Hatmillió lépés

Hazánkban évente 33 ezer ember veszti életét rákos betegség miatt. Peták István rákkutató, az Oncompass Medicine alapítója és tudományos igazgatója kollégáival a személyre szabott daganatterápiák kiválasztására dolgozott ki új eljárást. A Gábor Dénes-díjas orvos szerint a megelőzés a legfontosabb, és a szuperegészségeseknek is kell szűrésre járniuk.

Peták István kutató orvos fotó: Teknős Miklós MN Fotó: Teknős Miklós

– Édesapja újságíró, 1996 és 1998 között a Magyar Televízió Rt. elnökeként dolgozott. Rockenbauer Pállal közösen ők hozták létre a Másfélmillió lépés Magyarországon című műsort. Az út felét kisgyerekként megtette. Mi maradt meg abból az időszakból?

– Néha valóban feltűnök a filmkockákon. Édesapám megemlékezésén azt mondtam, különösen szerencsés ember vagyok, mert örökségként megkaptam több száz kilométernyi utat, megannyi forrást és erdőt, felejthetetlen tájképet. A gimnáziumi évek nyarait a Kis-Balatonon töltöttem a fantasztikus természetvédő, Futó Elemér társaságában. Én voltam a terület egyik madárcsősze. Azóta, ha tehetem, erdők, hegyek közé megyek. Bizonnyal innen eredeztethető a hitvallásom: ha a természet megismerhető, akkor az ember – aki szintén a természet része – titkai szintén feltárhatók. A betegségeivel együtt megérthető ez a csodálatos szervezet, és hitem szerint a természettudományos kutatások révén minden betegség előbb-utóbb gyógyítható lesz.

A mutációk rejtélye

– Az orvosi diploma megszerzése után a Semmelweis Egyetem II. Számú Gyermekklinikára jelentkezett, ahol daganatos gyerekeket gyógyított, ezzel párhuzamosan a Semmelweis Egyetem I. Számú Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetben kutatott. Miért éppen ezt a hihetetlen érzelmi megterheléssel járó területet választotta?

– A Semmelweis Egyetemre azért jelentkeztem, mert azt gondoltam, ott egyszerre lehetek orvos és kutató. Nem bántam meg, kiváló alapképzést kaptam. A választásom azért esett a gyermekklinikára, mert ott zajlik az egyik legnagyobb harc, amelyet orvos vívhat. Minden embernek meg kell találnia a saját harcát. És ezt a harcot választottam magamnak egy életre. A daganatokkal akartam foglalkozni, mert ez az a betegség, amely nem gyógyul meg magától. A gyermekonkológiában teljes életekért harcolunk, hiszen ezek a páciensek még csak néhány évvel korábban jöttek a napvilágra. Ezen a területen jól mérhető az orvos sikeressége. Én végül azt a küldetést választottam, hogy olyan eszközöket fejlesztek ki, amelyek segítik orvostársaim munkáját, hogy ők még sikeresebbek lehessenek.

– Mit tudunk a daganatos betegségek hátteréről?

– Azt gondoljuk, hogy minden daganatos betegségben szerepet játszanak a génhibák. Erről éppen a múlt héten jelent meg a Nature magazinban közleménysorozat. Ezekben 2600 daganat teljes génkészletének vizsgálati eredményeit mutatták be. A kóros elváltozások 95 százalékában azonosították az adott daganatot okozó génhibákat, átlagosan négy-öt mutációt daganatonként. De azt eddig is tudtuk, hogy a daganatos betegségek szerzett és öröklött génhibák miatt jönnek létre. Az persze további kérdés, hogy maguk a mutációk miért keletkeznek. Az eddig ismert környezeti hatások – például dohányzás – mellett egyre többet tudunk meg arról, hogy keletkezésükben alapvető a mikroorganizmusok jelentősége. Kiderült, hogy több daganat kialakulása baktériumok okozta krónikus gyulladásra vezethető vissza, mások hátterében vírusok állnak. Utóbbira példa a rendkívül elterjedt kórokozó, a humán papillomavírus (HPV), amely rendellenes sejtosztódást, sejtburjánzást okozhat. A nők köré-

ben a méhnyakrák a leggyakoribb, az évente közel ötszáz halálos áldozatot szedő, HPV okozta daganatos megbetegedés, míg a férfiaknál szájüregi rák alakul ki legtöbb esetben a HPV következtében, és tízből hatan életüket vesztik. Szerencsére a HPV-t ma már tudjuk diagnosztizálni, és védőoltással védekezhetünk ellene.

