Adatra éhezve

Madrid utcáin pávák sétálnak, Velencében végre látni halakat, Kínában a kék eget. A koronavírus miatti leállás nyomán a természet olyan arcait mutatja, amelyeket az emberi tevékenység elfedett. Milliók dolgoznak és szórakoznak otthonról, ám ezek az életmódok sem kímélik a környezetet.

Vásárlók megrendeléseit várják élelmiszer-szállító cégek alkalmazottai egy bangkoki áruházban. Katonás rend távolságtartással Fotó: REUTERS/Chalinee Thirasupa

Angol és amerikai egyetemi kimutatások nem ennyire drámai­ak, ezek szerint modern eszközeink a repülésiparral azonos mennyiségben szennyeznek, ám hozzáteszik, hogy mivel a repülés népszerűsége csökken, a kütyük száma viszont nő, ez az arány nem sokáig marad így. A tömeges otthoni munkavégzés és a kapcsolattartásra kötelezett felhasználók miatt könnyen elképzelhető, hogy az arány épp most fordul meg.

A fő probléma, hogy nemcsak a hardver gyártása és használata fogyaszt sokat, hanem a rajtuk futó szoftverek is. A számítástechnikai nagyvállalat, a Cisco szerint 2022-re a világ hatvan százaléka lesz online, és az internetforgalom nyolcvan százalékát már ma is a videóadatok továbbítása teszi ki, ennek hatvan százaléka pedig a Netflix, YouTube, Vimeo, Dailymotion, Amazon ­Prime, Apple TV, Disney+ és az egyéb streamingoldalak szerverein tárolt és távolról megnézett videókból áll össze.

Masszív karbonlábnyomok

A videótovábbítás adatigényes. 2018-ban 300 tonna szén-dioxid felhasználásába került, ami Spanyolország teljes éves, minden szektorból származó kibocsátásának felel meg. És minél nagyobb felbontású egy videó, annál több adatot emészt fel. Tíz óra nagy felbontású videó több adatmennyiséget tartalmaz, mint az összes angol nyelvű Wikipedia-cikk, pedig az angol nyelvű Wikipedia több mint hatmillió szócikkel a legnagyobb az online enciklopédiák között.

Vásárlók megrendeléseit várják élelmiszer-szállító cégek alkalmazottai egy bangkoki áruházban. Katonás rend távolságtartással
Fotó: REUTERS/Chalinee Thirasupa

A streaming hajnalán még arról lehetett hallani, hogy itt a technológia, amely kiváltja a környezetszennyező bakelit-, CD, DVD és Blu-ray lemezeket. Ezeknek valóban igen nagy a karbonlábnyomuk: egy bakelitlemez előállítása körülbelül fél kiló szén-dioxidot termel. A CD-k esetében még rosszabb a helyzet, azok többféle anyagból készülnek, így újrafeldolgozásuk sem megoldott. Azonban egy jó minőségű CD ötven-száz évig is használható, ezért szakértők ma már azt ajánlják, ha valaki egy zeneszámot vagy filmet nemcsak néhányszor, hanem éveken keresztül szeretne hallgatni, illetve nézni, akkor írja ki hordozóra, és ne streamelje minden alkalommal, mivel a stream messze rosszabb adatokkal rendelkezik.

A Netflix friss környezetvédelmi és fenntarthatósági jelentése szerint a cég 451 ezer megawattórát fogyasztott 2019-ben. Ennek kisebb része a Netflix saját működéséhez szükséges energiamennyiség; a globális szintű streameléshez, a kiszolgáló szerverparkhoz és hálózati elemekhez azonban 357 ezer megawattórát használt fel. Ez egy év alatt 84 százalékos energiamennyiség-növekedés az előfizetői bázis húszszázalékos bővülése miatt, illetve azért, mert nagyobb felbontásban, hatékonyabb adatátvitellel igyekszik sugározni.

Egyre több a 4K-ban nézhető film, és mivel már a 8K felbontású tévék is elérhetők, a streamingszolgáltatók szeretnének megfelelni az egyre élesebb képek iránti felhasználói igényeknek.

(A HD, a 4K és a 8K a kijelzők képfelbontására utaló számok. Egy 4K felbontású tévének 3840 vízszintes pixelje és 2160 függőleges pixelje van, összesen körülbelül 8,3 millió pixel. 8K esetében 8192 × 4320 pixelről van szó. Minél több pixeles a képernyő, annál tisztább képet látni.)

