A múlt falai

Kabdebó Lóránt
2020. 02. 21. 10:06
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

És amint rájött, megérezte: nem alkalmi lakóhely, hanem otthon ez az életrajzába és verseibe keveredett valahai nyári szórakozóhely. Miként otthona lehetne akár másik földrészek bármilyen emberének is. És ezt követően, Ibsenre is utalva, kiírhatta aktuális kötete címéül: Nagy tervekkel jöttem Rosmersholmba.

És amiként minderre rájött fantáziálgatása során Térey János költő, felfedezte, miként válik a világ az ember lakhelyévé. Lehetett ez a ház zöldvendéglő vagy körzeti rendelő. Lakói, tulajdonosai, bérlői lehettek mások munkájának gyümölcsére vágyó kisnyilasok vagy hatalmaskodó ávósok, a Gestapo foglalta el, majd a Vörös Hadsereg egyik parancsnoksága fészkelte be magát; deportáltak, majd kitelepítettek innen embereket; emigrációba űzettek, majd hazalátogattak emléket vadászni, fosztogattak és osztogattak időnként errefelé – attól függően, hogy kinek a kezében volt éppen a „stukker”.

Ebben a környezetben, ilyen falak között élhetett és retteghetett bármelyikünk akár a múltjában, félek, netán valamilyen eljövendőben. Boldogságra is találhatnának? Benne bűnöznek, vagy boldogan kívánnak végre élni? Lakója rabolni, gyilkolni érez kedvet vagy kényszert, vagy családot alapítani? Belekötődve nemzedékek folyamatosságába. Bárki elbeszélhetné ezeket a történteket alkalmi hallgatójának vagy legközelebbi társának, leírhatja kortársainak, hagyományozhatja jövő nemzedékeknek. Ez a ház az ember lábnyomával terhes.

Egy ház. Benne mindennapi történetek, játékosan induló, mégis sorsfordító események, nyomasztó környezet, balladás meghatározottságok. Emberek „nagy tervekkel”. Gonoszak? Ellene mondanak a gonosznak? Szemlélői rossznak vagy jónak. Megélői az életnek. Hazát szétbontók? Vagy éppen alkotók? De kár, hogy nem mondhatom már szemébe Térey Jánosnak: barátom, kérdésekkel teli remekművet hagytál ránk. Felvázoltad a környezetet, amely – minden borzalmak ellenében is otthonunk – a hazánk. Csodát varázsoltál. Magad köré? Is! Mindnyájunk emlékezetére.

Elkészültem az írással. Ma délben barátaink felvittek a hegyre, szertetekintettem a helyszínen. Napsütés volt, ragyogott minden. A ház nehéz múlttal terhesen „visszakacsintott”. Remélem, lakható.

(Térey János: Nagy tervekkel jöttem Rosmersholmba. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2019, 105 oldal. Ára: 2499 forint)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.