Választóvonal

Az irány egyértelmű, világos, de hogy ez az új folyamat meddig fog terjedni, és mik lesznek a hatásai, azt csak az eljövendő napok és hetek fogják megmutatni.

Helsinki, 2018. november 8. Az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltségéért induló Manfred Weber, az EPP európai parlamenti frakcióvezetõje (k, balról) és kihívója, Alexander Stubb volt finn miniszterelnök (k, jobbról) az EPP kétnapos kongresszusának második napi tanácskozásán Helsinkiben 2018. november 8-án. Manfred Webert, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusát választotta meg az Európai Néppárt úgynevezett csúcsjelöltjévé az Európai Bizottság elnöki posztjára. MTI/EPA/Kimmo Brandt Fotó: Kimmo Brandt

A három globális játékos folytatja véget nem érő versenyfutását. Az USA újabb védővámokat vezetett be Kanadával és Mexikóval szemben, Kína a csúcstechnológiák tekintetében került előnybe, és ezt a hátrányt az USA bármi áron be akarja hozni. Oroszország pedig próbál jobb kapcsolatokat kiépíteni Washingtonnal, miközben Ukrajnával szemben kivárásra játszik, mivel úgy gondolta, hogy Porosenko győzelme biztos, és stratégiáját erre építette.

Európában a fő kérdés továbbra is a migránskérdés maradt. Mit kezdjenek az Iszlám Állam bukását túlélő, hazatérni akaró volt terroristákkal, azok feleségeivel és a kiskorú gyermekekkel. A győztes kurdok céljai megegyeznek az USA elnökének véleményével: Európa vegye vissza saját állampolgárait.

A német belügyminiszter, Seehofer úgy fogalmazott, hogy ezek az emberek háborút viseltek ellenünk, a szír térségben nincs német konzulátus, és csak titkosszolgálati információk állnak rendelkezésre. Azt is elmondta, hogy a kitoloncolás szinte lehetetlen. Németországban időközben a helyzet nem javult. A volt NDK területén, harminc évvel a német egység létrejötte után 38 nappal kell többet dolgozni ugyanazért a bérért, mint a régi NSZK-ban. A volt NDK három tartományában a kommunista utódpárt, a Linke van kormányon. A nagy német pártokban a volt NDK sorsa csak a választások idején kap kiemelt szerepet. Németország lakosságának harminc százaléka harminc évnél fiatalabb, de arányuk a parlamenti képviselők körében egy százalék.

Az USA külügyminisztere, Pompeo Helsinkiből mondta le németországi hivatalos programját, és ment el inkább Irakba. Maas német külügyminiszter súlytalan, és Németországnak esélye sincs céljait – többek között – Iránnal kapcsolatban Washingtonnal szemben sikerrel képviselni. Berlin az USA nyomására egy év alatt külkereskedelmi forgalmának a felét veszítette el Teheránnal szemben. Az euró nem tudta a világpiacon a dollár kiemelt szerepét kétségbe vonni.

Az Európai Unióban is nőtt a bizonytalanság. A franciák, a lengyelek és a szlovákok a legborúlátóbbak. Az Európai Unió lakóinak ötven százaléka úgy érzi, hogy az unió tíz-húsz év alatt fel fog bomlani, és harminc százalék úgy véli, hogy háború várható a tagországok között. Brüsszelnek el kellene gondolkodnia azon, hogy mi miatt következhetett be ilyen gyorsan ilyen lényegi módosulás az emberek véleményében.

Elgondolkodtatóak az európai parlamenti választások is. A baloldali szocialista csúcsjelölt, Timmermans gyakorlatilag lemosta a Néppárt csúcsjelöltjét, a német Manfred Webert. Kettőjük vitája alig volt vitának nevezhető. A legtöbb kérdésben egyetértettek, vagy legalábbis közel álltak az álláspontok egymáshoz. Ráadásul Weber hozzászólásában a német történelemmel kapcsolatban is tévedett. A környezetvédelem területén a holland baloldali jelölt kemény fellépést követelt, míg Weber azzal érvelt, hogy ebben az esetben a nehézipar kimegy Dél-Amerikába, és a valóságban semmi sem fog globálisan változni. Véleménye szerint a megoldás az innováció lehet. Az atomerőművek esetében a német politikus szigorúbb szabályozást, míg a holland a teljes bezárást követelte. A rövid távú repülőjáratok azonnali leállítását hirdették meg, és helyette olcsóbb vasúti személyszállítást.

