Beszélő kutyák?

A kutyák orrtükre (a szőrtelen, nedves bőrfelület az orruk hegyén) érzékeli az infravörös sugárzást – fedezték fel az ELTE Etológia Tanszék és a svédországi Lund Egyetem kutatói. Mi következik ebből, és miért olyan gyakoriak a kutyával kapcsolatos tudományos eredmények? Esetleg azért, mert a szaklapoknak sem árt a kutyák jelentette „cukiságfaktor”?

2020. 03. 11. 14:06
Dogs wearing masks are seen at a main shopping area, in downtown Shanghai
A koronavírus ellen maszkkal védett ebek egy sanghaji bevásárlóközpontban Fotó: Reuters
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ELTE Etológia Tanszék korábbi vezetője, Csányi Vilmos tavaly arról beszélt, hogy ötven év múlva a kutyák beszélnek. Bálint Anna szerint, ha a beszéd alatt azt értjük, hogy kommunikálnak velünk vagy egymással, akkor már a jelen idő használata is jogos. Az, hogy ezt értsük is, vagy legalábbis elkezdjük értelmezni, jól megtervezett, ügyes kísérletekkel lehetséges.

– A tanszéken folyó több évtizedes munka mindenképp hozzásegített ahhoz, hogy jobban értsük őket. De hogy a kutyák vagy legalább egyes kutyák képessé válhatnak-e arra megfelelő tréning eredményeképpen, hogy különféle egyezményes hangadásokat, hangadás-kombinációkat használjanak különböző igényeik, akár egyszerű cselekvések, tárgyak vagy személyek megjelölésére, nem tudjuk. Jelenleg is több olyan kutyás kísérlet folyik a tanszéken, amely a nyelvszerű kommunikációs jelek küldésére és fogadására, értelmezésére való képességük határait teszteli és feszegeti – tájékoztat Bálint Anna. – A tanszéken szakmailag nagyon színvonalas, nemzetközi csapat dolgozik. Inspiráló és egymást segítő a közösség, a sokféle kutató lehetőséget ad a különböző tudományok határterületi kérdéseinek vizsgálatára, összetett kutatásokra.

A kutyás kísérleti eredmények azonban nem kerülnek be automatikusan a folyóiratokba.

A szaklapoknak nem a „cukiságfaktor” számít, sokkal inkább az adott faj segítségével felvethető kérdések és modellezhető mechanizmusok relevanciája az adott tudományterületen. A kutya nagyon jó és hasznos modellállatnak bizonyult számos területen az etológiai és kognitív tudományoktól a neurobiológián, nyelvkutatáson át a pszichológiai tudományokig. Sokszor az jelent extra kihívást a kutyakutatóknak a publikációs folyamat során, hogy meggyőzzék a bírálókat, komoly munkát végeznek – még akkor is, ha a munkájuk fókuszában mindenki számára ismerős, jól fotózható faj áll, amelyről ráadásul sokaknak laikusként határozott véleményük van. Mivel sokunk számára a kutya barát, családtag, munkatárs vagy segítőtárs, érthető, hogy nagy érdeklődésre tart számot minden olyan eredmény, amellyel jobban megérthetjük és megismerhetjük.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.