Bódult mákvirágok

Egyre többen nyúlnak kábítószerhez a bővülő „anyagválaszték” és a technológiai fejlődés miatt. Hiába a repülőgépek vagy a konténerhajók szigorú vámellenőrzése, az áru szinte gond nélkül megérkezik az elosztópontra. Európa mind a gyártás, mind a tranzit szempontjából egyre nagyobb szerepet kap.

Kábítószer megsemmisítése Panamában Fotó: Erick Marciscano Forrás: Reuters

Világszerte több mint 270 millióan drogoznak rendszeresen, a felnőttek hat százaléka függő, közülük 35 milliónak állandó orvosi ellátás kell. Számuk folyamatosan nő, túladagolásban tavalyelőtt több mint hatszázezren haltak meg – derül ki az ENSZ kábítószerügyi hivatalának jelentéséből. A háttérben nem csupán a pszichoaktív szerek (narkotikumok, serkentők, nyugtatók) naponta bővülő választéka áll. A drogfogyasztást a globalizáció hihetetlen mértékben felgyorsítja, amelyhez a technológia is hozzájárul.

Az internet legsötétebb bugyraiban, a dark weben percek alatt minden, ami tiltott, beszerezhető. Fegyver és bombarecept, gyerekrabszolga vagy éppen kábítószer. Nem véletlen, hogy a világ feketegazdaságának a háromnegyedét a kábítószer alkotja. Ezek a „sötét” internetes oldalak a hétköznapi böngésző alkalmazásokkal meg sem nyithatók, működésükhöz különleges szoftver kell, amely viszont könnyen elérhető. Bárki és bárhonnan kiválaszthatja a számára megfelelő szert, majd online fizeti az ellenértéket.

A pénz bonyolult algoritmusok segítségével vándorol egyik számláról a másikra. Mihelyst megérkezik, a feladó azonnal küldi a megrendelt terméket gondosan becsomagolva, anonim módon. Hiába a világ teherszállító repülőgépeinek vagy a konténerhajóinak egyre fejlettebb vámellenőrzése, az áru szinte gond nélkül megérkezik az elosztópontra. Időnként ugyan előfordul pár millió dolláros fogás, a drogbárók ilyenkor legfeljebb két-három órányi zsákmányuknak intenek búcsút. Így jár néha a világ első számú drogfejedelme is, aki jelenleg a mexikói El Chapo, azaz a „Köpcös”. Noha tavaly életfogytiglanira ítélték, ám a börtönből ugyanúgy irányítja milliárdos üzleteit, mint kintről. Legutóbb százmillió forintnak megfelelő összeggel fizetett le egy őrt, hogy megszökhessen.

Alapanyagtól függően a kábítószer ára aszerint változik, honnan, hová és milyen kockázattal juthat el a szállítmány. A piac tavalyelőtti éves forgalmát a megfigyelők mintegy ötszázezer-milliárd forintra taksálják, a pontos összeg természetesen nem ismert. Ebből százötvenezer-milliárd forintnyi áru érkezett Európába tavalyelőtt – közölte az Europol. Összehasonlításként: a magyar gazdaság 2018-ban 42 ezer milliárd forinttal bővült, ami ötszázalékos éves GDP-emelkedés.

A nagy biznisz ára

Egy évtizeddel ezelőtt csak minden tizedik, ma már majdnem minden negyedik magyar kipróbál valamilyen tiltott szert. A legtöbben (23 százalék) az utcán vagy a dark weben beszerezhető „herbált” vagy „biofüvet” veszik. Évről évre emelkedik viszont a heroin, a kokain és a marihuána hazai fogyasztása – derül ki a drogriporter.hu tanulmányából. Tavalyelőtt egy névtelen szer volt a legnépszerűbb, amelynek csak a kódja ismert: „5F-MDMB-PINACA”. Az anyagban található molekulák ugyanahhoz a receptorhoz kapcsolódnak az idegrendszerben, mint a „fű” hatóanyaga, a THC. Használata viszont rövid távon jóval nagyobb függőséget vált ki, és paranoiához, egyes esetekben súlyos, akár hetekig elhúzódó hallucinációkhoz vezet. Amennyiben valaki vállalja a kockázatot, és elutazik Amszterdamba 2500 euróval, már vehet tízezer szem ecstasyt. Ekkora mennyiségben az ár darabonként 20–25 eurócent. Itthon szemenként egy-kétezer forintot adnak érte. Azaz egy tablettán legalább 900 forint haszon van a szállítási költségek levonása után. A „fű”, azaz a vadkender nagykereskedelmi ára Magyarországon kilónként nyolcszázezer–egymillió forint az ENSZ adatbázisa szerint. Fóliasátorban, lámpa alatt termesztve a magasabb minőségű drágább. Ez azt jelenti, hogy a „hobbikertész” elképesztően nagy, több száz százalékos hozamra tehet szert. Ám a kockázat nagy: hazánkban a kábítószer kereskedelme két–nyolc évi, birtoklása egy–öt évi szabadságvesztéssel büntethető, a Nemzeti Drogellenes Stratégia ugyanis drogmentes országot tűzött ki célul. Ezt a liberálisok rendszeresen támadják, szerintük a kábítószer-fogyasztást el kell fogadni, ám a társadalmi és egyéni kárait mérsékelni kell. Ezek súlyosságát bizonyítja a Belügyminisztérium adatsora: 2013 és 2018 között országosan közel 37 ezer kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény volt.