Macron közös európai minimálbérrel kapcsolatos javaslatát óvatosan kezelték, míg a CDU elnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer egyszerűen elutasította. Timmermans hozzátette, hogy jelenleg az EU hat tagállamában nincs minimálbér. Kurz osztrák kancellár szenvedte el Timmermans legtöbb támadását, aki követelte, hogy a menekülteket be kell fogadni. Fellépett az ellen az osztrák törvény ellen is, hogy megtiltják a muszlim lányok esetében a fejkendő használatát.

Mindkét fél határozottan kijelentette, hogy az iszlám 1500 éve Európához tartozik.

Timmermans véleménye szerint az európai hadsereg létrehozása nem aktuális. A német hadsereg, a Bundeswehr 182 ezer fő, az osztrák hadsereg, a Bundesheer pedig 55 ezer fő. Ugyanakkor elfelejtette megemlíteni, hogy az osztrák haderő, hasonlóan Európa minden hadseregéhez, a 2008-as világgazdasági válságra úgy reagált, hogy leszerelt. A szállító harcjárművek száma 56 százalékkal, a légierőé 41 százalékkal, a repülési órák száma 24 százalékkal, a felhasználható élőerő száma 50 százalékkal, a nehéz harceszközök száma 62 százalékkal, a páncélozott harcjárművek száma 61 százalékkal, a személygépkocsik száma 49 százalékkal, a személyi állomány 16 százalékkal csökkent!

Weber kiállt az európai hadiipari együttműködés mellett, különösen a csúcstechnológiák területén. Timmermans felháborodva közölte, hogy jó pár országban vannak olyan pártok – így Ausztriában, Franciaországban, Olaszországban és Németországban –, amelyek inkább Putyin- és kevésbé Brüsszel-barátok. Hogy ebben mennyi Brüsszel felelőssége, arról nem beszélt.

A holland politikus kiemelte, hogy Trump csak pénzt akar keresni, és az USA és Európa egymásra van utalva, lásd Kennedy és Obama politikáját. Timmermans vagy nem ismeri Kennedy Európa-politikáját, vagy készakarva ferdített, ezt nem tudom eldönteni. Végül kiemelte, hogy több EU-s államban is megsértik a szabadságjogokat. Megígérte, hogy ha ő ül Juncker székébe, megszünteti a most meglévő jövedelemkülönbséget az unióban a férfiak és a nők között, amely jelenleg 16 százalék. Ugyanakkor meg sem említette a tagállamok közötti ijesztő különbségeket észak–dél és kelet–nyugat között. Megígérte, hogy a biztosok fele nő lesz. Arról rejtélyes módon nem beszélt, hogy eddig ezekben a valóban fontos kérdésekben mint helyettes miért nem tett gyakorlatilag semmit.

Közben a legutóbbi felmérés szerint Németországban a lakosság 58 százaléka euroszkeptikus, és Nagy-Britanniában a Konzervatív Párt (a Néppárt) 8 százalékon áll.

Európa választ. Ez lesz történelmének legnehezebb döntése. Most először nem a jobb- és a baloldal vívja meg csatáját, hanem a bevándorláspárti és a bevándorlásellenes erők. A lényegi kérdés az lesz, melyik pártcsalád milyen eredményt fog elérni. A Néppárt képes lesz-e, mer-e jobbra koalíciót kötni, és ezzel folytatni a nagy alapító atyák politikáját, vagy pedig elmegy balra, és partnereket keres. Európa választ, és válaszút elé érkezett. A migránsok továbbra is csak Európa leggazdagabb részeibe akarnak bemenni. Többségük nem hajlandó munkát vállalni, a szír polgárháború vége után a szír migránsok kevesebb mint egy ezreléke hajlandó hazatérni. A párhuzamos társadalmak egyre kevésbé működőképesek, és a migránsokkal megjelentek Európában a terroristák is.

Európa választ. Az irány egyértelmű, világos, de hogy ez az új folyamat meddig fog terjedni, és mik lesznek a hatásai, azt csak az eljövendő napok és hetek fogják megmutatni.