Még mindig a kisebbségi jogok eltiprása van napirenden Bukarestben 2020-ban. A felek politikai gusztustól függetlenül megtalálják a közös nevezőt: a magyarkártyát. Az új román közigazgatási törvénykönyv tervezetét az alkotmányos út helyett tavaly „időnyerés céljából” sürgősségi kormányrendelettel fogadta el a Dăncilă-kabinet, mi több, az eredeti törvényt Johannis államfő is megtámadta – többek között az újonnan bevezetendő kisebbségi jogok miatt. Melyek is lennének ezek?
Például a közterületek nevét kisebbségi nyelven is írják ki ott, ahol egy adott kisebbség aránya eléri a húsz százalékot. A törölt cikkelyek közt szerepel a formanyomtatványok elérhetősége a kisebbségek nyelvén. A kódexben visszalépés a megszerzett kisebbségi jogok védelmének eltörlése: ha valahol húsz százalék alá csökkenne a kisebbség számaránya, akkor a szerzett jogok csak a következő népszámlálásig érvényesek. Aki ismeri Erdély népességtörténetét, jól tudja, mit jelent ez. Elég felidézni, mi történt a múltban Kolozsváron, Élesden vagy Bánffyhunyadon, s mi történik napjainkban ott, ahol a bűvös határ alá szorítható a magyarok száma…
Úgy tűnik, Bukarestben nem értik, hogy véget ért Trianon évszázada. A globális hatalmi harcban Közép-Európának csak egyenrangú népek együttműködésével van esélye. Ehhez pedig nem az ilyen bukaresti, hanem a Szent István-i forgatókönyvvel kerülhetünk közelebb.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!