Üzenetfa

Nemrég zárt a Chelsea Virágkiállítás, amely minden évben a virág- és kertszeretők Mekkája. 1913 óta rendezi meg a brit Királyi Kertészeti Társaság a londoni királyi kórház parkjában.

Budapest, 2012. március 5. Tulipánokat visz egy nő a Budapesti Virágpiacon. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd Forrás: MTI

Nemrég zárt a Chelsea Virágkiállítás, amely minden évben a virág- és kertszeretők Mekkája. 1913 óta rendezi meg a brit Királyi Kertészeti Társaság a londoni királyi kórház parkjában. A hatalmas területet ilyenkor a legkülönfélébb kertcsodák lepik el, ahonnan a legújabb kertépítészeti trendeket éppúgy el lehet lesni, mint gyönyörködni a ritkán vagy soha nem látott növénykülönlegességekben. Az idei év a környezettudatosság jegyében zajlott. A Savills és David Harber Kertet két befolyásos befektetőcsoport szponzorálta, és a Környezetváltozási Intézet felügyelete alatt készült. Azt akarta bemutatni, hogy a fák, a növények és a fű hogyan változtatják meg a nagyvárosi környezetet – elsősorban az oxigéntermelés és a természetes víztisztítás nyomán.

Az egyik nagy bútorkereskedelmi cég Tom Dixon tervezővel fogott össze, hogy bemutassa: „a kertészkedés fogja megmenteni a világot”. Kertjük a modern városi növénytermesztés iskolapéldájaként mesterséges fény alatt növelte a növényeket, a kínai gombákat robotkar tartotta rendben, hogy „a városban is megtermelhetők legyenek az élelmiszerek, ezáltal hozzájáruljunk az egészségesebb és fenntarthatóbb életstílushoz”. Katalin hercegné, Andrea Davies és Adam White kertje kevésbé volt direkt, inkább a családi életre fókuszált, ahol – a hercegné szavaival élve – „a családok összegyűlhetnek, játszhatnak, áshatnak, növényeket nevelhetnek, és kapcsolatot építhetnek a környezettel”. A Facebook Túl a képernyőn kertje az online és az offline élet egyensúlyát szerette volna szimbolizálni a benne folyó sok vízzel. A tervező, Joe Perkins szerint „az okostelefon-generáció arra használja a technológiát, hogy pozitív változásokat hozzon a világba”.

Ezzel bizonyára vitatkoznának azok az afrikai és ázsiai országok, amelyek naponta soktonnányi elhasználódott elektronikai eszközt kapnak. A világ veszélyes hulladékának hetven százalék e-hulladékból áll. A világ legnagyobb e-hulladék telepén, a ghánai Agbogbloshie-ban a mérgezés okozza a legtöbb halált. Éhbérért dolgozó gyerekek szedik ki az eldobott mobilokból és tabletekből a nemes- és színesfém összetevőket.

A laptopok és tabletek közel hatvanféle értékes, könnyen értékesíthető anyagot tartalmaznak, kifejezetten nagy arányban építenek beléjük aranyat és ezüstöt például, de találni palládium összetevőket is. A nehezen hasznosítható maradékot pedig elégetik, ami rengeteg egészségre káros anyagot küld a légkörbe. Az extrém magas ólomtartalom például a központi idegrendszert, a vesét és a májat károsítja, de az égetéssel kerül a levegőbe rákkeltő higany, kadmium és egyéb nehézfémszármazék is, amelyek aztán nem állnak meg Agbogbloshie határainál.

A kínai falvak lakosai – akik a fast fashion gyárak környezetszennyező tevékenysége miatt folyóik színéből tudják az aktuális divatszíneket – sem valószínű, hogy kertészkedéssel akarnák megmenteni Földet. Elég volna nekik, ha a nyári társasági kalendárium egyik fontos programjaként emlegetett kertészeti eseményre nem egy hordás után már eldobható, rossz minőségű darabokat vennének fel a hölgyek. Félreértés ne essék, nagyon helyes, hogy a hasonló események igyekeznek felhívni a figyelmet a környezetvédelem fontosságára, de legalábbis megmosolyogtató, hogy a több száz fontos belépőt kifizetve arról születnek posztok az Instagramon, ki milyen környezettudatos kertészeti tippeket akasztott fel a Facebook valóságos „üzenetfájára”, majd a következő bejegyzés már azt teszi fel kérdésként, hogy „ugye észrevettétek, milyen szuper képeket lőtt az új telefonom a Chelsea Virágkiállításon?”.