Bódult mákvirágok

Egyre többen nyúlnak kábítószerhez a bővülő „anyagválaszték” és a technológiai fejlődés miatt. Hiába a repülőgépek vagy a konténerhajók szigorú vámellenőrzése, az áru szinte gond nélkül megérkezik az elosztópontra. Európa mind a gyártás, mind a tranzit szempontjából egyre nagyobb szerepet kap.

Kábítószer megsemmisítése Panamában Fotó: Erick Marciscano Forrás: Reuters

A legfrissebb drogtérkép a szerek áramlási útvonalát mutatja a világban. Tavalyelőtt a kokaint a tengerentúlról, az ópiumot, illetve az intravénásan adható heroint főként Afganisztánból, a dizájnerdrogokat pedig Kínából osztották el. Ez utóbbiak a legveszélyesebbek. Európa mind a kábítószer-előállítás, mind a tranzit szempontjából egyre nagyobb szerepet kap. Kontinensünkre az anyagok négy fő kereskedelmi úton érkeznek: az Iránból és Afganisztánból induló, Törökországon, Görögországon, Bulgárián átívelő „balkáni út” játssza továbbra is a legfontosabb szerepet. Az utóbbi években egyre jelentősebb a déli útvonal is, ahol Iránból vagy Pakisztánból érkező szállítmányok légi vagy tengeri úton lépnek be Európába. Létezik egy északi folyosó is, amely Afganisztánból indulva Közép-Ázsián keresztül vezet Oroszországba az elosztópontra.

A legkeresettebb drognak jelenleg világszerte a kokaint tartják. A gyártók pár év alatt megduplázták a tavalyelőtt közel kétezer tonnányi mennyiséget, amely negyedével volt több, mint 2017-ben. A főleg Dél-Amerikából származó kábítószer különösen az amerikai kontinens északi részén, illetve Óceániában népszerű, a világon összesen több mint 18 millióan fogyasztják. (Nálunk az ára húszezer forinttól indul grammonként – minőségtől függően.) Ahogy a dél- és közép-amerikai kokatermelő helyektől távolodunk, úgy nő a tarifa. Árfüggő az is, hogy a helyi rendőrség hol és mennyire fanatikusan lép fel a drogcsempészettel szemben, illetve mennyire rivalizálnak egymással a bandák. A termőterületek csökkentésére pár éve Kolumbiában ugyan tettek kísérletet, de a kormány sokakat megmosolyogtató terve csődöt mondott: állami támogatással ösztönözték volna a farmereket, hogy a kokalevél helyén inkább avokádót vagy kakaóbabot termesszenek.

Kábítószer megsemmisítése Panamában
Fotó: Reuters

Míg a kokaint a drogpiramis csúcsaként emlegetik, addig a marihuánát, orvosi nevén a cannabist, számos helyen hétköznapi szerként jegyzik. Olaszországban például szigorú jogszabályok szerint legalizálták a füvet, míg a termesztést a hadsereg felügyeli a halálos túladagolások számának látványos megugrása miatt. Az adatok szerint a felnőttek közül világszerte 25 millióan használtak már legalább egyszer cannabist, sőt közülük négymillióan kipróbálták a kokaint is. Őket követik a különféle serkentőket használók.

Az opiátok, mint a heroin, a szintetikus fentanil vagy az ópium is egyre népszerűbb. A világon megközelítőleg 55 millió ember él velük, de évente legalább százezren halnak meg túladagolásban. Az anyagok egyharmada Dél-Ázsiában fogy, de Észak-Amerikában is a lakosság négy százaléka fogyaszt már rendszeresen ópiumszármazékot.

A herointermelés központja Irán, Libanon és Afganisztán, itt vannak a világ legnagyobb mákültetvényei. Utóbbi ország 19 ezer hektárnyi mákföldjét a tálibok védik, őrizve az évente 705 tonna ópiumot vagy hetven tonna heroint biztosító alapanyagot. Becslések szerint az üzlet résztvevői csak Afganisztánban minden esztendőben négymilliárd amerikai dollárt tehetnek zsebre. Ebből egymilliárd a máktermesztő gazdáké, hárommilliárdon a csempészek, a katonák, illetve rendőrök és a korrupt tisztviselők osztoznak.

A Közel-Keleten a libanoni Bekaa-völgy a másik nagy ültetvényközpont. Itt évente 34 tonna ópiumot és 623 tonna hasist állítanak elő. Az opiátok nagyobb kerülővel, Egyiptomon és Líbián át jutnak Európába. A világ más részeibe pedig a Perzsa-öböl forgalmas kikötőiből terítik az anyagot a hajók legális rakományába rejtve. Ezek a kikötők a Föld legnagyobb drogelosztó központjai is.

