Felbolydult világ

Hongkong, Barcelona, Bejrút, Santiago de Chile – az elmúlt pár napban ezekben a városokban heves, erőszakos megmozdulások zajlottak le.

Hongkongban hónapok óta nem akarnak csillapodni a kedélyek. Az esernyős tiltakozók úgy vélik, hogy Kína bábként rángatja a helyi kormányzatot, és egyre nagyobb részt követel magának Hongkong ügyeinek irányításából. Ráadásul külső konfliktusok is szerepet játszhatnak abban, hogy a szinte mindennapossá váló összecsapások nem enyhülnek. Az Egyesült Államokat különösebben nem zavarja az, hogy Kínának baja van délen, sőt örül neki. Addig is megoszlik Peking figyelme, amelyet a nagyhatalmi viszony alakulására kellene össz-

pontosítania.

Egy csekély jegyáremelés vezetett oda, hogy Chilében, amely eddig mintaországnak számított Latin-Amerikában, megjelentek a hadsereg tankjai és páncélozott járművei a nagyobb kereszteződésekben. Utoljára Augusto Pinochet diktatúrájában, 1973-tól 1990-ig tapasztalhattak ilyet a chileiek. Mi ennek az oka? „Háború van” – jelentette be a héten Sebastián Piñera, az ország konzervatív elnöke, aki rendkívüli állapotot és a fővárosban éjszakai kijárási tilalmat is elrendelt. „Háborúban állunk, mégpedig nem lebecsülendő ellenféllel, aki nem tisztel senkit, erőszakot alkalmaz, és korlátlanul felhasználja a bűnözői köröket” – állapította meg az elnök. Az üzletek kifosztása megszokottá vált az elmúlt napokban, felgyújtották több nagy amerikai áruházlánc boltjait. Az összecsapásoknak sok száz sebesültje és tíznél is több halottja van.

A múlt hét végén amiatt törtek ki a tüntetések, hogy magyar pénzben 12 forinttal drágultak a metrójegyek. A fővárosban a diákok kezdtek tüntetni az áremelkedés ellen, metróállomásokat foglaltak el. Véres ütközetek zajlottak le Santiago de Chilében, majd több vidéki nagyvárosra átterjedtek. Az eddig Dél-Amerikában a társadalmi és gazdasági stabilitás szigetének számító, 18 milliós Chilében az utolsó mutatók szerint a gazdaság fejlődése megakadt, a gazdagok és szegények közti különbség az egyik legnagyobb a térségben. Az állami iskolák lepusztultak, szinte csak annak van esélye, hogy jó egyetemre jusson be, aki magániskolába jár. Az állami egészségügyben is rossz a helyzet, aki meg akar gyógyulni, inkább magánorvoshoz fordul. Az elnök most visszavonta a metrójegyár-emelést. De vajon ez elég lesz?

A dollármilliárdos Piñera államfő teljesen más világban él, mint a nép – a chileiek jelentős többségének ez a véleménye. Gyorsan vissza kellene fordulnia azokhoz a kérdésekhez, amelyek a választókat foglalkoztatják.

Bejrútban hétfőn reformzuhatagot jelentett be Szaad Hariri libanoni miniszterelnök azt követően, hogy az elmúlt héten a fővárosban forradalmi hangulatban zajlottak le a tiltakozó megmozdulások. Olyan kemény összecsapásokra került sor a rendfenntartó erőkkel, amilyenekre 2005, a szírek ellen kitört népfelkelés óta nem volt példa. Újra közösen léptek fel a közel-keleti ország fiataljai, volt köztük keresztény, síita, drúz. Mi volt a zavargások kiindulópontja? Két mobiltelefonon üzemelő külföldi szolgáltatás megadóztatása – a WhatsApp és a Viber jelentős szerepet tölt be a fiatalok kapcsolattartásában. A diákok az utcára vonultak, és tolvajnak nevezték a kormány tagjait, majd törtek-zúztak Bejrút központjában.

A libanoni hatalom leosztásában a kormányt a síita Hezbollah adja szövetségesével, az Amallal együtt. Biztos a hatalmuk. Most azonban olyan kijózanító pofont kaptak, hogy a miniszterelnök azonnal reformokat foganatosított. Nemcsak az adóemelést törölte el, hanem megszüntette az információért felelős minisztériumot is. Bejelentette, hogy létrehozza a korrupció letörését felügyelő szervezetet. Külön forrást talált a legszegényebbek, a munkanélküliek támogatására. Semmilyen újabb adó kivetésére nem kerül sor. Már csak az a kérdés, hogy a libanoniak megbíznak-e Szaad Hariri ígéreteiben.