lenne a bevásárlóközpont.

Szerettünk volna egy kávét inni, és kulturált körülmények között beszélgetni vele a fogyasztói szokásairól, de az étkezőszinten moccanni sem lehet, nemhogy szabad ülőhelyet találtunk volna valamelyik presszóban. Így a tetőteraszon nézegetjük a számlákat, mire mennyit költött. Az egyik blokk egy szépségápolási üzletből származik.

Szerepel rajta dezodor, tusfürdő, sampon húsz-, púder, szemceruza, körömlakk negyvenszázalékos kedvezménnyel. Mind prémium kategóriás termék, a végösszeg így 12 ezer forint körül lenne, ám a kuponok segítségével megspórolt közel négyezer forintot. Egy másik bizonylat az egyik butikból való, ahol nadrágot vett 14 ezer helyett 9500, mellé egy tavaszi mellényt nyolcezer helyett 6500 forintért. Így 22 ezer forint helyett „csupán” 16 ezret költött.

– Miután otthon kivágtam a kuponokat, már előre tudtam, mire szeretnék költeni. Így nem esem abba a kísértésbe, hogy összevissza vásárolgassak, mint ahogyan sokan teszik. Igaz, még egy tavaszi cipőt vennem kell, de annyian voltak az üzletben, hogy nem volt kedvem várakozni.

A reklámok általában egyirányúsítják a mozgólépcsőt
Fotó: Havran Zoltán

Márkás lábbelit szeretnék, az 20 ezertől indul, de a cipőbolt kuponja szerint 20 százalék kedvezmény jár hozzá. Azt viszont sajnálom, hogy az egyik drogériában azt az illatgyertyát, amelyet korábban kinéztem, most látványosan leszedték a polcokról, mert már eleve olcsóbb volt, mint szokott. Volt viszont helyette a hegyekben álló saját márkás illatosító, közel sem olyan minőségben, mint amilyet szerettem volna – mondja kissé csalódottan Gitta.

Végre sikerül megállítanunk egy négyfős lánycsoportot. Arra a kérdésünkre, hogy mit vásároltak és mennyiért, levegővétel nélkül sorolják: farmer hatezerért, az ugyanis 12-ről volt leárazva, blúz kilencezer helyett 7200 forintért, cipő 15 ezer helyett 12 ezerért, illatszerek, amelyeken legalább hatezret spóroltak, de vettek még prémium csokoládékat, fehérjeturmixokat, sapkákat, illetve vitaminkészítményeket is. A lista hallatán arra a kérdésünkre, hogy biztosan mindenre szükségük volt-e, a válasz egyhangúan: nem, de megérte!

A nagy kérdés: kinek?

Unják a kivágásokat

Egy ezer vásárlót megkérdező, kuponozási szokásokról szóló felmérés szerint tíz válaszadó közül négy egy jó ajánlat hatására többet vásárolt a tervezettnél, ráadásul ugyanilyen arányban fizettek olyan márkákért, amelyeket egyébként nem vettek volna meg. A már említett kuponelrendezési problémák miatt a válaszadók több mint fele inkább csak digitális, telefonon elérhető vouchereket szeretne, és unja a kivágásokat a nyomtatott újságból. A felmérés szerint a kuponos napok alatt a leginkább a kozmetikumok felvásárlása ugrik meg: az e kategóriába tartozó árucikkekből csak tavaly áprilisban 1,3 milliárd forintos értékben fogyott, csakúgy, mint karácsonykor, ez pedig 40 százalékkal magasabb az átlagos havi költéseknél a Nielsen piackutató vállalat szerint. Fontos azonban tudni – figyelmeztet a Budapesti Békéltető Testület –, hogy amennyiben üzletben vásárol valaki akciós terméket, és három napon belül meggondolja magát, mondván, mégsem tetszik az áru, nem veszik vissza. Ellenben, ha a megvett portéka tényleg hibás, és a fogyasztónak garanciális vagy szavatossági problémája van, az üzletben kötelesek erről jegyzőkönyvet felvenni, és annak egy példányát átadni a pórul járt vevőnek. A blokkot pedig minden esetben kérjük el és őrizzük meg.