A legkuszább a helyzet az Ázsiából, főként Kínából terített szintetikus, azaz a dizájnerszerek piacán. Ezekből tíz év alatt 750 különbözőt regisztráltak, de folyamatosan jelennek meg az újabbak. Hatásukban hasonlóak az illegális drogokhoz, de kémiai összetételük mássága miatt legálisak, ezáltal könnyebben és olcsóbban hozzáférhetők. A legismertebbek a herbál és a biofű, amelyeket a marihuána hatóanyaga, a THC módosításával hoztak létre. Elterjedt még a khati, amely a khat cserje hatóanyagának szintetizált változata.

Milliónyian használnak stimulánsokat is. Ilyen a közismert szipu is. Bár ez a kábítószer évtizedek óta ismert, megjelentek kevert anyagok is. Ezeket főleg szintetikus szerekből, például csavarlazítóból, patkányméregből, permetszerekből vegyítik, és orrba felszívva vagy intravénásan használják. Hasonló a Gina is, amelyet főképp lányok italába kevernek a diszkókban. Világszerte a dizájnerek miatt szorultak a legtöbben kórházi kezelésre, számuk itthon is több tízezer.

Keresztapák és keresztanya

Most lett volna 70 éves minden idők leggazdagabb drogbárója, a kolumbiai Pablo Escobar. Kezdetben marihuána-, majd kokainkereskedelemben utazott, így sikerült felépítenie azt a hatalmas maffiabirodalmat, amelynek hálózatrendszerét 1993-as tűzharcban bekövetkezett halála óta senkinek sem sikerült túlszárnyalnia. A nemzetközi kokainkereskedelem 80 százaléka hozzá tartozott, a világ vezető politikusait, legbefolyásosabb üzletembereit, „kilóra” vette meg, hiszen kenőpénzre bőven futotta az évi 8000 milliárd forintnak megfelelő valutabevételből, amely a napi 15 tonnányi kokaincsempészetből származott. Ezek után felesleges kiszámolni, hogy élete során mekkora vagyona volt. Noha azóta sem sikerült senkinek Escobar nyomába lépni, jelenleg a mexikói El Chapo (becenevén Köpcös) a leggazdagabb drogbáró, aki a Sinaloa nevű drogkartell egykori vezetője. Igaz, életfogytig tartó börtönbüntetését tölti, ám többször sikerült megszöknie a szuperőrizetből, hiszen a falak között is nagy úr a kenőpénz. További korrupcióra az ötezermilliárd forintos vagyonából futja még egy ideig, akkor is, ha azt a mexikói kormányra akarja hagyni. Hálózata a világ több tucat országában most is jelen van, nem véletlenül választotta a Forbes magazin a legbefolyásosabb emberek közé. Nem szabad megfeledkezni a Jonathan Almanza-Orejuela és Jose Santacruz-Londono párosról sem. A kolumbiai származású duó alapító tagjai már nem élnek, ám akkora birodalmat építettek a hetvenes-nyolcvanas években, hogy utódaik még ma is a hírhedt Cali nevű kartell bevételét gyarapítják. A szervezet egész Mexikót és Latin-Amerikát, illetve az Egyesült Államokat is behálózza. Alig volt olyan bűnügy, amelyben a vezérek ne lettek volna benne, még akkor is, ha a nyilvánosság előtt megbízható üzletemberként tetszelegtek. A Cali forgalma legalább ezermilliárd forintnak megfelelő dollár évente. Felszámolni lehetetlen a több ezer tagból álló szervezetet. Akad nő is a leggazdagabb drogbárók listáján, mégpedig a kolumbiai Griselda Blanco, aki a világ egyik legnagyobb drogcsempésze volt. Akkora birodalmat hagyott maga után, hogy a tagok jelenleg is „dolgoznak”, több ezren szerte a világban. A fekete özvegynek és keresztanyának is becézett nő az Egyesült Államokba irányuló kolumbiai kokaincsempészet első főnöke volt a 70-es években, ő volt a mentora Pablo Escobarnak is. Több mint 250 gyilkosság száradt a lelkén, egészen 2012-ig, amikor az utcán egy motoros fejbe lőtte. Pont úgy, ahogy korábban ő adott a merényletekre utasítást. Vagyonát felbecsülni sem tudják, családja minden pénzt kimentett Kolumbiából.