Lebombázott gyűjtemény

Önálló kiállítás őrzi Darnay Kálmán író, régész, muzeológus nevét a sümegi Kisfaludy-házban, egykor fontos szerepet töltött be a Balaton vidékének művelődéstörténetében.

Forrás: Kisfaludy Sándor Művelődési Központ, Könyvtár és Emlékház, Sümeg

Darnay Sümegen az Állami Darnay Gyűjtemény igazgatója lett, eddigre már – megjelent szakmunkái, írásai eredményeként is – meghatározó alakjává vált a hazai és a nemzetközi régészszakmának.

Megalkotta az első magyar archeológiai kézikönyvet, megírta Sümeg őskoráról (1899), később Magyarország (1900) és Somogy vármegye őskoráról (1913) szóló szakmunkáit.

Sajnos a múzeum anyagi gondok miatt 1922-ben bezárt, így a régészeti anyagok 1937-ben a keszthelyi Balatoni Múzeumba kerültek, a Kisfaludy-gyűjtemény Sümegen maradt, és ez képezte az alapját az 1938-ban megnyíló Kisfaludy-múzeumnak.

A keszthelyi gyűjtemény sorsa szomorú: 1945 márciusában a zalaegerszegi vasútállomáson szállítás közben, a bombázások során megsemmisült az anyag. Darnay nem tudta meg ezt a végzetes kimenetelt: amikor távozott az élők sorából – 1945. július 3-án –, azzal a tudattal halt meg, hogy 160 ládából álló gyűjteménye hamarosan megtekinthető lesz a Balatoni Múzeumban.

A Századok történelmi szakfolyóirat 1947-ben közölte a megmásíthatatlan hírt: „Az igen értékes régészeti (szalacskai kelta pénzverőműhely, a keszthelyi avar sírleletek, rómaikori leletanyag), művelődés- és helytörténeti, valamint művészeti (középkori ötvösművek, kályhacsempék, XVII. századi miseruhák, törökhódoltság korabeli emlékek, porcelángyűjtemény, balatoni vonatkozású képanyag stb.) és néprajzi (népművészeti) gyűjteményének túlnyomó része, Keszthely katonai kiürítése alkalmával, Zalaegerszeg vasúti állomásán, 1945. március 28-án, légitámadás következtében teljesen megsemmisült. A természetrajzi gyűjtemény sértetlen. A múzeum elpusztult anyaga pótolhatatlan. A károsodás kb. 95%-os.”

A gyűjtemény tehát szinte teljes egészében megsemmisült. Így az utókor számára „csak” a polihisztor műgyűjtő emléke marad. Azé az emberé, aki kalendáriumos formában, Házibarát címmel adta ki saját költségén múzeumi ingyennaptárát és -értesítőjét, ezzel önként vállalva egyszerűbb olvasói művelését.

Mert Darnay eredetileg pedagógus szeretett volna lenni, de beszédhibája meggátolta ebben. A források azt is megemlítik, hogy a sümegi földműveseket azzal inspirálta, hogy új kaszákat adott azoknak, akik munkájuk során bármilyen leletet találtak, és bevitték gyűjteményébe.

Darnay Kálmán tevékenységi köre szerteágazó: szépirodalmi műveiben sokszor szólt Kisfaludy Sándorról, de írt a táblabírákról is anekdotagyűjteményt, a Bujdosó gyöngysorok című művében pedig a Balaton-vidéki várak történetét tárja elénk.

S ha mindez még nem lenne elég, a vadászati szakirodalom szintén megemlékezik róla: vadászkalandjait közel ötven olvasmányos vadászati témájú írásában összegezte, valamint nagy valószínűséggel ő javasolhatta a „magyar vizsla” terminust is (az első magyar fedezőkan vizsla gazdája volt).

Életében több elismerést is kapott: királyi tanácsosi címet Ferenc Józseftől, kormányfőtanácsosi rangot Horthy Miklóstól, majd 1927-ben szülővárosa díszpolgára lett.

Sümegen szobor, emléktábla, utcanév, emlékkiállítás igyekszik ma is életben tartani Darnay Kálmán emlékezetét.

De ami ennél is fontosabb: a sümegi Kisfaludy Sándor Emlékház olyan tárlatot tervez a jövőben, ahol interaktív eszközök segítségével rekonstruálnák a megsemmisült gyűjteményt, így keltve – virtuálisan – életre Darnay Kálmán elveszett és feledésbe merülő szellemi örökségét.