Fotó: Teknős Miklós

– Mit tehet a szakember, ha már kialakult a daganat?

– Amennyiben mód van rá, a daganatot sebészileg kell eltávolítani, illetve sugárterápiás módszerekkel kell gyógyítani. Ha a daganatsejtek a szervezetben már szétszóródtak, akkor gyógyszeres kezelésre van szükség. A sejtosztódást gátló kemoterápiás kezelések mellett egyre inkább lehetőség van arra, hogy célzott gyógyszerekkel kikapcsoljuk a hibás gének által termelt fehérjéket. A másik lehetőség, hogy az immunrendszer segítségét kérjük, hogy idegenként azonosítsa a kóros gének által termelt fehérjéket, s így támadja a daganatot. Mindkét megközelítés a génhibákat célozza, ami logikus, hiszen ez a daganatok Achilles-sarka. 2013-ra kiderült, hogy körülbelül hatszáz gén hibája felelhet a daganatok kialakulásáért. Hogy ne legyen egyszerű a helyzet: egy adott daganatot többféle gén hibája okozhatja, illetve egy génhiba többféle daganat kialakulásáért felelhet. Ma már azt is tudjuk, hogy a hatszáz génnek hatmillióféle mutációja lehet, illetve minden betegben általában több gén hibás. Ez teszi nehézzé a rák oki szintű, precíziós gyógyítását. A molekuláris diagnosztika mára eljutott oda, hogy akár mind a hatszáz gén rutinszinten vizsgálható daganatos betegek szövetmintájában. Elindultak a célzott gyógyszerfejlesztések, az elmúlt évtizedben megtízszereződött az ilyen hatóanyagok száma. Mi öt évvel ezelőtt azon kezdtünk el gondolkozni, ha vizsgálni tudjuk hatszáz gén hatmillió mutációját, és van több mint száz gyógyszerünk, hogyan dönthető el, hogy az adott beteg adott mutációira melyik célzott gyógyszer a legjobb.

Orvosi „tudásgép”

– Mire jutottak?

– Napjainkban a gyógyszerfejlesztők az úgynevezett racionális hatóanyag-tervezést alkalmazzák. Korábban véletlenszerűen állítottak elő milliószámra vegyületeket, majd kipróbálták őket sejtvonalakon. Ha valami hatott, folytatódtak az elemzések. A racionális hatóanyag-tervezéskor ismert a célpont, ahhoz fejlesztünk gyógyszert. Megnézzük, hogy az adott vegyület miként hat az adott célpontra, illetve más célpontokra. Ennek az az előnye, hogy mire klinikai vizsgálatra kerül a gyógyszerjelölt, pontosan ismert a hatásmechanizmusa. Ha előre tudjuk, hogyan hat a gyógyszer, sokkal könnyebben megmondható, kinek lesz hatásos. De előfordul, hogy ugyanazon gén ellen több gyógyszer kerül forgalomba, ám ezek nem egyformán hatásosak a gén egy adott mutációja esetén. A másik gyakori eset, hogy egy daganatban egynél több olyan célpont is van, amelyre van törzskönyvezett gyógyszer. Ilyenkor is nagyon nehéz meghatározni, melyiket használjuk elsőként, illetve szükséges-e kombinációt alkalmaznunk. Erre született különleges informatikai megoldásunk. Olyan speciális orvosi szoftverrel álltunk elő, amely kiszámolja, melyik terápiás lehetőséget támasztja alá a legtöbb tudományos bizonyíték a beteg daganatának egyedi molekuláris genetikai profilja alapján. Ezzel a megoldással 2019-ben nemzetközi innovációs versenyt nyertünk, és az Amerikai Klinikai Onkológusok Társaságának díját is elhoztuk, de már 2018-ban az amerikai Forbes a jövő megoldásának nevezte a fejlesztést. Büszkék vagyunk arra, hogy itt, Magyarországon fejlesztettünk ki jelentős nemzetközi érdeklődést kiváltó új orvosi eszközt.

– Mi volt a szerepe a fejlesztésben?

