Üres a ház, gyere törj be

Egyre több az amatőr lakberendező, aki dizájnos (vagy annak vélt) otthonát szívesen mutatja meg a ­Facebook közönségének. Nem gondolnak azonban arra, hogy milyen veszélyeket rejt az ész nélküli megosztás. A hazai nethasználók értékeik biztosítását tekintve határozottan tudatosak.

Fotó: Szerényi Gábor rajza

Balogh Éva, a Lakberendezési inspirációk csoport kezelője megpróbálja előzetesen szűrni a jelentkezőket. A fénykép nélküli, biztosan nem létező névvel jelentkezők nem kerülhetnek be a csoportba. Éva ugyanakkor elismeri, hogy nem tudja ellenőrizni, hogy valaki eredeti nevet használ-e, és azt sem, hogy mennyire jóhiszemű. Korábban fordult már elő, hogy egy hirdetés hamis volt, így az erre jelentkezőket átverte a posztoló. Éva azóta nem enged ki hirdetéseket.

A tolvaj szándékú felhasználók ellen azonban nem tud mit tenni. Az előzetes szűrés valamennyire mégis hatékony, a bűnözők ugyanis többnyire a kisebb ellenállást keresik, és a Face­bookon bőven találnak olyan csoportot, ahol semmilyen szűrőn nem kell átjutniuk.

Ott terülj, terülj asztalkám várja őket: a felhasználók sokszor gondolkozás nélkül posztolják ki otthonuk legkülönfélébb részleteit. Az új csempék, berendezési tárgyak és különösen a konyhák képéből a betörő rögtön következtethet a lakók anyagi helyzetére. Ha pedig látja a tévét, számítógépet, házimozi-rendszert, már az ellopandó darabok listáját is megkapja. A fényképeken gyakorta szerepel az ablakok vagy a bejárati ajtók zára, látszódhat a mozgásérzékelők helye is a lakásban, így gyakorlatilag komplett térképet kapnak a tolvajok a betöréshez, hogy mit hol kell keresni, és mit hol kell elkerülni. Ez még inkább lerövidíti az amúgy is átlagosan néhány perces besurranási időt.

Ráadásul, ha szerencsések, a posztoló elfelejti kikapcsolni okostelefonjának kameráján a GPS-t, így a lementett képek adataiból rögtön a lakás koordinátáit is megkaphatják. De sok esetben a posztoló azt is kiírja, melyik településről van szó, vagy a képen kilátni az ablakon a tájra, így könnyen beazonosítható a ház. További könnyítés, ha a rablók elkezdik a neten követni a posztolót, előbb-utóbb biztosan találnak pihenési, nyaralási képeket, ami gyakorlatilag egyenlő a felhívással, hogy üres a ház, lehet jönni betörni. De elég az is, ha az egyik képen a posztoló naptára szerepel, arról is rögtön tudni lehet, mikor tartózkodik otthon – állítja ­Michael Fraser tolvajból lett biztonságtechnikus, aki tavaly Nagy-Britannia nyilvánossága előtt mondta el, hogy a rablók mi mindenre figyelnek az egyes képeken.

Közösségimédia- és biztonsági szakértők ezért azt ajánlják, hogy próbáljunk meg minél kevesebb képet megosztani a környezetünkről, a 360 fokban készíthető videókat pedig mindenképp kerüljük, mert ezek még több információt tartalmaznak, továbbá élőben sose jelentkezzünk másik városból vagy országból. Sőt a nyaralási képeket is érdemes akkor posztolni, amikor már hazaértünk. Amit ugyanis egyszer kiteszünk a netre, az kikerül az ellenőrzésünk alól. Még akkor is, ha jól használjuk az adatvédelmi beállításokat, és például csak az ismerőseink vagy bizonyos ismerőseink láthatják az adott posztot, nem tudhatjuk, hogy ők is ugyanolyan gondosan járnak-e el a mi képeinkkel.

A legnagyobb veszély a csoportokban való megosztásban rejlik. A csoportpszichológiának köszönhetően ugyanis óvatlanná válnak az ebben szereplő felhasználók, mivel úgy gondolják, csupa azonos érdeklődésű, jóhiszemű emberrel vannak körülvéve, baráti közösségben pedig senkit nem érhet baj.

– Lakásunk megosztása alapvetően két forrásból táplálkozik: az egyiken büszkélkedni szeretnénk, némi irigykedésre való felhívással körítve, másik oldalról pedig megerősítésre vágyunk, hogy tényleg jól oldottuk-e meg az adott feladatokat – magyarázza Nagy Izabella pszichológus.

Ma már külön tudománynak számít a környezetpszichológia, hogy lakókörnyezetünk mit mesél rólunk. Dúll Andrea környezetpszichológus szerint a környezet és az egyén között partnerségi viszony áll fenn, amelyben kölcsönösen alakulnak a szereplők. Az egyes tárgyak hetekig-hónapokig is kereshetik helyüket egy új lakásban. Mint minden partnerségi viszony, a lakás és tulajdonosa közti kapcsolat sem mindig harmonikus, ennek tisztázására fordulnak sokan az internetes csoportokhoz. Egyrészt olcsóbb, mint a szakemberrel való beszélgetés, másrészt személytelensége okán könnyebben nyílnak meg, és gyorsabb, bár felületesebb választ is kaphatnak problémáikra.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a hazai nethasználók ugyanakkor értékeik biztosítását tekintve határozottan tudatosak. A Magyar Biztosítók Szövetsége szerint a hazai lakások 72–73 százalékában van lakásbiztosítás (ez több mint hárommillió ingatlan), amely fizet betörés esetén. A Groupama Biztosító kimutatásából kiderül, a betörők nemcsak az internetről tájékozódnak, hanem elég nekik egy elkapott telefonbeszélgetés vagy az egyszerű becsengetési próba (vajon otthon vannak-e) ahhoz, hogy megtudják, üres-e a ház.

Így a tulajdonosok internetes felelőtlensége nem okoz több betörést, az esetek 99 százalékában nem bizonyítható, hogy a közösségimédia-használat miatt történt a betörés. Így a biztosítók számára nem érdekes, hogy a tolvajok honnan szerezték az információkat, a lényeg az, hogy mit vittek el, illetve hogy a darab korábbi meglétét a tulajdonos mivel tudja igazolni.