Miért mondtuk el ezt? Mert Franciaországban volt egy másik érdekes, április végi eset. A Calvados megyei rendőrfőnök a ramadán, a muzulmán böjti hónap kezdetén a helyi parancsnokokat tájékoztatta a teendőkről. A ramadán alatt a muzulmánok napközben semmilyen ételt és folyadékot nem vesznek magukhoz, de napnyugta után az asztalra kerül minden finomság. Ezt nagy családi körben, társaságban fogyasztják el. Normális időkben semmi gond nincs ezzel, de most különleges napokat élünk, ez a viselkedés egyértelműen ellentmond a csoportosulások tiltására vonatkozó szabályoknak. Milyen javaslatot tett a rendőrfőnök? A hatóságok emberei ezekben a napokban inkább kerüljék el azokat a negyedeket, ahol ez előfordulhat. Ne igazoltassanak, ne lépjenek fel, ha ilyen összejövetelt tapasztalnak, magyarán kerüljék a balhét.
Tehát a főrendőr „vallási okokból” arra szólítja fel beosztottjait, hogy tekintsenek el egy kisebbség javára az egész ország területére és mindenkire vonatkozó törvény betartatásától. Van egy általános szabály, egy rendelet, amely valahogy mégsem érvényes a muzulmán vallásúakra. Míg a keresztények a húsvét vagy a zsidók a pészah alatt betartották a rendelkezéseket, addig az iszlamisták esténként nagy tömegben gond nélkül falatozhatnak. Köztársaság I., Köztársaság II.
Franciaországban – és kitágítva egész Nyugat-Európában – nem kell ezen csodálkozni. Ez is csak egy újabb jele a hatalom meghunyászkodásának egy nyugtalan és hangos kisebbség előtt. Egy elkülönülő társadalom a saját szabályai szerint, háboríthatatlanul élhet, a törvények errefelé csak nevetség tárgyát képezik, áthágásuk mindennapos gyakorlat. Mi ez, ha nem behódolás?
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!