Darnay Sümegen az Állami Darnay Gyűjtemény igazgatója lett, eddigre már – megjelent szakmunkái, írásai eredményeként is – meghatározó alakjává vált a hazai és a nemzetközi régészszakmának.
Megalkotta az első magyar archeológiai kézikönyvet, megírta Sümeg őskoráról (1899), később Magyarország (1900) és Somogy vármegye őskoráról (1913) szóló szakmunkáit.
Sajnos a múzeum anyagi gondok miatt 1922-ben bezárt, így a régészeti anyagok 1937-ben a keszthelyi Balatoni Múzeumba kerültek, a Kisfaludy-gyűjtemény Sümegen maradt, és ez képezte az alapját az 1938-ban megnyíló Kisfaludy-múzeumnak.
A keszthelyi gyűjtemény sorsa szomorú: 1945 márciusában a zalaegerszegi vasútállomáson szállítás közben, a bombázások során megsemmisült az anyag. Darnay nem tudta meg ezt a végzetes kimenetelt: amikor távozott az élők sorából – 1945. július 3-án –, azzal a tudattal halt meg, hogy 160 ládából álló gyűjteménye hamarosan megtekinthető lesz a Balatoni Múzeumban.
A Századok történelmi szakfolyóirat 1947-ben közölte a megmásíthatatlan hírt: „Az igen értékes régészeti (szalacskai kelta pénzverőműhely, a keszthelyi avar sírleletek, rómaikori leletanyag), művelődés- és helytörténeti, valamint művészeti (középkori ötvösművek, kályhacsempék, XVII. századi miseruhák, törökhódoltság korabeli emlékek, porcelángyűjtemény, balatoni vonatkozású képanyag stb.) és néprajzi (népművészeti) gyűjteményének túlnyomó része, Keszthely katonai kiürítése alkalmával, Zalaegerszeg vasúti állomásán, 1945. március 28-án, légitámadás következtében teljesen megsemmisült. A természetrajzi gyűjtemény sértetlen. A múzeum elpusztult anyaga pótolhatatlan. A károsodás kb. 95%-os.”




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!