– Az új eljárás fejlesztésébe 25 év kutatói munkám eredményeit építettem bele, és a módszer egyik feltalálójaként a szoftver fejlesztését is öt éve irányítom. A módszer lényege, hogy olyan orvosi „tudásgépet” hoztunk létre, amely az emberi tudást és logikát reprodukálja matematikai úton. Az öt év alatt 1,5 milliárd forintba került fejlesztés 1500 hatóanyag közül számolja ki négyszáz daganattípus esetében a terápiás lehetőségeket 26 ezer orvosi szabály felhasználásával a másodperc töredéke alatt.

– Mit tegyek, hogy ne legyen szükségem erre a szoftverre?

– Egyre több örökletes génhibát fedezünk fel, de a többség szerzett. Régóta tudott, hogy a dohányzás közvetlenül okoz génhibát, illetve kikapcsolja azokat a fehérjéket, amelyeknek az lenne a feladatuk, hogy vigyázzanak a génjeinkre. Az egészséges táplálkozás azért fontos, mert ez határozza meg, hogy milyen mikroorganizmusok kerülnek a szervezetünkbe, élnek a bélrendszerünkben. Döbbenetes felismerés az is, hogy naponta tizenöt-harminc perc intenzív séta vagy biciklizés drámaian, akár ötven százalékkal csökkenti a vastagbél- és az emlődaganat kialakulásának kockázatát. Ugyanakkor a daganatos betegségek fele véletlen, a sejtek osztódása során óhatatlanul hibák keletkezhetnek. Azaz a „szuperemberek” sem érezhetik magukat biztonságban. Például tízévente nekik is el kell menniük vastagbéltükrözésre és egyéb szűrésekre. Azt szoktam mondani, ha egészségesen élünk, akkor mindennap csak egy golyóval játsszuk az orosz rulettet, ha egészségtelenül, akkor két golyót teszünk a tárba.

Célzott immunterápiák

– Elképzelhető olyan helyzet, amikor azt mondja, hogy visszatér a gyermekonkológiára?

– Arra tettem fel 1995-ban az életemet, hogy olyan eszközöket fejlesszek munkatársaimmal, amelyeket az orvoskollégák hatékonyan tudnak használni. Az ő sikerük az én sikerem. A múlt év végén sikeresen zárult egy kutatásfejlesztési programunk, amelyet a Semmelweis Egyetem II. Számú Gyermekgyógyászati Klinikával partnerségben végeztünk. Az volt a cél, hogy azok a gyermekek, akik jelenleg nem gyógyíthatók, hozzáférjenek a precíziós onkológia lehetőségeihez – ahhoz hasonlóan, ahogy az amerikai gyermekek már évek óta hozzáférnek. A gyermekkori daganatokban még nem ismerjük biztosan az összes daganatgént, ezért ott indokolt az összes – mind a 25 ezer – emberi génkódoló szakasz vizsgálata. Most szeretnénk nemzetközivé tenni ezt a fejlesztést, ezért azokban a legnagyobb európai gyermekonkológiai központokban, ahol már rutinszerű a gyermekkori daganatok részletes molekuláris vizsgálata, a szoftverünkkel segítünk az elemzésben.

– Mikor jutunk el oda, hogy minden daganatos beteg gyógyítható lesz?

– Jelenleg 125 célzott immunterápia van forgalomban. Ezek többségét az elmúlt pár évben engedélyezték. Például a tüdődaganatos betegek több mint fele már ma Magyarországon célzott kezelést kaphat. A legújabb hatóanyagokra egyre lassabban alakul ki rezisztencia, és ezért egyre tartósabb a hatásuk. Jelenleg több mint ezer ilyen vegyület van fejlesztés alatt. A statisztikák szerint minden negyediket sikeresen regisztrálják, ami azt jelenti, hogy a következő évtizedben akár további 200-250 új gyógyszerünk lesz, amellyel a betegek már 70-80 százaléka célzott kezelést kaphat. De természetesen még hosszú utat kell megtennünk, amíg mindenkinek segíteni lehet. Édesapámék másfél millió lépést tettek meg a kéktúrán, hogy megmutassák nekünk országunk csodáit. Nekünk az a feladatunk, hogy hatmillió mutációhoz találjunk megoldást. Ahogy a kéktúrának, úgy ennek az útnak is van eleje és vége. Biztos vagyok abban, hogy egyszer célba érünk.