Mindenkinek megvan a lehetősége, hogy jobbá tegye a környezetét

Jane Goodall bevallotta egy interjúban: azt reméli, hogy a járványból az emberek bölcsebben kerülnek ki.

Április 22-én a Föld napjának ötvenedik évfordulóját a National Geo­graphic Jane Goodall A remény című dokumentumfilmjével ünnepelte meg. A kétórás film több mint egy hihetetlenül inspiráló szakember életrajza. Goodall szelíd, ám szerénységével együtt is magával ragadó személyiség, aki képes felkelteni a nézőben a mélyen eltemetett empátiát is azzal, ahogyan rámutat: a Földön minden mindennel összefügg, és minden embernek megvan a lehetősége arra, hogy kisebb bölcs döntésekkel jobbá tegye a környezetét.

A nyolcvanhat éves etológus szájából mindez mégsem tűnik olcsó, naiv idealizmusnak, és készséggel elhisszük neki azt az egyszerű igazságot, hogy mindig vezet valamilyen út előre.

Jane Goodall kereken hatvan éve, 1960-ban kezdte meg úttörő munkáját a tanzániai Gombe Nemzeti Parkban, ahol a helyi csimpánzokat tanulmányozta. Szakítva az addigi előírásokkal nem számokkal, hanem nevekkel jelölte meg az állatokat, és emberi érzelmeket társított hozzájuk. Felfedezte, hogy a csimpánzok a miénkhez hasonló gesztusokkal kommunikálnak, eszközöket készítenek és használnak, képesek az extrém erőszakra, családjukban pedig szoros kötelékek alakulnak ki. Goodall hamarosan tudósból természetvédelmi aktivistává vált, később már a tudomány világában dolgozó nőkért és az emberi jogokért is harcolt. A kilencvenes években megkezdett, fiatalokat célzó környezetvédelmi programja már hatvan országban működik. Annyi előadást tart, hogy évi háromszáz napon át járja a világot, de elmondása szerint a jelenlegi karantén sokkal kimerítőbb számára, mint az utazás.

A közoktatási reform az egész világon majdnem egyszerre kezdődött meg, ám a Nagy-Britanniában tanuló diákok kiemelten szerencsésnek mondhatják magukat, ugyanis a helyi tévécsatornákon most elismert szakemberek oktatják őket. Például az a Sir David Attenborough, akinek könyvein és természetfilmjein oly sokan felnőttünk, és aki most az új nemzedékeket is lebilincselheti. A 94 éves angol természettudós azon kevés szaktekintélyek egyike, akiket kivétel nélkül mindenki szeret. Goodallhoz hasonlóan a kor neki sem szab határokat: az elmúlt években a klímakonferenciáktól a Glastonbury zenei fesztivál nagyszínpadáig minden alkalmat megragadott, hogy felhívja a világ figyelmét a természet megóvására, ráadásul több jelentős dokumentumfilmmel is jelentkezett – igaz, ezeket zömében már inkább narrálta, semmint hogy a helyszínen is részt vett volna a forgatásokon.

Angliai sarkkutató hajó névadó ünnepsége, 2019

Attenborough 1957 óta működik együtt a brit BBC csatornával, nem csoda hát, hogy igent mondott a forradalmasított online „karanténiskolával” való közreműködésre.

A gondosan összeállított projekt 14 hét oktatóanyagát tartalmazza, és több mint kétszáz oktató vesz részt benne.

A csatornának sikerült olyan szaktekintélyeket is bevonnia, akik miatt nemcsak a gyerekek ragadnak ott a monitor előtt: matematikára például a híres közgazdászt, Ed Ballst kérték fel, de a Doctor Who-ból ismert Jodie Whittaker színésznő is oktatóvá avanzsál, a Manchester City argentin focistája spanyolt, Brian Cox részecskefizikus természettudományokat, Mabel és Liam Payne énekesek zeneórákat tartanak majd.

Ahogy pedig a koronavírus idején ingyenesen lehet elvégezni a Harvard, a Yale vagy a Columbia egyetem néhány kurzusát, úgy a brit gyerekeknek is elég jó emlékük lesz arról, hogy a világhírű természettudós volt a földrajztanáruk. Attenborough elmondta: tanterve olyan témákat érint, mint a világtérkép tanulmányozása, az állati viselkedés vagy óceánjaink megismerése.

Nemrégiben Jane Goodall bevallotta egy interjúban: azt reméli, hogy a járványból az emberek bölcsebben kerülnek ki. A véges természeti erőforrásokkal és a növekvő emberi népességgel rendelkező világ korlátlan gazdasági fejlődése nem működhet: meg kell tanulnunk a kevesebbel bánni a társadalom gazdagabb rétegei­ben. Etikus döntéseket kell hozni.