Világszerte több mint 270 millióan drogoznak rendszeresen, a felnőttek hat százaléka függő, közülük 35 milliónak állandó orvosi ellátás kell. Számuk folyamatosan nő, túladagolásban tavalyelőtt több mint hatszázezren haltak meg – derül ki az ENSZ kábítószerügyi hivatalának jelentéséből. A háttérben nem csupán a pszichoaktív szerek (narkotikumok, serkentők, nyugtatók) naponta bővülő választéka áll. A drogfogyasztást a globalizáció hihetetlen mértékben felgyorsítja, amelyhez a technológia is hozzájárul.
Az internet legsötétebb bugyraiban, a dark weben percek alatt minden, ami tiltott, beszerezhető. Fegyver és bombarecept, gyerekrabszolga vagy éppen kábítószer. Nem véletlen, hogy a világ feketegazdaságának a háromnegyedét a kábítószer alkotja. Ezek a „sötét” internetes oldalak a hétköznapi böngésző alkalmazásokkal meg sem nyithatók, működésükhöz különleges szoftver kell, amely viszont könnyen elérhető. Bárki és bárhonnan kiválaszthatja a számára megfelelő szert, majd online fizeti az ellenértéket.
A pénz bonyolult algoritmusok segítségével vándorol egyik számláról a másikra. Mihelyst megérkezik, a feladó azonnal küldi a megrendelt terméket gondosan becsomagolva, anonim módon. Hiába a világ teherszállító repülőgépeinek vagy a konténerhajóinak egyre fejlettebb vámellenőrzése, az áru szinte gond nélkül megérkezik az elosztópontra. Időnként ugyan előfordul pár millió dolláros fogás, a drogbárók ilyenkor legfeljebb két-három órányi zsákmányuknak intenek búcsút. Így jár néha a világ első számú drogfejedelme is, aki jelenleg a mexikói El Chapo, azaz a „Köpcös”. Noha tavaly életfogytiglanira ítélték, ám a börtönből ugyanúgy irányítja milliárdos üzleteit, mint kintről. Legutóbb százmillió forintnak megfelelő összeggel fizetett le egy őrt, hogy megszökhessen.
Alapanyagtól függően a kábítószer ára aszerint változik, honnan, hová és milyen kockázattal juthat el a szállítmány. A piac tavalyelőtti éves forgalmát a megfigyelők mintegy ötszázezer-milliárd forintra taksálják, a pontos összeg természetesen nem ismert. Ebből százötvenezer-milliárd forintnyi áru érkezett Európába tavalyelőtt – közölte az Europol. Összehasonlításként: a magyar gazdaság 2018-ban 42 ezer milliárd forinttal bővült, ami ötszázalékos éves GDP-emelkedés.
A nagy biznisz ára
Egy évtizeddel ezelőtt csak minden tizedik, ma már majdnem minden negyedik magyar kipróbál valamilyen tiltott szert. A legtöbben (23 százalék) az utcán vagy a dark weben beszerezhető „herbált” vagy „biofüvet” veszik. Évről évre emelkedik viszont a heroin, a kokain és a marihuána hazai fogyasztása – derül ki a drogriporter.hu tanulmányából. Tavalyelőtt egy névtelen szer volt a legnépszerűbb, amelynek csak a kódja ismert: „5F-MDMB-PINACA”. Az anyagban található molekulák ugyanahhoz a receptorhoz kapcsolódnak az idegrendszerben, mint a „fű” hatóanyaga, a THC. Használata viszont rövid távon jóval nagyobb függőséget vált ki, és paranoiához, egyes esetekben súlyos, akár hetekig elhúzódó hallucinációkhoz vezet. Amennyiben valaki vállalja a kockázatot, és elutazik Amszterdamba 2500 euróval, már vehet tízezer szem ecstasyt. Ekkora mennyiségben az ár darabonként 20–25 eurócent. Itthon szemenként egy-kétezer forintot adnak érte. Azaz egy tablettán legalább 900 forint haszon van a szállítási költségek levonása után. A „fű”, azaz a vadkender nagykereskedelmi ára Magyarországon kilónként nyolcszázezer–egymillió forint az ENSZ adatbázisa szerint. Fóliasátorban, lámpa alatt termesztve a magasabb minőségű drágább. Ez azt jelenti, hogy a „hobbikertész” elképesztően nagy, több száz százalékos hozamra tehet szert. Ám a kockázat nagy: hazánkban a kábítószer kereskedelme két–nyolc évi, birtoklása egy–öt évi szabadságvesztéssel büntethető, a Nemzeti Drogellenes Stratégia ugyanis drogmentes országot tűzött ki célul. Ezt a liberálisok rendszeresen támadják, szerintük a kábítószer-fogyasztást el kell fogadni, ám a társadalmi és egyéni kárait mérsékelni kell. Ezek súlyosságát bizonyítja a Belügyminisztérium adatsora: 2013 és 2018 között országosan közel 37 ezer kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény volt.