A legfrissebb drogtérkép a szerek áramlási útvonalát mutatja a világban. Tavalyelőtt a kokaint a tengerentúlról, az ópiumot, illetve az intravénásan adható heroint főként Afganisztánból, a dizájnerdrogokat pedig Kínából osztották el. Ez utóbbiak a legveszélyesebbek. Európa mind a kábítószer-előállítás, mind a tranzit szempontjából egyre nagyobb szerepet kap. Kontinensünkre az anyagok négy fő kereskedelmi úton érkeznek: az Iránból és Afganisztánból induló, Törökországon, Görögországon, Bulgárián átívelő „balkáni út” játssza továbbra is a legfontosabb szerepet. Az utóbbi években egyre jelentősebb a déli útvonal is, ahol Iránból vagy Pakisztánból érkező szállítmányok légi vagy tengeri úton lépnek be Európába. Létezik egy északi folyosó is, amely Afganisztánból indulva Közép-Ázsián keresztül vezet Oroszországba az elosztópontra.

A legkeresettebb drognak jelenleg világszerte a kokaint tartják. A gyártók pár év alatt megduplázták a tavalyelőtt közel kétezer tonnányi mennyiséget, amely negyedével volt több, mint 2017-ben. A főleg Dél-Amerikából származó kábítószer különösen az amerikai kontinens északi részén, illetve Óceániában népszerű, a világon összesen több mint 18 millióan fogyasztják. (Nálunk az ára húszezer forinttól indul grammonként – minőségtől függően.) Ahogy a dél- és közép-amerikai kokatermelő helyektől távolodunk, úgy nő a tarifa. Árfüggő az is, hogy a helyi rendőrség hol és mennyire fanatikusan lép fel a drogcsempészettel szemben, illetve mennyire rivalizálnak egymással a bandák. A termőterületek csökkentésére pár éve Kolumbiában ugyan tettek kísérletet, de a kormány sokakat megmosolyogtató terve csődöt mondott: állami támogatással ösztönözték volna a farmereket, hogy a kokalevél helyén inkább avokádót vagy kakaóbabot termesszenek.

Kábítószer megsemmisítése Panamában
Fotó: Reuters

Míg a kokaint a drogpiramis csúcsaként emlegetik, addig a marihuánát, orvosi nevén a cannabist, számos helyen hétköznapi szerként jegyzik. Olaszországban például szigorú jogszabályok szerint legalizálták a füvet, míg a termesztést a hadsereg felügyeli a halálos túladagolások számának látványos megugrása miatt. Az adatok szerint a felnőttek közül világszerte 25 millióan használtak már legalább egyszer cannabist, sőt közülük négymillióan kipróbálták a kokaint is. Őket követik a különféle serkentőket használók.

Az opiátok, mint a heroin, a szintetikus fentanil vagy az ópium is egyre népszerűbb. A világon megközelítőleg 55 millió ember él velük, de évente legalább százezren halnak meg túladagolásban. Az anyagok egyharmada Dél-Ázsiában fogy, de Észak-Amerikában is a lakosság négy százaléka fogyaszt már rendszeresen ópiumszármazékot.

A herointermelés központja Irán, Libanon és Afganisztán, itt vannak a világ legnagyobb mákültetvényei. Utóbbi ország 19 ezer hektárnyi mákföldjét a tálibok védik, őrizve az évente 705 tonna ópiumot vagy hetven tonna heroint biztosító alapanyagot. Becslések szerint az üzlet résztvevői csak Afganisztánban minden esztendőben négymilliárd amerikai dollárt tehetnek zsebre. Ebből egymilliárd a máktermesztő gazdáké, hárommilliárdon a csempészek, a katonák, illetve rendőrök és a korrupt tisztviselők osztoznak.

