Szombat, hajnali négy harminc, Budapest még alszik, amikor néhány tucat ember – árusok és vevők – a XVI. kerületi Bakancsos utcai piac zárt vaskapuja előtt gyülekeznek. Mire csörögve lekerül a lánc, a felduzzadt kisebb tömeg szó szerint benyomja a kapuszárnyakat, és betódul az arénaszerű, körbeépített, középen nyitott placcra.
A gyalogosok mögött megjelennek az árusok gépesített egységei, többnyire ütött-kopott bontószökevény kocsik vágnak utat a szokásjog által kijelölt elárusítóhelyekig.
– Ez semmi, régebben volt rá példa, ha valamelyik gazdagabb kerületben volt lomtalanítás, akkor a kocsisor már negyed ötkor a főútig ért – jegyzi meg egy tapasztalt piacozó, amint kis kordéját maga után húzva iramodik meg a piac belseje felé.
A vadászat ezzel kezdetét veszi, az alkalmi és profi ócskások, lomizók és használtcikk-kereskedők portékáira azonnal lecsapnak a gyűjtők, nepperek, viszonteladók. A Bakancsosnak ugyanis megvan a saját hierarchiája mind az eladói, mind a vevői oldalon. Néha a határok elmosódnak. Egy szakállas, középkorú férfi kopottas Ford Mondeóból pakolja ki portékáját, döntően a 60-70-es évek akkor luxusnak számító iparcikkeit, köztük az azóta megszűnt, egyébként jobb sorsra érdemes Iparművészeti Vállalat remekeit. Megakad a szemem egy gyönyörű, krómkeretes állványon, narancssárga, kézzel fújt, üvegbúrás űrkorszaki állólámpán, de mire körülnézek, eltűnik a tulajdonosa.

– Mindjárt jön, csak körbenéz, hogy mit hoztak ki a többiek – veti oda tanácstalanságomat látva a szomszéd árus, aki fél szemmel a magára hagyott, ránézésre több tízezer forintot érő kupacra is figyel.
– Nem tartanak attól, hogy elemelnek ezt-azt? – kérdezem.
– Azt próbálják meg, ha valakit rajtakapnak, az tuti, hogy nem teszi be többet ide a lábát, és amúgy is ez itt nem szokás – villantja meg tekintetét csibészesen. És valóban, teljesen megszokott, hogy az elektromos készülékeket az eladó látóterén túl, a központi épület falán lévő nyilvános konnektornál próbálják ki a vevők. Akkor sem kell izgulni, ha az árus egy pillanatra eltűnik egy nagyobb címlettel, hogy felváltsa és tudjon belőle visszaadni. Az egymásrautaltság nagy úr és kiváló szabályzóerő.