Szakértők azonban felteszik a kérdést, mi értelme a mobilok kijelzőjén 4K-ban nézni a videókat, azok alacsonyabb felbontásban is élvezhetők, hiszen kis méretben nem érzékelhetők ugyanúgy az emberi szem számára a felbontási különbségek, mint például egy mozivásznon.

A felhasználók másképp gondolják. A home office és az iskolabezárások miatt nemcsak sok szülő, hanem a diákok is négy fal között ragadtak, a Netflix-előfizetések száma ezért az elmúlt hónapban jelentősen megnőtt. A napokban azonban a cég bejelentette, hogy Európában ideiglenesen, 30 napra 25 százalékkal lerontja a streamelt videók képminőségét, hogy a telekommunikációs hálózatokon jelentkező, a koronavírus miatt megnövekedett terhelés enyhüljön. A cég szerint az intézkedést nem valószínű, hogy a felhasználók észreveszik, a kompromisszumra pedig szükség van.

A Twitteren azonban hamar elégedetlenkedési hullám indult, mondván az intézkedés rosszul befolyásolja azt az újfajta közösségi programot, hogy ugyanaz a film egyszerre nézhető több felhasználó otthonában. A cég tavaly indította szolgáltatását, amely streamingpartikat tesz lehetővé, tehát mindenki saját eszközén fogyasztja a tartalmat, miközben chatel a barátokkal.

Internetes helyi érték

Szakértők szerint az otthon maradás miatt megnövekedett adatátviteli mennyiség környezetterhelését a megújuló energiaforrások felhasználása oldhatja meg. A Netflix például 15 amerikai államban és húsz országban támogat megújuló energiával kapcsolatos fejlesztéseket, az Apple Amerika legnagyobb magánkézben lévő napelemfarmját építi Észak-Karolinában, a Facebook legújabb adatközpontja pedig száz százalékban szélenergiával működik Iowában.

Azonban mindez csak hosszú távon válthatja be a hozzáfűzött reményeket, az jobban határozza meg környezetterhelésünket, hol használjuk az internetet. Norvégiában főleg vízerőművek, Franciaországban atomenergia, Németországban és Nagy-Britanniában a fosszilis és megújuló energiaforrások körülbelül fele-fele arányban szolgáltatják az áramot. Az Egyesült Államokban is igen nagy eltérések tapasztalhatók: Kalifornia kiemelkedően sok megújuló energiaforrást használ, míg az északkeleti államok főként szenet bányásznak. Magyarországon az energiaszükséglet körülbelül 37 százalékát adja atomenergia, és körülbelül hét százalék a megújuló energiák aránya.

A környezettudatos nethasználók figyelmét a WWF (Természetvédelmi Világalap) hívja fel arra, hogy az otthoni munkavégzés és szórakozás után húzzák ki gépeiket, kapcsoljanak ki minden kütyüt, mert azok stand-by állapotban is 10-60 százalékát fogyasztják működésükhöz szükséges energiájuknak. A közös felelősségvállalás jegyében pedig érdemes kisebb, az eszközöknek megfelelő felbontásban nézni a filmeket.

Közös fellépés

A legnagyobb techcégek közösen próbálnak tenni a koronavírus ellen. A Google, a Facebook, a Twitter nemcsak hatékonyan irtja az álhíreket, de előnyben részesíti az Egészségügyi Világszervezet, az amerikai és európai járványügyi központok hivatalos közleményeit a járvánnyal kapcsolatos netes keresések esetén. A Microsoft is folyamatosan felhívja a figyelmet, hogy felhasználóik biztos forrásból tájékozódjanak. Ehhez saját fejlesztésű vírustérképüket ajánlják, amelybe a világ járványügyi központjaiból, illetve az országok hivatalos közléseiből valós időben futnak be az adatok a fertőzöttek, gyógyultak és elhunytak számáról. Az Amazon napok óta nem ruhákat, cipőket, bútorokat és használati tárgyakat ajánl felhasználóinak, hanem egészségügyi eszközöket és a home office-hoz szükséges kiegészítőket. A Pokémon Go fejlesztője, a Niantic pedig bejelentette, hogy újratervezték a 2016-ban őrületet kiváltó applikációt, hogy jobban lehessen vele beltéren is játszani. Alapesetben a játék három kilométer megtételét írja elő, ezt a fejlesztők harminc napra felfüggesztették, és növelték a pontszerzésre rendelkezésre álló időt is.