A Közel-Keleten a libanoni Bekaa-völgy a másik nagy ültetvényközpont. Itt évente 34 tonna ópiumot és 623 tonna hasist állítanak elő. Az opiátok nagyobb kerülővel, Egyiptomon és Líbián át jutnak Európába. A világ más részeibe pedig a Perzsa-öböl forgalmas kikötőiből terítik az anyagot a hajók legális rakományába rejtve. Ezek a kikötők a Föld legnagyobb drogelosztó központjai is.

A legkuszább a helyzet az Ázsiából, főként Kínából terített szintetikus, azaz a dizájnerszerek piacán. Ezekből tíz év alatt 750 különbözőt regisztráltak, de folyamatosan jelennek meg az újabbak. Hatásukban hasonlóak az illegális drogokhoz, de kémiai összetételük mássága miatt legálisak, ezáltal könnyebben és olcsóbban hozzáférhetők. A legismertebbek a herbál és a biofű, amelyeket a marihuána hatóanyaga, a THC módosításával hoztak létre. Elterjedt még a khati, amely a khat cserje hatóanyagának szintetizált változata.

Milliónyian használnak stimulánsokat is. Ilyen a közismert szipu is. Bár ez a kábítószer évtizedek óta ismert, megjelentek kevert anyagok is. Ezeket főleg szintetikus szerekből, például csavarlazítóból, patkányméregből, permetszerekből vegyítik, és orrba felszívva vagy intravénásan használják. Hasonló a Gina is, amelyet főképp lányok italába kevernek a diszkókban. Világszerte a dizájnerek miatt szorultak a legtöbben kórházi kezelésre, számuk itthon is több tízezer.

Keresztapák és keresztanya

Most lett volna 70 éves minden idők leggazdagabb drogbárója, a kolumbiai Pablo Escobar. Kezdetben marihuána-, majd kokainkereskedelemben utazott, így sikerült felépítenie azt a hatalmas maffiabirodalmat, amelynek hálózatrendszerét 1993-as tűzharcban bekövetkezett halála óta senkinek sem sikerült túlszárnyalnia. A nemzetközi kokainkereskedelem 80 százaléka hozzá tartozott, a világ vezető politikusait, legbefolyásosabb üzletembereit, „kilóra” vette meg, hiszen kenőpénzre bőven futotta az évi 8000 milliárd forintnak megfelelő valutabevételből, amely a napi 15 tonnányi kokaincsempészetből származott. Ezek után felesleges kiszámolni, hogy élete során mekkora vagyona volt. Noha azóta sem sikerült senkinek Escobar nyomába lépni, jelenleg a mexikói El Chapo (becenevén Köpcös) a leggazdagabb drogbáró, aki a Sinaloa nevű drogkartell egykori vezetője. Igaz, életfogytig tartó börtönbüntetését tölti, ám többször sikerült megszöknie a szuperőrizetből, hiszen a falak között is nagy úr a kenőpénz. További korrupcióra az ötezermilliárd forintos vagyonából futja még egy ideig, akkor is, ha azt a mexikói kormányra akarja hagyni. Hálózata a világ több tucat országában most is jelen van, nem véletlenül választotta a Forbes magazin a legbefolyásosabb emberek közé. Nem szabad megfeledkezni a Jonathan Almanza-Orejuela és Jose Santacruz-Londono párosról sem. A kolumbiai származású duó alapító tagjai már nem élnek, ám akkora birodalmat építettek a hetvenes-nyolcvanas években, hogy utódaik még ma is a hírhedt Cali nevű kartell bevételét gyarapítják. A szervezet egész Mexikót és Latin-Amerikát, illetve az Egyesült Államokat is behálózza. Alig volt olyan bűnügy, amelyben a vezérek ne lettek volna benne, még akkor is, ha a nyilvánosság előtt megbízható üzletemberként tetszelegtek. A Cali forgalma legalább ezermilliárd forintnak megfelelő dollár évente. Felszámolni lehetetlen a több ezer tagból álló szervezetet. Akad nő is a leggazdagabb drogbárók listáján, mégpedig a kolumbiai Griselda Blanco, aki a világ egyik legnagyobb drogcsempésze volt. Akkora birodalmat hagyott maga után, hogy a tagok jelenleg is „dolgoznak”, több ezren szerte a világban. A fekete özvegynek és keresztanyának is becézett nő az Egyesült Államokba irányuló kolumbiai kokaincsempészet első főnöke volt a 70-es években, ő volt a mentora Pablo Escobarnak is. Több mint 250 gyilkosság száradt a lelkén, egészen 2012-ig, amikor az utcán egy motoros fejbe lőtte. Pont úgy, ahogy korábban ő adott a merényletekre utasítást. Vagyonát felbecsülni sem tudják, családja minden pénzt kimentett Kolumbiából.